Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezen kívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, valamint a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság és a 27 km² területű Velencei-tó színesítik a terület domborzatát. Főbb folyóvizei a Duna, a Gaja patak, a Sárvíz és a Sió csatorna, valamint a Váli-víz.

A megye területén már 20 ezer évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén. 895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem székhelyén kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár). Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási városa és a legtöbbjük temetkezési helyszíne is. A megye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a megye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája. Az 1848-as harcok során Fejér megye beleesett a horvát csapatok felvonulási útvonalában, így a védelmi harcok megszervezésének tanúja volt a város. A két világháború közötti évtizedeket a mágnás körök uralmi dominanciája határozta meg. A megye 1944. december 2-től 1945. március 22-ig súlyos harcok színhelye. Székesfehérvár 1944. december 23-án került a szovjet csapatok kezébe, majd miután 1945. január 22-én visszafoglalták a német-magyar egységek, 1945. március 22-én végleg a szovjeteké lett. A világháborút követő években kiépült pártállamnak az 1956-os forradalom előtti változatát, az országos mozgalom elsöpörte. A szovjet katonai beavatkozás Székesfehérváron november 4-én, Dunaújvárosban (Sztálinvárosban) november 7-én törte meg a hősies ellenállást. Térségünkben az 1960-as évek elejétől megindult a gazdasági, főleg ipari fejlesztés, a lakosság életszínvonalára pozitív hatással volt. Az 1989-90. évi politikai rendszerváltásban az újjászerveződő és újonnan alakuló csoportoknak, polgári ellenzéki pártoknak, egyesületeknek volt szerepük.

Fejér megyének ma két megyei jogú városa, tizenhárom városa és 93 községe van. A megye területe 4359 km2, lakossága 430 000 fő.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság mintegy 1100 fős hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományával látja el feladatát. Hat rendőrkapitányság, 5 önálló és 5 alosztály-szervezésű rendőrőrs, továbbá 92 körzeti megbízotti székhelyen 150 körzeti megbízott végzi a megye közbiztonsági és bűnügyi feladatait, ügyel a megye lakosságának és a megyénkben tartózkodók, illetve az átutazók személy- és vagyonbiztonságára.

A megye a bűnügyileg közepesen fertőzött régiók közé tartozik, amely társadalmi,  gazdasági eltérései időben, régiónként és kistérségenként meghatározzák és okozzák a bűnözés kriminológiai és kriminalisztikai jellemzői folyamatosságát, egyúttal változásait is. A megyében a közrend-közbiztonság kiegyensúlyozott. A lakosság, az önkormányzatok, valamint a gazdálkodó szervek támogatják a rendőri tevékenységet, igénylik segítségünket.

Kiemelt feladataink közé tartoznak a különböző tömeg- és sportrendezvények, demonstrációk biztonságos lebonyolításában való részvételek.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Minőségirányítási Rendszert működtet. Ennek keretében szabályozza - illetékességén belül – a bűnmegelőzésre, a bűnüldözésre, a közrend-közbiztonság védelmére, a közterületek rendjére, közlekedésrendészeti, a rendészeti feladatait, valamint mindezek minőségére alapvetően kiható folyamatait. E rendszer a jogszabályok követelményeire, - mint jogi normákra - épül és a belső működési folyamatok rendezettségén, folyamatos javításán keresztül az ügyfelek elégedettségét célozza meg.

A Rendőr-főkapitányság tevékenységének integrált részeként a Minőségirányítási Rendszer működtetése a hatékonyság és a megbízhatóság fokozására és a rendőri munka, mint - sajátos - „szolgáltatás” színvonalának javítására irányul. A Minőségirányítási Rendszer követelményeit alapvetően az ISO 9001:2000 szabvány határozza meg, melyet kötelező érvényűnek tekint a tevékenysége során.