Nyomtalan ujjnyomok

2016. 12. 07., sze - 11:48
Zsaru Magazin

Az ujjnyom egyedi jellegzetessége okán az egyik legismertebb bizonyíték. Betegség és fizikai munka hatására a fodorszálak az azonosíthatatlanságig roncsolódhatnak. Mi több, van, akinek nincs és soha nem is volt ujjnyomata.

A tenyér felőli bőrfodorszál-rajzolat keletkezésére különböző tényezők hatnak. Az embrionális lét kezdeti szakaszában kialakuló bőrlécrendszer fejlődését genetikai adottságok és a magzatot érő környezeti hatások befolyásolják, így egypetéjű ikreknél sem tökéletes az egyezés.

 

 


Lontai Márton

 

– A fodorszálak a verejtékmirigyekből a bőr felszínére törő kivezető nyílások mentén a felhám megemelkedésével keletkeznek – magyarázza Lontai Márton igaz­ságügyi alkalmazott, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatóhelyettese, igaz­ságügyi ujjnyomatszakértő. – Méretük, elhelyezkedésük formája összefüggésben van a verejtékmirigyek számával. A tudomány ismer olyan, nagyon ritka genetikai mutációt, amelynek eredményeképpen a tenyéren és a kéz belső felületén radikálisan alacsony a verejtékmirigyek száma, így az azonosítás alapját képező összefüggő bőrlécrendszer a magzati lét során nem alakul ki. Mivel a daktiloszkópiai azonosítás alapja a fodorszálas bőrfelület egyedi jellegzetességeinek vizsgálata, ezek hiánya vagy alacsony száma esetén a minta szakértői szempontból értékelhetetlenné válik. Hazánkban a nemzetközileg is elfogadott numerikus sztenderd szerint tíz sajátossági pont kölcsönös megléte és egymáshoz való viszonyulásukban való tökéletes egyezése kell az egyértelmű azonosításhoz.

 


Vegyszer roncsolta az ujjbegyet

 

Az ujjnyomatokat – többek között – büntető-, menekültügyi, idegenrendészeti vagy vízumkiadási eljárásban rögzítik. A szakértői azonosításhoz a levett nyomatokban a lehető legtöbb információnak kell rendelkezésre állnia egy későbbi, akár részleges mintával való összehasonlításhoz. Amennyiben a klasszikus festékezési eljárással levett nyomatok között rossz minőségű mintát találnak a BSZKI daktiloszkópiai nyilvántartásában dolgozók, a nyomatot visszaküldik a nyomatvétel megismétlése érdekében. A digitális nyomatmintavételi eszközök szoftverei úgy vannak beállítva, hogy kevés információt tartalmazó, rossz minőségű mintákat ne fogadjanak el, vagyis a minőségi kontroll egy megadott küszöbérték alatt elutasítja a rögzítést.

 


A kőművesek ujjai megsínylik a munkát

 

– Az azonosításra alkalmas minta levételét akadályozhatja a bőr felső felületének öregedéséből, dehidratáltságából, indirekt roncsolódásából vagy direkt roncsolásából fakadó sérülése – folytatja az igazgatóhelyettes. – A bőr felhámrésze folyamatosan kopó réteg, mely az irharétegből újratermelődik, ezért a bőrlécrendszer regenerálódása alapvetően függ a sérülés mélységétől. A kizárólag a bőr legfelső rétegét érő sérülés esetén a mintavétel csak időszakosan lehetetlenül el. Az irha mélységében való sérülés azonban maradandó. Az azonosítás alkalmatlanságát egy adott időpontban nem a sérülés mélysége, hanem a kiterjedése dönti el, annak minimum tíz egymáshoz jól viszonyítható egyedi jellegzetességet kell tartalmaznia. Tipikus mintavételt akadályozó esetek, amikor a bőr az idő múlásával veszít rugalmasságából, regenerálódási képességéből, az öregedéssel egyre több ránc és redő jelenik meg, amelyek megtörik a fodorszálak folyamatosságát. Emellett ilyen a bőrt ért nagyobb területre kiterjedő sérülés, például az égés, amely, ha az irharéteget is elérte, regenerálódásra már nem lesz képes. A rögzített ujjnyomatminta minőségére bizonyos kezelhető, múló bőrbetegségek is hatással lehetnek. A fodorszálakat egyes foglalkozások – például mosónő, kőműves – koptatják, töredezik, a tenyér és az ujjak felülete durva és repedezett lesz. A szándékos roncsolás leg-gyakrabban az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárásban fordul elő, ahol az eljárás szoros határideje miatt nincs lehetőség a mintavétel megismétlésére. Ezt harmadik országbeli állampolgárok sokszor kihasználják, a mintavétel előtt az épület falán, a földön vagy bármilyen érdes felületen ledörzsölik az ujjaikat, tenyerüket. A másik módszerük, hogy pillanatragasztót kennek a bőrükre, ami hetekre ellehetetleníti az eredményes mintavételt.

 

 

ZS. M.
FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ, BSZKI


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Specialista

A szolnoki rendőrök elfogták azt a 26 éves helyi férfit, aki kétkerekűekre szakosodott, és városszerte többet is ellopott az elmúlt időben.

 

Eltűnt Kiss Dominik

A pécsi rendőrök a lakosság segítségét kérik a 15 éves fiú eltűnése kapcsán.