Amit a különleges járművekről tudni lehet.....

(bringó hintó, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, moped-autók)

Az elmúlt években közútjainkon számos új, különleges jármű közlekedését figyelhettük meg. Az új járműtípusok megjelenésével a jogszabályi környezet nem minden esetben tud lépést tartani, előfordul, hogy bizonyos járművek fogalmi meghatározása hiányos. Ezen körülmények megnehezítik a rendőri ellenőrzéseket, nincs kialakult egységes gyakorlat, amely ugyanazon járműveknél eltérő rendőri intézkedéseket eredményezhet.

 

Napjainkban ilyen új közlekedő járműveknek tekinthetők: a bringó hintó, az elektromos roller az elektromos kerékpárok, a quadok, illetve az Aixam, Microcar, Ligier és más jellegű személygépkocsihoz hasonló „moped-autó” járművek.

A bringó hintó az üdülő övezetek kedvelt járműve, melyet használói többnyire szórakozás céljából szoktak igénybe venni. Ilyen járművel közlekedni általában az illetékes területi önkormányzatok engedélyével lehet, egy meghatározott, közforgalom számára megnyitott területen. A bringó hintó pontos jogi besorolását, meghatározását nem találjuk meg sem a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ), sem a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet (a továbbiakban: ER), sem a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.14) KÖHÉM rendelet (a továbbiakban: MR) szabályai között. A KRESZ a kerékpár fogalom meghatározásnál többek között kimondja, hogy kerékpár „olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt.” Ennek a járműnek a járműkategóriába való besorolása a mai napig nem megoldott, így az jogilag nem definiálható. Ezek után felvetődik a kérdés a fenti járművek személyszállítását illetően is, hiszen e járművek akár két felnőtt és két gyermek szállítására is alkalmas lehet.

Nem megoldott az elektromos roller, mint jármű fogalmának meghatározása sem, hiszen ilyen járművet sem a KRESZ, sem az ER, vagy MR nem definiál. Ezeknek a járműveknek a közúton való felbukkanása nem annyira jellemző, mint az elektromos kerékpároké, lényeges az, hogy teljesítményük – kerékpárokhoz hasonlóan – nem haladja meg a 300 Watt-ot.

Körülbelül négy éve jelentek meg közútjainkon az elektromos kerékpárok, melyet nagyrészt – kihasználva azt, hogy hajtásához nem szükséges emberi erő – idősebb emberek, vagy mozgáskorlátozott személyek vezetnek. Mindenképpen megkülönböztetett figyelmet kell fordítani ezekre a járművezetőkre, hiszen koruknál fogva a közúti közlekedésnek veszélyeztetett alanyai. Az elektromos kerékpár csak abban az esetben sorolható kerékpár besorolásba – és így a vezetéséhez nem szükséges járművezetői engedély – ha két-, vagy három kereke van, illetőleg legfeljebb 300 Watt teljesítményű motor hajtja. (KRESZ függelék II fejezetr/1. pont). A rendőri ellenőrzésnél az elsődleges szempont – a jármű jóhiszemű használatának ellenőrzése mellett – a beépített motor teljesítményének vizsgálata. Ezeket az adatokat csak a jármű kereskedelmi sorozat forgalomba hozatalának műszaki leírása alapján lehet ellenőrizni és beazonosítani. Ehhez természetesen szükséges, hogy az ilyen járművel közlekedő személy a tanúsítványt magával hordja és rendőri ellenőrzésnél felmutassa.

Az újonnan megjelenő különleges járművek közül az egyik legextrémebb típus a quad, mely nem más, mint egy négykerekű belső égésű erőforrással ellátott, olyan egyszerű felépítésű jármű, amit a kezdeti gyártásakor mezőgazdasági munkákhoz alkalmaztak. Ezeket a járműveket manapság egyre inkább hobbi célokra gyártják, illetve használják. A quad-ok besorolásának kiindulópontja az ER II. fejezete, mely kimondja, hogy hazánkban a járműveket csak típusbizonyítvány, sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján lehet forgalomba helyezni. Amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek a forgalomba helyezést engedélyezik, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság meghatározza, hogy milyen járműfajtaként vehet részt a közúti fogalomban.

A másik támpont a segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár definíciója. (KRESZ függelék II. fejezet  „A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak”). A két fogalom meghatározásban szinte csak egy közös jellemző van: a két-, három-, vagy négy kerék megléte. Segédmotoros kerékpár lehet a quad az alábbiak szerint: négykerekű járműnek kell lennie, amelyet 50 cm3–t meg nem haladó lökettérfogatú, belsőégésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem lehet nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kg-ot nem haladhatja meg. Tehát ha a jármű tulajdonosa segédmotorként kívánja használni négykerekű járművét, akkor a fenti követelményeknek kell, hogy megfeleljen és a segédmotor kerékpárra (quad) a típusbizonyítványban, vagy sorozat forgalomba helyezési engedélyben leírt műszaki előírásokkal összhangban kell okmányokkal rendelkeznie. Az ilyen jármű vezetőjétől elvárható (nem kötelezettsége) az, hogy a vásárláskor kapott műszaki leírást magánál tartsa. Természetesen a segédmotorozáshoz kötelező okmányokat – kiegészítve a motorblokkban, és az alvázszámon lévő  (alvázszám, cm3 beütést)   – az  intézkedő rendőrnek be kell, hogy mutassa. A quad-ot vezetőnek becsatolt motoros bukósisakot kell viselni és utast nem szállíthat.

Általában a quad-ok nagy része nem felel meg a fent leírt segédmotoros besorolásoknak, mivel tervezési sebességük, teljesítményük, valamint saját tömegük a KRESZ-ben leírtakat meghaladja. A quad motorkerékpárnak minősül, ha négy kerékkel rendelkezik, a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, a saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot. Ha ilyen, vagy ehhez hasonló járművekkel szemben intézkedünk – a tulajdon jog vizsgálata mellett – mindenképpen ajánlatos ezekből az adatokból kiindulni.

Ahhoz, hogy ezeket járműveket forgalomba helyezhessék, járműkategóriába sorolhassák, a fent már említett ER-ben leírtaknak kell megfeleljen. A járműtípusba sorolásnál a forgalomba hozatal előtt a Nemzeti Közlekedési Hatóság műszaki besorolása és az ezzel kapcsolatos műszaki vizsgáztatása az irányadó. Az elsősorban sport és szabadidős célra kialakított járművek közúti közlekedésében történő részvétele új, a speciális tulajdonságaikból adódó

műszaki paraméterek miatt sokszor eseti korlátozással – például: szilárd útburkolaton nem közlekedhetnek – kerülnek forgalomba helyezésre.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a műszaki paraméterek vizsgálata, és a beadott tulajdonosi, üzembentartói kérelmezések mellett dönt a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz kapcsolódó engedély és az esetleges egyedi forgalomba helyezési engedély kapcsán arról, hogy a kiállított műbizonylat alapján a jármű: segédmotor, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató, vagy lassú jármű műszaki paramétereivel rendelkezik.  Összegzésképpen a fentiek alapján a forgalomba helyezett quadokat alapvetően két csoportba oszthatjuk:

• Az L2 kategóriába, mint négykerekű segédmotoros kerékpár az e kategóriára előírt feltételeket teljesítő „cm3 + henger űrtartam” jelzéssel ellátott járműveket.
• Az L6 kategóriába sorolt járművek jellegük szerint négykerekű motorkerékpárok.

Értelemszerűen e két kategória a segédmotoros kerékpár, valamint a motorkerékpár vezetésére előírt feltételek teljesítésével vezethető közúton. Magyarországon a 125 cm3 henger űrtartalmat és a 11 kW-os (15 lőerő) teljesítményt meg nem haladó motorral ellátott motorkerékpárok – az ide tartozó négykerekű quadok – vezetéséhez minimum „A1” kategóriás vezetői engedély szükséges, melyet akár 16 éves kortól meg lehet szerezni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a négykerekű motorkerékpár, mint gépjármű saját tömege legfeljebb 550 kg lehet, illetve a motorteljesítménye nem haladhatja meg a 15 kW-ot. Tehát ebből következik, hogy az e feletti kategóriák besorolása, üzembe helyezése nagyon nehéz és többnyire nem megoldott.

A moped-autók vonatkozásában a rendőrség osztja, és továbbra is alkalmazza a járművek forgalomba helyezésével kapcsolatos és járművizsgálatok szakmai irányítását ellátó Közlekedési Főfelügyelet (jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala) 3098/2/2005. számú állásfoglalását. Az állásfoglalás kimondja, hogy a forgalomba nem helyezett moped-autó tömege, a motor űrtartalma, a motor teljesítménye és végsebessége alapján a könnyű négykerekű triciklik (L6e kategória) kategóriába sorolandó (ER „B” függelék), mely műszaki szempontból az MR „B” függelék L2 kategóriának felel meg. A jármű fajtáját, a jármű konstrukcióját is figyelembe véve személygépkocsiként kell megállapítani és csak személygépkocsiként helyezhető forgalomba. A vizsgálatok során a jármű az „L” járműkategóriára érvényes műszaki feltételeket kell, hogy teljesítse és a kialakítása, kezelőszervei miatt pedig „B” járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel vezethető. Az állásfoglalás kimondja továbbá, hogy a forgalomba helyezést engedélyező közlekedési hatósági eljárásban az Axiam, Microcar, Ligier és a hozzá hasonló jellegű, egyéb gyártmányú járművek esetében, a járműfajta meghatározásánál a járművek közúti forgalomban való részvételének jellegzetességei fokozottan veendők figyelembe.

Összességében a moped-autó jellemzői alapján, még ha súly, teljesítmény, és egyéb paramétereiben a segédmotoros kerékpárokra jellemző előírtakat teljesíti is, egyértelműen személygépkocsiként vesz részt a közúti közlekedésben, ezért a járműfajta meghatározásánál a gépkocsikra vonatkozó előírások az irányadók illetőleg érvényesítendők.

Ez vonatkozik a jármű vezetésére is amely a két-, három-, négykerekű segédmotoros kerékpárok, motorkerékpárok vezetési technikájától alapvetően eltérő és minden vonatkozásban a gépkocsivezetéssel megegyező. Például a jármű a forgalmi sávban két nyomon halad, a sáv nagy részét elfoglalja, személyszállításra alkalmas. A parkolás, valamint a hátrameneti közlekedés során is a hagyományos segédmotoros kerékpár, illetve

motorkerékpár vezetésétől alapvetően eltérő, lényegesen összetettebb közlekedési manőverek megoldására van szükség.

A jármű személygépkocsi jellegéből adódóan – a közúti szabályok egységes alkalmazásának szempontjából is – a személygépkocsikra vonatkozó KRESZ előírásokat és a „B” kategóriás vezetői engedély meglétét kell megkövetelni. A járműnek személygépkocsikon alkalmazott rendszámmal, kötelező felelősség biztosítással kell rendelkeznie.

                                                                         Összeállította:

                                                                     Békési Antal r. őrnagy

                                              Hajdú-Bihar MRFK Közlekedésrendészeti Osztály