Fogós, nem kérdés

Zsaru Magazin
Legyen valami! Rövid, tömör ars poetica a pályaválasztáshoz, sportsikerek mottójául épp elég. A helyzetekből ott bújik ki, ahol ezt jó szemmel nézik, tud különbséget tenni egyéni teljesítmény és csapatmunka között.

A greppling egy földharcon alapuló küzdősport, leginkább a ketrecharcot idézi, de itt nincsen ütés és rúgás: a versenyzők fogásokkal, fojtásokkal, dobásokkal győzik le az ellenfelet a tatamin.

 

– Dzsiudzsicuval foglalkoztam 16 éves koromtól, közös teremben voltak az edzéseink a grepplingesekkel – mesél különleges elfoglaltságáról Nagy Letícia őrmester. – Egy ideig látogattam párhuzamosan a két tréninget, aztán a greppling mellett döntöttem.

 

 


A rendőrség a csapatjátékról szól

 

 

A Veresegyházi Rendőrőrs jár­őre nem hozott rossz döntést, kopogjuk le! Lekopogják ezt az ellenfelei is, a grepplingben ugyanis ez a küzdelem feladásának jelzése. Ha Nagy Letícia belendül – a másik küzdőfél szorul, majd kopog. Az őrmester a 2011-es országos bajnokságon diadalmaskodott, aztán a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola bajnokságát, majd a rendőriskolák közötti versenyt is megnyerte, a TEK-gálán 4. lett. Kézenfekvő, hogy egy eredményes küzdősportoló eseménydús, mozgalmas pályát keres, amit a közrendvédelemben meg is találhat. A grepplinges tiszthelyettes ezt megerősíti, de árnyalja is:


 

– Régről foglalkoztatott a rendőri munka, édesapám is zsaru volt, nem mellesleg súlyemelő, a fegyelmezettséget, a kemény küzdelem ismeretét tőle örökölhettem. Legyen valami! – gondoltam. A munkában és a sportban is keresem a kihívást, az érvényesülés lehetőségét, nem riaszt meg, ha én vagyok a középpontban. Először a Kötegyáni Határrendészeti Kirendeltségre kerültem 2015-ben, onnan jöttem Veresegyházra összetettebb, aktívabb feladatok reményében. A greppling jó alapokat biztosít bármilyen szolgálati ág profi elvégzéséhez, kiváló fizikai erőnlétet szavatol. Az alapozó időszakban beleállunk a súlyzós edzésekbe, funkcionális, pulzust is megdolgoztató CrossFit-jellegű felkészüléseink is vannak. Emellett rengeteget nyújtunk a hajlékonyság megtartása érdekében, a földharc erőt és dinamikát követel. Az edzéseken elsajátítottam olyan képességeket, amiket rendőrként is tudok alkalmazni. Birtokában vagyok az önfegyelemnek: amikor hoznom kellett a súlyomat mérkőzések előtt, diétáztam, ha ez is kevés volt, akkor korgó gyomorral ültem a szaunában, hogy az utolsó dekákat is leadjam. Csiszolja a sport a helyzetfelismerő készséget is, megtanultam hasznomra fordítani, hogy kicsi vagyok: könnyen kibújok a másik fogásából. Persze szolgálat közben, betonon semmiképp nem alkalmaznék dobásokat, az a tatamira való. Bár a felkészülések idején a csapattársakkal segítjük egymást, alapvetően egyéni sportot űzök, kialakult bennem, hogy magamra számíthatok. A rendőrségnél az érvényesülés kulcsa az összedolgozás, a kék ruhában csapatjátékosnak kell lenni.

 

 

SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: ERDEI, NAGY LETÍCIA