A szabálysértésekről szóló kormányrendelet értelmében, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul  zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Azért, ha csak a szomszédban zajló buli hangerejével van baja, ne kiáltson rögtön rendőrért. Próbálja meg személyesen, emberi hangon megoldani a problémát. Ha bulit szervez, néhány nappal előtte értesítse - személyesen, vagy hirdetményben - az érintett lakótársakat és előre kérjen elnézést az esetleges zavarás miatt.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) I. fejezete mindenkit megillető alapvető szabadságjogként rögzíti a gyülekezési jogát. A Gytv. 2. § alapján a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a részvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, illetve közösen kialakított álláspontjukat jogosultak az érdekeltek tudomására hozni. A közterületen tartandó rendezvény szervezését a hivatkozott tv. 6. §-ban meghatározottaknak megfelelően a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően – a tervezett rendezvény kezdete és befejezése várható időpontjának, helyszínének, útvonalának, a rendezvény céljának, napirendjének, a rendezvényen résztvevők várható létszámának, a rendezők számának, a szervező képviselője nevének és elérhetőségének megjelölésével – be kell jelenteni.    A Gytv. 8. § (1) bekezdés a rendőrség számára lehetővé teszi, a rendezvény bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtiltását, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A rendezvény rendjének biztosításáról alapvetően a szervező gondoskodik, de abban a szervező kérésére a rendőrség is közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. A rendőrség a Gytv. hatályos rendelkezései alapján a rendezvényt – előzetes figyelmeztetést követően – feloszlatja, ha a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül rendezik meg, a rendezvényt a bejelentésben foglaltaktól eltérő időtartamban, helyszínen, útvonalon, céllal, illetve napirenddel tartják meg, a rendezvényt a rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg. A jogellenesen összegyűlt tömeg feloszlatásának lehetőségét a rendőrség számára a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolg.Szab.) teremti meg Tömegoszlatásra minden esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására – az Rtv. 58.§ – biztosít lehetőséget: (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; (...) g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására; A Szolg. Szab. 68. § a tömegoszlatásra vonatkozóan az alábbiakat rögzíti: (1) Tömegoszlatás elrendelésére – jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. (2) Ha jogszabály a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi (1989. évi III. törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra. (3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni. (4) A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és arra a szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével egyidejűleg kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri. Az Rtv. 59. § lehetővé teszi, hogy   (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja: a) vízágyút, b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, c) ingerlőgázt, d) elfogó hálót, e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást. (2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. (3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban. A Szolg. Szab. 68. § (5) bekezdése részletezi, hogy az ellenállást tanúsító tömeggel szemben a csapaterő milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat: a) passzív ellenállás esetén testi kényszert; b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral vagy anélkül, valamint vízágyút; c) felfegyverkezett tömeg ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást; d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek kiemelésére, elfogására elfogóhálót. A rendőrség feladata, az adott terület közrendjének közbiztonságának helyreállítása. A rendőrség tehát a Gytv. által meghatározott – és az előzőekben már felsorolt esetekben – a rendezvényt feloszlatja. Az oszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás. Meghatározásra kerül, hogy az adott területet milyen irányban kell az ott tartózkodóknak elhagyni, illetve amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a jogszabályok által meghatározott kényszerítő intézkedések, és eszközök használatára kerül sor. Az Rtv. kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának korlátozását, erre megfelelő időt kell biztosítani. Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét – a Szolg. Szab. 68.§. (6) bekezdésében meghatározottak szerint – a csapaterő parancsnoka határozza meg. A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során – az Rtv. 60. § (2) bekezdés szerint – a rendőrség nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét. Mindenkitől elvárható, hogy – a felszólítást követően – amennyiben céljai mások, a rendőri felhívásra elhagyja a jogellenesen összegyűlt vagy erőszakosan fellépő tömeget. Az előzőekben foglaltakból egyértelműen megállapítható, hogy az állampolgároknak kötelessége a rendőri felszólítást követően a területet elhagyni függetlenül attól, hogy milyen okból, illetve célból tartózkodnak ott. Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által történő arányos mértékű kényszerítő eszköz-alkalmazás jogszerűnek tekintendő.  Az Rtv. lehetővé teszi a csapaterő alkalmazása során az Rtv. 17. § (1) bekezdésben írt – testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő – jogok indokolt mértékű korlátozásának, terület személy- és járműforgalom előli elzárásának lehetőségét. Javasoljuk az állampolgárok részére, tartózkodjanak minden olyan rendezvényen történő részvételtől, amelyről tudomással bírnak, hogy az nem került bejelentésre, vagy amelynek megtartását a rendőrség kifejezetten megtiltotta, illetve amelynek jogszerűsége számukra kétséges. A rendezvény színhelyének elhagyására történt felszólításnak haladéktalanul tegyenek eleget. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség 218/1999. Korm.rendelet az egyes szabálysértésekről  40/A. § (1) Aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Passzív ellenszegülés: a rendvédelmi szerv hivatásos tagjának jogszerű intézkedésével szembeni olyan ellenszegülés, amely során az intézkedés alá vont személy(ek) nem hajtják végre az általuk megértett, pontos, világos jogszerű felhívásban, felszólításban foglaltakat. A passzív ellenszegülés esetén az intézkedés alá vont magatartása aktív cselekvéssel nem párosul. Amennyiben úgy érkeznek a rendezvény helyszínére, hogy annak jogellenességéről, feloszlatásáról nem rendelkeznek megfelelő információval, viszont az ott tapasztalható eseményekből kétség kívül arra lehet következtetni, hogy annak megtartása valamilyen módon jogszerűtlen, feloszlatását a rendőrség megkezdte, az első szabad útvonalon távolodjanak el attól. A rendőrség által foganatosított intézkedések a magánlakáshoz, vagy a magántulajdonhoz fűződő jogaikat korlátozhatják (pl. a lakásába nem tud bejutni, vagy gépkocsiját nem tudja használatba venni, stb.), a területet ez esetben is el kell hagyni, javasoljuk, hogy úticéljukat – biztonságuk érdekében – kerülő útvonalon érjék el, illetve a további teendők érdekében célszerű érdeklődniük a területileg illetékes rendőri szervnél. A rendőrség nyugodt, méltóságteljes ünneplésre készül. Célunk, hogy biztonságot szolgáltassunk a békés demonstrálók, az ünnepi rendezvények résztvevői számára.   ORFK Szóvivői Iroda

  Törvényi kötelesség a talált tárgyak visszaszolgáltatása, illetőleg hatóságnak történő átadása. Gondoljon arra, mi lenne, ha Ön veszítette volna el azokat a tárgyakat. Önnek is jólesne, ha a becsületes megtaláló visszaszolgáltatná értékeit. Azonosításra alkalmas tárgyak esetében, ahol ismert a tulajdonos (pl.: a táskában találunk egy igazolványt) nem szükséges a hatóságokhoz fordulni, adja át a tulajdonosnak. Ha a tulajdonos nem ismert, a tárgyakat a rendőrség ügyeletén kell leadni, ők intézkednek a jogosult felkutatásáról. Amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a megtaláló igényt tarthat a tárgyakra, azonban a tartási engedélyhez, egyéb előírásokhoz kötött tárgyak esetében annak hiánya kizáró ok lehet. Ha a talált tárgyat nyolc napon belül hatóságnak nem adják le, a tulajdonosnak nem adják át, úgy vélelmezni lehet az eltulajdonítási szándékot és jogtalan elsajátítás vétségének gyanúja miatt a megtaláló személy ellen eljárás indul.

  Ebben az esetben - ha ez nem nyilvánvaló - ne arra gondoljunk először, hogy biztosan részeg (egyébként ő is segítségre szorul). Értesítsük a mentőket ( telefon: 104)! Ha a közelben rendőrrel találkozunk, neki is szóljunk.

  Keresse fel a legközelebbi rendőri szervet, ahol tolmácsot biztosítanak és megteheti a feljelentést. Segítséget az adott országban lévő magyar nagykövetségétől, vagy a konzultól kaphat. Mielőtt külföldre utazik, kérjen felvilágosítást a Külügyminisztériumtól, vagy az utazási irodától, hogy az adott országban hol található a nagykövetség, annak mi a pontos címe, telefonszáma. A nagykövetség gondoskodik új okmányok ellátásáról és a hazautazásról.

  A rendőri intézkedés után kérdezze meg a rendőrtől nevét, beosztási helyét, ha egyenruhában van, jegyezze fel jelvényének számát. Ezeket az információkat a rendőr köteles megadni. Ezután haladéktalanul keresse fel a rendőrség panaszirodáját, vagy az intézkedő rendőr parancsnokát, a kapitányságvezetőt. Mondja el a történteket! A belső korrupció elleni küzdelem a rendőrség és az egész társadalom érdeke. Ön is hozzájárulhat a közélet tisztaságához!

  "Úgysem jönnek ki, csak ha vér folyik"- gondoljuk gyakran. Ez nincs így. A bűnmegelőzés is fontos feladata a rendőrségnek. Azok az információk, amelyek az elkövetni szándékozott bűncselekmény megelőzéséhez, megakadályozásához járulnak hozzá, talán még fontosabbak, mint azok, amelyek a már megtörtént esetekre vonatkoznak. Ha gyanús mozgást, tevékenységet észlel környezetében, bátran jelentse. A rendőrség ellenőriz minden bejelentést. Ne feledje: lehet, hogy valaki éppen Önnek köszönheti majd, hogy nem vált áldozattá.

Nem csak az kerülhet ilyen helyzetbe, akinek "vaj van a füle mögött". Mindenképpen értesítsük a rendőrséget. Ők az egyetlenek, akik jogosultak és kötelesek is segíteni. Higgyék el, képesek is rá. Ennek alapfeltétele azonban a bizalom. Ne hagyjuk ki őket "a játékból" még akkor sem, ha az elkövetők erre határozott utasítást adnak. A rendőrség speciálisan képzett és felszerelt, tapasztalt szakemberei hatékonyan és eredményesen tudják kezelni ezeket a helyzeteket.

  A legtöbb állampolgárnak nagy dilemmát okoz, hogy a tudomására jutott bűncselekményt bejelentse-e vagy sem. Mi közöm hozzá? Miért pont én? Mi hasznom belőle? - kérdezzük magunktól gyakran. Visszatart bennünket továbbá a félelem, hogy az elkövető esetleg bosszút áll, de riasztó a hosszadalmas rendőrségi és bírósági procedúra is. A bűncselekmények feljelentése, a hatóságokkal való együttműködés elvárható állampolgári magatartás. Ne feledjük: mi is lehetünk áldozatok! Bármikor a saját bőrünkön tapasztalhatjuk valamilyen bűncselekmény következményeit. Ilyen esetben nekünk is jólesne, ha lenne, aki mellénk áll és elmondja, amiről tud, amit látott, hajlandó tanúskodni stb. Ma már korszerű eszközök állnak rendelkezésre, melyek a bejelentők, tanúk védelmét szolgálják. Számos jogi előírás teszi lehetővé, hogy az ellenérdekű fél ne ismerhesse meg a bejelentő, a tanú adatait. Kérhető az adatok zárt kezelése is. Az egyes nyomozási cselekményeknél (pl: felismerésre bemutatás, szembesítés) sem kell szemtől-szemben jelen lenni.

  A rendőrség alapfeladata, hogy felderítse a bűncselekmények elkövetőit. Ezt kívánja a közérdek és ezt írja elő számukra a törvény. Mivel nagyobb társadalmi érdek fűződik a sikeres nyomozáshoz, az elkövető elfogásához, mint ahhoz, hogy éppen megkezdett tevékenységünket folytathassuk, ezért átmeneti akadályoztatásunkat (a közlekedésben, az áthaladásban, a helyváltoztatásban, vagy éppen a nyugodt esti tévénézésben) türelemmel és megértéssel fogadjuk. A helyes magatartás ilyenkor, ha nem teszünk semmit. Hajtsuk végre a rendőrök utasításait és semmiképpen se akadályozzuk munkájukat. Figyelem! A rendőrnek joga és kötelessége az intézkedés akadályozó személlyel szemben fellépni. Őrizetbe veheti, súlyosabb esetben kényszerítő eszközt is használhat

  A tettenért elkövetőt bárki elfoghatja. A törvény erre lehetőséget ad. Ez azonban jog, nem kötelesség. Ha ilyen helyzetbe kerül és képes felmérni azt, hogy testi erőfölénye, önvédelmi ismeretei stb. alapján vagy segítői vannak, biztosan ártalmatlanná tudja tenni, akkor tegye meg. Ha a kísérlet kimenetele bizonytalan, saját, vagy mások testi épségét, életét éppen ezzel veszélyeztetné, akkor ne próbálkozzon. Ha sikerrel jár, a megérkező rendőröknek adta át az elfogott személyt, a továbbiakban ők intézkednek. Fontos tudni, hogy nem mindenki adja meg magát csak azért, mert rajtkapták. Előfordulhat, hogy megadást színlel, majd egy alkalmas pillanatban támad, vagy elszelel. Ezért az elfogott személyt körültekintően őrizze. Mindenesetre a nyomozást azzal tudja leginkább segíteni, ha minden körülményt jól megfigyel (elkövető személyleírása, voltak-e társai, mivel és merre menekült, mit vitt magával, különös ismertetőjegyei)

  Soha ne legyünk közömbösek! Győződjön meg arról, hogy nem történt-e bűncselekmény! Az esetek nagy részében az elkövető felhagy a bűncselekmény folytatásával, ha észreveszi, hogy észrevették. Ha bűncselekmény történt, értesítse a rendőrséget. Ha látja az elkövetőket, figyelje meg őket pontosan (személyelírás, hányan vannak, milyen ruházatban, gépkocsival közlekednek-e stb.). Ha vakriasztás történt, próbálja meg értesíteni a tulajdonost, hogy kikapcsolhassa a készüléket.

  Haladéktalanul értesítse a nyomozást folytató rendőri szervet! Ők intézkednek arról, hogy a pénzátadásnál ne legyen egyedül. Bízzon a rendőrökben!

  Ha eltűnt a gépkocsija onnan, ahová leállította, haladéktalanul hívja fel a rendőrség ügyeletét (107, 112). Ők felvilágosítást adnak arról, ha elszállították a gépkocsit (tiltott helyen parkolt) és közlik hová szállították, hol, milyen feltételekkel vehető át. Igyekezzen a gépkocsit minél előbb "kiváltani", mert a tárolási költségek nem olcsók és naponta emelkednek! A nagyobb baj akkor van, a gépkocsit eltulajdonították. Késedelem nélkül jelentse be a rendőrség ügyeletén, hogy azonnal kiadhassa a gépkocsi körözését. Az ügyeleten személyesen jelenjen meg és vigye magával a gépkocsi iratait (ha megvannak). Fontos, hogy a gépkocsi mielőbbi feltalálása érdekében, minden ismertetőjegyét (sérülések, különleges festés, házilag végzett átalakítások, egyedi felszerelés stb.) pontosan közölje.

  Fontos, hogy törődjünk egymással! Figyeljen a környezetében élőkre, segítsen nekik, ha rászorulnak. Pillantson rá néha idős, beteg, egyedül élő szomszédaira és ha teheti, "álljon meg egy szóra" velük. Ha azt tapasztalja, hogy egy ideje nem látta, nem sétált a folyosón, érdeklődön más szomszédoktól, hogy ők találkoztak-e vele az utóbbi időben. Ha senki nem tud róla semmit, kopogjon be, csengessen. Próbálja megállapítani, hogy nem érte-e baleset, nem lett-e rosszul? Ha nem válaszol és a külső jelek arra mutatnak, hogy bent van a lakásban, értesítsük a rendőrséget. A rendőrség hatósági tanúk jelenlétében és közreműködésével felnyitja a lakást. Több idős, magatehetetlen, sürgős orvosi ellátásra szoruló ember életét mentették meg már így. Egy fontos tanács a rászorulók számára: értesítendő hozzátartozónk, rokonunk címét, telefonszámát adjuk meg valamelyik szomszédunknak, hogy baj esetén értesíthesse.

  Ne essen pánikba! Telefonon, vagy személyesen ellenőrizze ismeretségi körét, kérdezze meg barátait, játszótársait, kollégáit, a szóba jöhető rokonokat, nem találkoztak-e vele. Ha ez nem vezet eredményre, nézze meg, mit vitt magával (ruhákat, igazolványokat, útlevelet) hagyott-e hátra valamilyen üzenetet, levelet. Ha ismeretségi körében nem találja, akkor egy - lehetőleg minél frissebb - fényképpel menjen be a rendőrkapitányság ügyeletére és tegyen bejelentést. Adja meg az összes olyan információt a rendőrségnek, amely segítheti a körözési munkát. Készüljön fel a következő kérdésekre: pontos adatai, személyleírása, utolsó ismert ruházata, különös ismertetőjegyei, szokásos tartózkodási helyei, barátai, életvitele, szokásai, illetőleg - ha megállapítható - ki, mikor, milyen körülmények között találkozott vele utoljára.

  Haladéktalanul jelentse be a 107-es, vagy 112-es telefonszámon, vagy bármely rendőrnél. Mondja el miről ismerhető fel, hol, merre található, ki van a társaságában, mivel közlekedik és minden fontos információt, mely segítheti az intézkedő rendőrt. A körözött személy elfogását egyedül ne kísérelje meg! Ha körözött gépkocsit talál, értesítse a rendőrséget: nevezze meg a pontos feltalálási helyet és lehetőség szerint várja meg a rendőröket.

  Lehetőleg ne engedje be őket. Ajtón keresztül kérdezze meg, mit akarnak. Szereltessen fel biztonsági láncot és kémlelőnyílást a bejárati ajtóra. Ha a látogató azt állítja, hivatalos helyről érkezett, köteles magát fényképes igazolvánnyal igazolni. Ha bajban van, rosszul van, segítséget kér és ezekre tekintettel úgy dönt, hogy beengedi az idegent, semmiképp se hagyja egyedül a helyiségben. Ha többen vannak, csak azt engedjük be, aki rosszul van. A beengedés előtt kérjen egy kis türelmet, ezalatt zárja el, tegye biztos helyre elöl lévő értékeit.

Semmiképp sem ajánlatos "magánakcióba" kezdeni! Ha lehetősége van rá, hívjon segítséget és próbálja meg visszatartani az elkövetőt a rendőrök kiérkezéséig (zárja rá az ajtót, szomszédokkal akadályozza meg, hogy a helyszínről elmenjen stb.). Kerülje a szükségtelen, öncélú erőszakot, mert ezzel maga is bűncselekményt követhet el! Jogos védelmi helyzetben csak akkor van, ha az elkövető megtámadja. Ilyenkor jogában áll a támadással arányos és mindenképp szükséges erőszakot kifejteni az elhárítás érdekében. Ne változtassa meg a helyszínt, hagyjon mindent úgy, ahogyan találta.

Lehetőleg ne menjen be a lakásba, mivel a hátramaradt bizonyítási eszközöket, nyomokat megsemmisítheti. Azonnal értesítse a területileg illetékes rendőrkapitányságot (tel: 107, 112) és várja meg a kiérkező szemlebizottságot. Gondolja át, kit lehet majd felkérni hatósági tanúnak a szemléhez (szomszédot, ismerőst stb.). A helyszíni szemle során működjön együtt a rendőrökkel. Mérje fel, mi tűnt el a lakásból és azok hozzávetőleg milyen értéket képviselnek. Mekkora rongálási kár keletkezett? Helyesen teszi, ha "házileltárt" készít értéktárgyairól, műszaki cikkeiről, igazolványairól. Jegyezze fel ezek adatokat (gyári szám, sorozatszám, típus, külső leírás stb.) és tegye biztos helyre. Az értékesebb, egyedi azonosításra alkalmas tárgyakról, műkincsekről, ékszerekről fényképfelvételeket is célszerű készíteni. Mindezek segítik a nyomozást, megkönnyítik az ellopott értékek körözését, megtalálását.

  Sajnos egyre gyakoribbak a pénzszállítmányok elleni támadások. Ezért ajánlatos megfogadni a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlását, amely szerint - 100 000 Ft alatt tetszőlegesen lehet szállítani a pénzt, - 100 000 Ft – 500 000 Ft-ig két fő és pénzszállító, továbbá számzáras táska ajánlott, - 500 000 Ft - 2 mFt-ig 3 fő kísérő, melyből az egyik fegyveres, továbbá gépkocsi szükséges, - 2-30 millió Ft-ig kisteherautó és legalább két fő fegyveres kísérőt ajánlatos igénybe venni, - 30 millió Ft felett: szabvány pénzszállító gépkocsit és speciálisan felkészített személyzetet kell alkalmazni.