Nincs indoka belső vizsgálat elrendelésének

2015. 10. 06., k - 07:03
Zsaru Magazin

A magyar–szerb határszakasz Röszke II. határátkelőhelyen szeptember 16-án kitört tömegzavargásba – utólag – sokan sok mindent belemagyaráznak.

Papp Károly altábornagy, országos rendőrfőkapitány nem magyarázkodik, kizárólag a tényeknél maradva szigorú állításokat fogalmaz meg. S nem csak a határátkelőhelyen történtekről.

                        

– Ön szerint mi történt Röszke II.-n szeptember 16-án kora délután?

– A magyar államhatár rendjét, az ott szolgálatot teljesítő rendőröket Szerbia területéről irányítottan és szervezetten megtámadták. A rendőri köteléket márvány- és kődarabokkal, téglával folyamatosan dobálták a szerb oldalról. Az államhatár védelmére, a támadás elhárítására a rendőri erő a rendelkezésére álló kényszerítő eszközöket jogszerűen, szakszerűen, a szükségesség, az arányosság és a fokozatosság elvét szem előtt tartva és betartva alkalmazta. A rendőri fellépés határozott, ugyanakkor kellően differenciált volt.

                       

– Túl gyorsnak tetsző ez az értékelés…

– Az illetékes rendőri vezetők – hasonlóan valamennyi ilyen jellegű rendőri művelet lezárásához – elvégezték a belső szakmai értékelést, annak megállapításaival egyetértek. Semmi indoka nincs bárminemű belső szakmai vizsgálat elrendelésének. Két olyan megjegyzést tennék az előzőekhez, melyek megítélésem szerint nem kapnak kellő hangsúlyt a külső értékelésekben. Az egyik, hogy a rendőrség a feladatellátása során tolmácsok közreműködésével a tömeget angol és arab nyelven több alkalommal, jól érthetően felszólította a rendbontás befejezésére. A másik megjegyzésem, hogy a kétségkívül jelentős, az állam határát feltétlenül megvédő erőt demonstráló rendőri fellépést követően semmilyen tömegzavargás nem alakult ki a szerb–magyar határ térségében.

– A külső értékelések visszatérő eleme, hogy a rendőrség csapdába csalta a tömeget.

– A csapaterő alkalmazása különböző taktikai elemekre épül. A rendőri erők különböző tárgyakkal történő intenzív támadása miatt a műveletirányító parancsnok a rendőri köteléket hátrébb vonta, a tömegzavargásban részt vevők jogellenesen átlépték Magyarország határát. A rendőri kötelék zárt, magyar területen megkezdte a kiemeléseket, majd a tömeg kiszorításával helyreállította a közrendet. Ugyanezt a taktikai megoldást alkalmazta a rendőrség legutóbb a Magyarország–Románia Európa-bajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzést követően több alkalommal. A Röszkén alkalmazott rendőrségi taktika nem egyedi, nem speciális.

– Mi történt volna akkor, ha a támadás nem Szerbia, hanem Magyarország területéről éri a rendőröket?

– Akkor a rendőrség öt perc alatt felszámolja a tömegzavargást, és helyreállítja a közbiztonságot.

– Egy másik visszatérő kritika, hogy a vízágyú hatása szerb területre is kiterjedt.

– Egyetlen kritikus sem vitatja, hogy a több órán keresztül tartó, az államhatárra és a rendőrökre irányuló támadás szerb területen kezdődött. A rendőri kötelék 2,5–10 méterre tartózkodott a magyar–szerb államhatár vonalától, Szerbia területére nem lépett át. A magyar rendőrség a kényszerítő eszközöket Magyarország területén alkalmazta, kétségtelen, a vízágyú permete átszóródott szerb területre.

– Számosan felvetették, hogy a művelet irányítói kockáztatták az állomány testi épségét. Ön hogy látja?

– A rendőrség és a rendőri állomány tagjai között fennálló szolgálati viszony különleges közszolgálati jogviszony. Ennek a jogviszonynak egyik markáns eleme, hogy a rendőrség hivatásos állományának tagja a szolgálati jogviszonyból fakadó kötelmeit akár életének és testi épségének kockáztatásával is teljesíti. A közrendet, a közbiztonságot a rendőr köteles az élete kockáztatásával is megvédeni. A rendőrségnek, a rendőri vezetőknek természetesen feladata, hogy a szolgálatteljesítéshez szükséges felszereléseket, védőeszközöket biztosítsák az állomány számára. A röszkei tömegzavargás kezelésében részt vett személyi állomány részére ezeknek a felszereléseknek és védőeszközöknek a biztosítása teljeskörűen megtörtént. A rendőri művelet másnapján meglátogattam a Szeged térségében szolgálatot teljesítő, a műveletben részt vett rendőri állományt. Egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a védőeszközök megfelelő biztonságot nyújtottak tevékenységük ellátásához. A rendőri művelet végrehajtása során a műveletet irányító parancsnokok folyamatosan gondoskodtak a személyi állomány váltásáról, figyelemmel kísérték alkalmazhatóságukat, szolgálatképességüket, mentális állapotukat.

– A történtekről tudósító újságírók biztonságáról mit gondol?

– A magyar rendőrséget 2006–2007-ben számos kritika érte, hogy az újságírók tevékenységét a rendőri műveletek körzetében nem megfelelően biztosítja. A rendőri állomány felkészítésében, képzésében ezért már 2007 óta kiemelt figyelmet szentelünk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vonatkozó ajánlásában foglaltakra a rendőri csapaterős tevékenység időszakában.  Ez az ajánlás nemcsak a rendőrséggel, a rendfenntartókkal kapcsolatosan rögzít irányelveket, hanem az újságírók magatartásával kapcsolatosan is. Ezek közül fontosnak tartom, hogy az újságíróknak a rendőri művelet körzetében egyértelműen azonosítaniuk kell magukat, és tartózkodniuk kell az eseményekben való részvételtől. Ha és amennyiben ez megtörténik, akkor nagy valószínűséggel ők nem válnak rendőri intézkedés alanyává. A röszkei tömegzavargás helyszínéről egy szlovák, egy lengyel és egy ausztrál újságírót állítottak elő. Velük szemben a nyomozó hatóság a nyomozást – mivel annak adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – megszüntette.

A rendőrségi törvény tömegoszlatás során mentesíti a rendőrséget a tömegben tartózkodók egyéni felelősségének vizsgálata alól, azaz a rendőrségtől ilyen esetben nem várható el, hogy a tömegoszlatás során a tömegben lévők egyéni felelősségét vizsgálja. A későbbi eljárások során tisztázandó, hogy a személyi szabadságukban korlátozott személyek magatartása, tevékenysége megvalósított-e valamilyen jogsértést, s ha igen, az milyen eljárást vonhat maga után.

– Kapott jelentést a rendőrök elszállásolásáról is?

– Természetesen, s mielőtt megkérdezi: igen, elszállásoltunk rendőröket négycsillagos szállodában is. Jelentős létszámú rendőri erő összevonása alkalmával az ország nem minden településén elegendő az a szállókapacitás, amely a rendvédelmi szervek objektumaiban rendelkezésre áll. Ezért a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak és a megyei rendőr-főkapitányságok csapatszolgálati századainak az elhelyezéséhez igénybe vettük a térségben található kereskedelmi szálláshelyeket. Kiválasztásuknál figyelembe kellett vennünk azt is, hogy melyikben van fűtés. Így került sor a 94 százalékukban tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú, nem parancsnoki beosztást betöltő állomány elszállásolására egy négycsillagos szegedi hotelben. Hozzáteszem: a listaárához képest 58 százalékkal kevesebbet fizettünk.

                       

– A röszkei események után, de a tömeges bevándorlás témakörénél maradva még négy kérdés. Megkerülhetetlen annak tisztázása, mi történt szeptember 18-án a magyarbólyi vasútállomáson, ahova mozdonyvezetővel és három horvát vasutassal behaladt egy vasúti szerelvény.

– A horvátországi Pélmonostor állomásról a magyarországi Magyarbóly állomásra érkező horvát vonatszerelvénynek nem volt engedélye behaladni Magyarország területére, magyar területen a MÁV biztosítóberendezéseinek tilos jelzése ellenére közlekedett. Kétségtelenül megvalósult a vasúti közlekedés veszélyeztetésének bűntette. A vonaton 1059 fő illegális bevándorló tartózkodott, őket 36 egyenruhás horvát rendőr kísérte. Utasításomra a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője ellenőriztette, hogy a horvát rendőröknél van-e szolgálati lőfegyver. A rendőri ellenőrzés alkalmával a horvát rendőröknél szolgálati lőfegyver nem volt. A történtekről szeptember 18-án írásos jelentést terjesztett fel hozzám a megyei rendőrfőkapitány.

– Utasította-e az országos rendőrfőkapitányt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója?

– A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint az országos rendőrfőkapitányt kizárólag a belügyminiszter utasíthatja, az országos rendőrfőkapitány más utasítását nem hajtja végre. Kinevezésem óta senki, így Bakondi György sem tett arra kísérletet, hogy a rendőrség számára utasítást adjon. Bárki próbálkozna, nálam nem jár sikerrel.

– Miért nem regisztrálják a migránsokat?

– Október 1-jén, kezdeményezésemre, munkamegbeszélést folytattam a horvát országos rendőrfőkapitánnyal. A találkozón kollégám bemutatta és ismertette azt a folyamatot, amelynek keretében a horvát rendőri szervek végrehajtják az illegális bevándorlók regisztrációját.

– Összességében milyennek ítéli a rendőrök munkáját?

– A rendőrség személyi állománya az illegális bevándorlással kapcsolatos feladatait magas szakmai színvonalon teljesítette és hajtotta végre. A törvényesség és a szakszerűség mellett kollégáim humánusan jártak el. Rendőreink munkájáról több európai uniós tagállam rendőri vezetője különböző nemzetközi fórumokon elismerően nyilatkozott. Fontosnak tartom, hogy a közvélemény-kutatások, a közvetlenül érkező visszajelzések szerint a magyar állampolgárok kifejezetten elégedettek azzal, ahogy a rendőrség az illegális bevándorlást kezeli. Megragadom ezt az alkalmat is, hogy köszönetem és nagyrabecsülésem fejezzem ki a rendőrség teljes személyi állományának az elmúlt hónapokban végzett átlag feletti munkájáért. Külön köszönöm a rendőrök családtagjainak, hozzátartozóinak, hogy munkatársaim tevékenységét segítették, támogatták. Kérem őket arra, hogy ezt a jövőben is tegyék meg!

                       

                         

 

BÜNTETŐELJÁRÁSOK

A 2015. szeptember 16-ai tömegzavargás helyszínéről összesen 23 főt állítottak elő. Közülük öten gyermekkorúak, ellenük eljárás nem indult, három újságíróval szemben a nyomozást megszüntették. A Szegedi Rendőrkapitányság határzárral kapcsolatos ügyeket feldolgozó osztálya lapzártánkkor 14 fővel szemben folytatott eljárást tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál ugyanilyen minősítéssel két eljárás van folyamatban Ahmed H. (39) és Jamen M. (33) szír állampolgárokkal szemben. A Győrben elfogott Ahmed H.-t szeptember 25-én gyanúsítottként hallgatták ki terrorcselekmény bűntettének megalapozott gyanúja miatt is.

                       

ELÉGEDETTEK A RENDŐRSÉGGEL

                     

 

A megkérdezettek 78 százaléka elégedett azzal, ahogy a magyar rendőrség a migránskérdést kezeli – derül ki a Nézőpont Intézet 2015. szeptember 19–24. között, ezer fő 18 éven felüli magyar állampolgár telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, 40 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogy a rendőrség a migránskérdést kezeli. Az elégedetlenek aránya összességében kifejezetten alacsony, mindössze 12 százalék. Ezen belül a teljes mértékben elégedetlenek 3 százalékot tesznek ki. ZS. M.

 

MÁR A KERÍTÉS IS ILLEGÁLIS

                        

Határnyiladékon belül, engedély nélkül épült az a kerítés, amelyre az osztrák társszerv figyelt fel október 4-én Kőhida külterületén. A mintegy 100 méter hosszú, 2 méter magas dróthálós, a tetején szögesdróttal erősített illegális építmény tartóoszlopaira Ausztria felőli oldalán német nyelvű szövegeket helyeztek el. A kerítést a magyar–osztrák államhatárral gyakorlatilag párhuzamosan építették ismeretlenek, az a magyar és az osztrák területekre is átér. A magyar fél arra kérte osztrák partnerét, hogy a határrendsértést vizsgálja ki, s intézkedjen az engedély nélküli építmény elbontásáról.

 

5 MILLIÁRD 270 MILLIÓ

Szeptember 30-ig az Országos Rendőr-főkapitányságnak 5 milliárd 270 millió forint költséget okozott a tömeges bevándorlással kapcsolatos feladatok ellátása. A többletköltségek finanszírozását a kormány – a központi költségvetésen keresztül – biztosítja a rendőrség számára. A feladatok végrehajtására a pénzügyi források folyamatosan a rendőrség rendelkezésére állnak.

 

                         

 

M. ZS.

FOTÓ: ERDEI, SEBESTYÉN, SZABÓ, MTI


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Őrizetben a csaló

Több, mint félmillió forint kárt okozott az a 40 éves pécsi férfi, akit a nagyatádi rendőrök őrizetbe vettek.

 

Díjkitűzés visszavonása

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője visszavonja a 06010/3878/2017. bűnügyi számú ügyben tett díjkitűzését.

 

Megverte, megfenyegette iskolatársát

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság befejezte annak az ügynek a vizsgálatát, amiben egy fiatalkorú fiú - vélt sérelme miatt - iskolatársát a helyi kiserdőbe csalta, ahol megverte és meg is fenyegette.  

 

Rablás Kalocsán

A rendőrök őrizetbe vették a 27 éves helyi gyanúsítottat, és előterjesztést tesznek letartóztatásának indítványozására.

 

Ittasan vezetett

A Jászberényi Rendőrkapitányság befejezte az ügy vizsgálatát.