Futottak és lőttek
Terepfutásban és lövészetben mérettek meg a rendészeti szakgimnáziumok tanulói és a büntetés-végrehajtás munkatársai a versenynek közel harminc éve helyet adó Szegedi Rendészeti Szakgimnáziumban.
Hatfős lövész- és hatfős futócsapatok várták izgatottan április 7-én a versenyek kezdetét. Bardócz Csaba ezredes, a Szegedi Rendészeti Szakgimnázium igazgatójának köszöntője után kezdődhetett a bemelegítés: a futók nyújtani kezdtek, majd rövid kocogás után a női versenyzők nekivágtak a négyezer méteres terepnek az iskola mellett található Sancer-tavak körül. Ezt követően a férfiak hatezer méteres versenyszáma következett. A földúton rótt köröket a vasúti töltés meredek fala nehezítette.
– Ez a szakasz volt a leghúzósabb – értett egyet Váradi Ágnes Csilla, az Adyligeti és Haga Tamás, a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium elsőéves tanulója. – A felkészülést főként a futballedzések jelentették, melyek során rengeteget futottunk. Emellett az iskolai testnevelésórák is jó alapot adtak.
Közben a lövészeten induló három-háromfős férfi-női csapatok váltották egymást a négy pályán.
– Kettőnél a versenyzők pontosságára, kettőnél a kialakított szituációk megoldására voltunk kíváncsiak – mondta Csikesz Péter ny. őrnagy, lőkiképző. – Minden esetben mértük a végrehajtási időt, ami az eredmények alapját adta. A hibaértékeket (rossz helyen vagy el nem talált célpont, vétlen személyt ért találat) másodpercre átváltva adtuk a végrehajtási időhöz.
A pontlövészetnél a kijelölt célfelület leküzdését értékelték. A táblaalakon a középső, tenyérnyi rész eltalálásáért lehetett a legtöbb pontot kapni, a felette lévő piros korong meglövéséért viszont 10 másodperces büntető járt.
– Nagyon izgulós típus vagyok, ezért az első pályán, a pontlövészet során a versenydrukk miatt kicsit remegett a kezem – mondta Vass Nelli, a Szegedi Rendészeti Szakgimnázium elsőéves tanulója. – Ennek ellenére egész jól sikerült, bár nagy mumus volt a piros kör. A második pályán, a szituációs lövészetnél, térdelve már sokkal biztosabbnak éreztem a kezem. Ezután már egészen könnyen vettem az „akadályokat”, habár bal kézzel is kellett lőni. Három éve eltörött a jobb kezem, ezért akkoriban nagyon sok mindent megtanultam bal kézzel csinálni, így meg is erősödött. Ráadásul úgy tűnik, a lövészethez érzékem is van, mivel már a legelső alkalomtól nagyon jól ment, a 36 pontos maximumból sosem mentem 34 alá.
A szegedi csapat másik tagja is jól vette a legnehezebb feladatot, ami véleménye szerint nagyban köszönhető annak is, hogy az iskola kiképzői egy hónapon keresztül heti két alkalommal, az utolsó héten pedig mindennap tartottak külön edzéseket a versenyen indulóknak.
– A sok gyakorlás miatt nem volt olyan nehéz egyik feladat sem, de az tény, hogy az utolsó pályán a vétlen lövés elkerülése nehéz volt, főleg bal kézzel – jegyezte meg Vörös Roland. – Végül, mint kiderült, nekem egyedül mégis sikerült hibátlanul teljesíteni a pályát mindkét kézzel.
– A kiképzés része, hogy a gyengébbik kezükkel is gyakoroltatjuk velük a fegyverhasználatot, hiszen előfordulhat olyan helyzet, hogy az erősebbik kezük megsérül, vagy nem szabad, de lőniük kell – magyarázta a feladat célját Horváth Andor ny. főtörzszászlós, lőkiképző. – A leggyakoribb hiba például, hogy a gyengébb inak miatt a kéz a fegyver elsütésekor elmozdul, így a találat nem lesz pontos.
A versenyek a kissé szeszélyes időjárás ellenére jó hangulatban folytak, a csapattagok szorítottak egymásnak az egyes pályákon.
– Mivel a rendőri hivatás csapatmunka, ezért ezt a megmérettetést is ebben a szellemben szervezzük évről évre – emelte ki Kozma András alezredes, a Szegedi Rendészeti Szakgimnázium főtanára. – Azt tapasztaltuk, hogy a versenyek során gyakran alakulnak ki sportbarátságok, a későbbiekben jó munkakapcsolatok, még akkor is, ha a tanulók később nem egy szolgálati helyre kerülnek.
A délutáni eredményhirdetés során a legjobb női terepfutónak járó trófeát az elsőéves Horváth Vivien vehette át Vincze P. Mártontól, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Rendészeti Szervek Kiképző Központjának vezetőjétől.
– Korábban három évig atletizáltam, már akkor is a hosszabb távok mentek jobban. Az iskolai felkészítő edzések mellett délutánonként is eljártam futni, most pedig a verseny előtt bejártam a pályát, hogy ne érjenek meglepetések – mondta Horváth Vivien.
A leggyorsabb férfinak Nagy Kornél bizonyult.
– Ősszel már voltam itt versenyen, akkor második lettem, örülök, hogy most sikerült elsőként célba érnem. Szerencsére az eső csak az utolsó körnél kezdett rá, így nem volt olyan csúszós a pálya – jegyezte meg.
Mind a férfi, mind a női, sőt az összetett csapatversenyben is a Körmendi Rendészeti Szakgimnázium tanulói bizonyultak a leggyorsabbaknak.
A legjobb lövészeknek járó serleget Bardócz Csaba ezredes igazgatótól vehette át Vass Nelli és Vörös Roland. A legpontosabban célzó női csapat a szegedi, míg a férfiaknál és az összesített csapatversenyben a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium tanulói lettek.
FERENTZI TÜNDE
FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ