A nyári kedvező közlekedési feltételeket biztosító időszak után bekövetkező őszi évszakváltás fokozott balesetveszélyt rejt magában. A közlekedési feltételek megváltozása, a síkosság váló útfelületek, a kedvezőtlen látási viszonyok még a műszakilag megfelelő járművek számára is megnehezítik a közlekedést, a hetenként váltakozó időjárási viszonyok próbára teszik az autósok alkalmazkodó képességét. A járművek felkészítésén túlmenően a járművezető felkészültsége is fontos. Fel kell készülniük arra, hogy biztonságosan tudják vezetni járműveiket ködös, párás időben, valamint az esőtől nedves utakon.

Esős időben jelentősen romlik a látás, csúszóssá válnak az utak, ezért a sebesség időjárási viszonyokhoz igazodó megválasztása a biztonságos megállás egyik alapfeltétele, a csökkentett sebesség elősegíti a belátható útszakaszon belüli megállást. A követési távolság betartása fontos szempont, hiszen ilyenkor körülmények időjárási között megnövekszik a fékút. A veszélyhelyzet kivédésének egyik lehetősége, hogy a veszély észlelésekor, még jól belátható úton csökkentsék a sebességet és a féklámpa felvillantásával figyelmeztessék a mögöttük haladó járművezetőket.

A szélvédőn való átláthatóságot a megfelelően működő párátlanító rendszer, a jól működő hátsó ablakfűtés, valamint az ablaktörlő lapátok és gumik biztosítják. A párásodás elkerülése érdekében a levegőt az irányítható nyílások, illetve a szabályzó karok segítségével az első szélvédőre és az első oldalablakra irányítsák. Szükség esetén kapcsolják be a hátsó ablak páramentesítőjét a páralecsapódás megelőzésére.

A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a gumik kifogástalan állapota. A hirtelen nagy mennyiségű eső hatására az útfelület és a gumiabroncsok között a nagy sebesség miatt fellép az ún. aquaplaning jelenség, amelynek kezdetén a kormány hirtelen könnyűvé, a jármű mozgása bizonytalanná válik. Ilyenkor fokozatosan csökkenteni kell a gázadagolást, fékezni nem szabad, mert szinte biztos, hogy a jármű megcsúszik és kormányozhatatlanná válik. A kopott gumiabroncsok elősegítik a vízen-futás jelenség létrejöttét, ezért is célszerű a gumiabroncsok állapotának ellenőriztetése.

A járművezetőkön kívül a gyalogosoktól és a kerékpárosoktól is fokozottabb óvatosság és körültekintés ajánlott, hiszen a csökkent látási viszonyok miatt nehezebben észlelhetők: a kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpár tompított fényszórónál legfeljebb 37 méterről, távolsági fényszórónál is csak 75 méterről válik láthatóvá. A jól kivilágított és prizmával ellátott kerékpár már 500 méter távolságból is jól látható. A kerékpárosok elindulás előtt győződjenek meg arról, hogy a világító berendezés, valamint a jármű műszaki állapota kifogástalan legyen, helyezzenek el a kerékpárvázon fényvisszaverő matricákat, prizmákat, viseljenek fejvédőt. Sötét színű ruhát viselő gyalogos nappal kb. 1000, éjszaka, távolsági fényszórónál már csak 110 méterről észlelhető. A ruházaton, táskán lévő fényvisszaverő anyagok az éjszakai láthatóságot a többszörösére növelik.

A „látni és látszani” fontos közlekedésbiztonsági alapelv, mind normál, mind különleges körülmények között a biztonság egyik legfontosabb feltétele.

A megváltozott időjárási viszonyok miatt az iskolák, óvodák megközelítése fokozott óvatosságot követel. Előfordulhat, hogy a szélvédőre zúduló esőtől vagy az ablaktörlő mozgásától nem láthatóak jól az úttesten átszaladó gyerekek. Erre elsősorban a tanítás kezdetén és végén, tehát a reggeli, valamint délutáni órákban kell számítani. A balesetek elkerülése érdekében türelmes, megértő magatartással segítsék a gyermekek zavartalan közlekedését!

A megváltozott út-, és látási viszonyok miatt kérjük fokozott figyelemmel, körültekintően közlekedjenek! Vezessenek mindig a megváltozott körülményeknek megfelelően!

Jó utat és balesetmentes közlekedést kíván a

BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY – FŐVÁROSI BALESETMEGELŐZÉSI BIZOTTSÁG