Dánosi bőrlécek

2016. 12. 07., sze - 12:28
Zsaru Magazin

A hazai kriminalisztika mérföldkövének számított a dualizmus korában bevezetett daktiloszkópia, amely az 1907-ben négy áldozatot követelő, dánosi rablógyilkosság nyomozásában, majd a tárgyaláson is döntő bizonyítékként támasztotta alá a bűnösséget.

A daktiloszkópia kriminális meghonosítása elsősorban Pekáry Ferenc, Rudnay Béla és Gábor Béla nevéhez fűződik.

 

Brutális rablógyilkosságot követtek el egy vándorló banda tagjai a dánosi csárdában 1907. július 19-én éjjel. Szarvas István tulajdonost, feleségét, Juliannát, 17 éves lányukat, Terézt, valamint a véletlenül betérő Tabányi Pál tejeskocsist megölték, mindent felforgattak, az értékeket elvitték, majd az épületet felgyújtották. Néhány órával később egy postakocsis vette észre a gomolygó füstöt, majd a közelben lakókkal igyekeztek megfékezni a lángokat.

 

Az égő csárdából menteni akarók a belépéskor szembesültek a borzalmas látvánnyal. A pitvarajtónál átmetszett torokkal feküdt a lány, mellette megfojtott édesanyja, a halálra szurkált apát az ágyon, a kocsis holttestét az ivó padlóján látták meg. A tetteseket rövid idő alatt megtalálták, a nyomozást egy tanú vallomása is segítette, ám lényegesen meggyőzőbb érvnek bizonyultak a helyszínen rögzített ujjnyomok, amelyeket a tárgyaláson megdönthetetlen indíciumként fogadott el a bíróság. A csárdában elvégzett szemle alkalmával talált két borosüveget és öt poharat eljuttatták Gábor Bélának, a honi daktiloszkópia atyjának. A szakértő pontos és akkurátus vizsgálatával egyértelműen bebizonyította, hogy a helyszínről származó poharakon talált és rögzített ujjnyomok kétséget kizáróan megegyeznek az egyik vádlott hüvelyk- és mutatóujjnyomatával. A bestiális tetteseket életfogytiglanra, illetve hosszú évekig tartó fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. A daktiloszkópia bűnügyekben történő alkalmazása, az országos bűnügyi nyilvántartás kidolgozása, kiépítése és kiszélesítése elindult máig meg nem torpanó fejlődési útján.

 


Ujjnyomatlap 1913-ból

 

A megbízható személyazonosítás iránt már az ókorban felmerült az igény. Ismert, hogy az embereknek a szemmel látható testi eltéréseken kívül elsőre észrevehetetlen egyedi azonosító jegyeik vannak. Az ókori népek ujjnyomatos agyagpecséteket használtak, amelyekkel üzletkötéseket, büntetőügyeket vagy válásokat igazoltak. Francis Galton a XIX. század elején vizsgálta behatóan a bőrlécek rajzolatának egyediségét, a lehetséges mintázatok számát 64 milliárdra tette, következtetése szerint gyakorlatilag kizárt, hogy két embernek azonos ujjnyomata legyen. A daktiloszkópia, azaz a személyazonosság megállapítására alkalmazott, először tízujjas, ujjnyomatvételen alapuló módszer kriminalisztikai hasznossága az 1900-as évek elején kezdett teret nyerni.

 

Az új azonosítási metódust angliai tanulmányútjáról visszatérve hozta hazánkba Pekáry Ferenc kerületi rendőrkapitány 1902-ben. Az akkori budapesti főkapitánynak írt, a daktiloszkópia kriminális használatát javasló jelentéséhez mellékelte a londoni rendőrségtől hozott blankettákat, „nyomdásztentát”, a tinta szétkenésére szolgáló fémlapot és egy nagyítóüveget. Rudnay Béla budapesti főkapitány figyelmét és érdeklődését felkeltette az úti jelentés tartalma, felismerte a jelentőségét és az abban rejlő lehetőséget. Intézkedésének köszönhetően a daktiloszkópia személyazonosításra vonatkozó tanulmányozását és a tapasztalatok begyűjtését követően a módszert 1904-ben – az öreg kontinensen elsőként – vezették be a budapesti rendőrségen.

 

 


Pekáry Ferenc

 

Ekkortájt lép történetünkbe a már említett Gábor Béla, aki segédfogalmazóként került az ujjnyomatok szövevényes és izgalmas világába, később saját bűnügyi nyilvántartását vezette. Nevéhez fűződik a daktiloszkópia átültetése a honi gyakorlatba, a módszer elterjedése. A hazai bűnügyi nyilvántartás kezdte megvetni lábát, 1906-tól megkövetelték minden királyi ügyészségen legalább egy ujjnyomatvételhez értő ember jelenlétét. 1909. január 1-jén felállt az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal (OBNYH), az egyik osztályát Gábor Béla irányította.

 


Gábor Béla

 

A hivatal létrejöttét kimondó rendelet szerint, aki az ujjnyomatrendszerben teljes szakképzettséggel bír, bírósági szakértőnek tekintendő. Az első hazai daktiloszkópiai szakértő Gábor Béla lett. Az OBNYH évről évre különb eredményeket produkált, 1911-ben már 414 bűnözőre bizonyították rá az ujjnyomatok alapján, hogy álnéven igyekezett előéletét titokban tartani az igazságszolgáltatás előtt, 2959 alkalommal pedig a nyilvántartott ujjnyomattal támasztották alá az elfogott bűnöző rovott múltját. A nyilvántartás 1915-re kb. hatezer ujjnyomatot tartalmazott. A gyűjtemény 1945-ben megsemmisült, de a háború után újult erővel hangolták össze a bűnügyi laboratóriumi kutatásokat, köztük a bőrlécrendszerek vizsgálatát.

 

 

Szakértői vizsgálat

 

Gábor Béla a dánosi rablógyilkosság 1908. május 11-ei tárgyalásán adta elő szakértői véleményét. Precíz és aprólékos előadásában beszámolt az általa végzett vizsgálat minden mozzanatáról, tudományos magyarázattal támasztotta alá állásfoglalását. Beszélt arról, hogyan tette azonosításra alkalmassá a helyszínen talált poharakon hagyott izzadt, zsíros ujjnyomokat, beszórva grafimonit porral, amely az ujjak bőrfodraiba tapadva tette láthatóvá azokat. Az így megfestett nyomokat aztán egy elsötétített kamrában lefényképezte, megfelelő méretűre nagyította, majd összevetette a rendelkezésre álló ujjnyomokkal. A vizsgálat egyértelműen bebizonyította, a poharakon az elsőrendű vádlott, Lakatos Balog János hüvelyk- és mutatóujjának nyoma található. A kétkedést egy matematikai művelettel oszlatta el, igazolva, hogy senki másé nem lehet az azonosító jegy. Az ujjnyomatok fajtáin, az azokon található bőrfodrok egyedi sajátosságain alapuló racionális következtetését a bíróság egyértelmű, váderősítő bizonyítékként fogadta el.

 

SAGYIBÓ MELINDA
FOTÓ: INTERNET


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Specialista

A szolnoki rendőrök elfogták azt a 26 éves helyi férfit, aki kétkerekűekre szakosodott, és városszerte többet is ellopott az elmúlt időben.

 

Eltűnt Kiss Dominik

A pécsi rendőrök a lakosság segítségét kérik a 15 éves fiú eltűnése kapcsán.