Szeretettel köszöntöm a honlap látogatóit a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság nevében.

 

 

 

Szerencsi Árpád r. alezredes, kapitányságvezető

 

 

 

A Mezőkövesdi Rendőrkapitányság csendőrlaktanyáját 1903-ban avatták fel jelenlegi helyén. Akkor még lovas csendőrök járták a területet.

Az új épület átalakítására 1984-85-ben került sor. Ekkor az építkezés miatt a közlekedésrendészeti és igazgatásrendészeti osztály a mai város szívében lévő volt óvoda épületében kapott helyet. Az újjászületett rendőrkapitányságot 1985. augusztus 20.-án ünnepélyes keretek között vették birtokukba az itt dolgozók.

Ilyen volt:

 

Ilyen lett:

A kollégák egy tágas, világos helyiségekkel rendelkező épületet vehettek birtokukba, ahol jutott hely tanteremnek, eligazító helyiségnek, az akkori követelményeknek megfelelő fogdának, zuhanyzó helyiségeknek, étkezdének, s az irodák mérete/elhelyezése is alkalmazkodott az ott dolgozók igényeihez.

Az első számítógépek telepítésére 1991-ben került sor, az igazgatásrendészeti osztályon. Ezt követően egyre több számítógép állt munkába. Ezzel a dolgozókra újabb „teher” hárult, hiszen mint minden más kapitányságon, elvárás lett a számítógéphez való hozzáértés, melyhez a kollégák fel akartak nőni. A gépek, programok beváltották a hozzájuk fűző reményeket, mára már nélkülözhetetlenek a napi munkában.

2001-ben az épület felújítása során tetőcsere, a helyiségek festése/mázolása történt, új függönyöket, korszerű irodai bútorokat kaptak, illetve kondicionáló terem és vendégszoba létrehozására is sor került.

A kapitányság az őrsöket is beleszámítva 10 gépjármű tárolására alkalmas garázzsal és 14 gépjárművel rendelkezik.

 

Kapitányságvezetői „nagy elődök”:

Tóth Lajos r. alezredes: 1974-től-1980-ig,

Dr. Sárközi Ferenc r. dandártábornok: 1980-tól-1983-ig,

Dr. Tuza László r. dandártábornok: 1983-tól-1989-ig,

Hallai Imre r. alezredes: 1989-tól-1990-ig,

Szobonya József r. alezredes: 1990-tól-1991-ig,

Nyári István r. őrnagy: 1991-tól -1994-ig

Dr. Vasas László r. alezredes: 1994-től - 2010. november 1-ig teljesítettek szolgálatot a kapitányság élén.

HÍRESSÉGEK, LÁTNIVALÓK

„Ki a matyó, mi a matyó?”

 Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével nevezik „matyók”-nak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak – bizonyos vonatkozásokban – alkotnak még ma is a környező falvak között. Nevük a Mátyás névből származik, a közeli protestáns falvak népe – megkülönböztetésül – nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak. Országos hírnevét Mezőkövesd színes népviseletével, s szabadrajzú hímzéseivel szerezte. A színes matyó hímzés virágkora az 1860-as, 1870-es évektől kezdődik.

Napjainkban a népviselet pompájában például a felújított, korhű matyó lakodalom szereplőin gyönyörködhetünk. Matyókból szervezett ötven tagú népi együttes mutatja be a hagyományokat ma is híven megőrző lakodalmat, hiteles forrásmunkák alapján. Táncokban, dalokban megelevenednek az ősi népszokás megható, jellemző eseményei. S a lakodalom befejeztével a vendégsereg a matyó szereplőkkel együtt ünnepi vacsorán vesz részt.

A matyó népművészet királyasszonya volt egy törékeny, mindig mosolygó „íróasszony” Kisjankó Bori, aki valóban iskolát teremtett és súlyos, szép örökséget hagyott utódaira.

A hajdani matyó hímzés utóéletének mintájára szerencsére megvan a matyó lakásberendezés modern változata is: Kovács Andrásnak és fiának (mindketten a népművészet mesterei) a festett matyó bútorai ma már nemcsak hazánkban népszerűek és kedveltek, de keresettek és eljutottak külországokba is.

A főtéren (ismét felvette korábbi nevét, melyet Szent Lászlóról kapott) található a plébániatemplom, a „nagytemplom” műemlék a XVIII. századból. Egyik kápolnája a bordás boltozatú XV. századi templom fennmaradt szentélye. Falazatán Takács István búcsújárást ábrázoló freskója látható. Takács István (1901-1985) kivételes tehetségű és óriási munkabírású festőművész, mint országos hírű templomfestő már fiatalon túlnőtt a népi kereteken, s országszerte mintegy 150 templom őrzi műveit freskókon és oltárképeken.

A Matyó Múzeum bejáratánál mintegy háziasszonyként Kisjankó Bori mellszobra üdvözli a látogatót. A múzeum a Közösségi Ház földszintjén lévő helyiségeiben tárja a közönség elé a matyó múlt színes emlékeit viselettörténeti és népművészeti kiállításain.

A Közösségi Házzal és a Múzeummal szemben a tér túlsó oldalán találjuk a Városi Galériát. Az idelátogatóknak az épület előtti kicsi parkban nem csekélyebb személlyel van találkozása, mint a város hajdani jótevő királyával, Hunyadi Mátyással.

 A matyó főváros „rezervátuma” felé haladva láthatjuk a festői „Hadas” területet, mely az apró telkekkel, a szabálytalanul kanyargó utcákkal, közökkel kis teresedésekkel sajátosan mezővárosias. A terület szívében a „Táncpajta” körül tájházak, védett népi épületek láthatók. Az 1954-ben elhunyt kiváló népművész Kisjankó Bori otthonában emlékszobát rendeztek be. A „százrózsás íróasszony”, Kisjankó Bori néni híre bejárta a világot. Sorra látogathatjuk az „ősmag”-ban még meglapuló „faluképi jelentőségű” lakóházakat amelyekben működő fazekas, szövő, csipkeverő műhely, kézi festésű konyha- és szobabútorok, hímző alkotások tekinthetők meg.

Mezőkövesd másik látványossága az Eötvös út 32. szám alatt található Mezőgazdasági Gépmúzeum. Egyedülálló gazdagságú, Európa-szerte ismert mezőgazdasági és technika-történeti gyűjtemény, alapítója Hajdú Ráfis János. A több mint 150 darabból álló erőgép-együttes (traktorok, gőzgépek, lokomobil és stabilmotorok) széles választékban reprezentálja a motortechnika századelejei fejlődését és alkalmazását az egykori mezőgazdaságban. A motorikus erőgépeket, múltszázadbeli lovasjárgányok, egykor malmokat hajtó vízikerék és vízturbinák egészítik ki. Ugyanitt látható a kisparaszti gazdaságokban alkalmazott gépi berendezések, eszközök sokasága.

A kiállításhoz csatlakozó ólaskert az egykori matyó paraszti gazdaságok emlékét őrzi. Ha az idelátogató vendég ideje engedi, megtekintheti a Szomolyai úti „Kőkép”-et, mely a XVII. Századból származik, török határjelző kő volt a maga idejében. Ritkaságnak számít, ezért méltán érdeklődésre tarthat számot a város gimnáziumának homlokzatán lévő, eredeti állapotába visszaállított mozaik koronás címer is.

Néprajzi jellege mellett Mezőkövesd másik „nagy” nevezetessége a főútvonal mentén, a várostól 3 km-re fekvő Gyógy- és strandfürdő, országosan közismert nevén „Zsóry”. 1939-ben olajkutató talajfúrás során, kútjaiból csaknem nyolcszáz méter mélységből 72 Celsius fokos, nagy kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó víz tört elő.

A munkálatokat Zsóry Lajos ny. országgyűlési képviselő családi birtokán végezték, neve rajta maradt a fürdőn is, úgy tűnik végérvényesen. Többször is elvégezték a feltörő víz vegyelemzését, míg az Egészségügyi Minisztérium gyógyvíznek minősítette.

A gyógyvíz ivó- és fürdőkúraként egyaránt eredményesen alkalmazható. Reumás betegségek izületi gyulladások, kopások, különböző női betegségek gyógyítására alkalmas, valamint sérülések és ortopédiai műtétek utókezelésére. A gyógyfürdőn túl, gondozott virágos parkok között, fedett és nyitott gyógymedencék, uszoda és hullám-körmedencék szolgálnak fürdésre.