A bűnmegelőzési tevékenység fontos területe az áldozattá válás megelőzése és az áldozatok segítése. A prevencióval foglalkozó szakemberek természetesen az év minden napján nagy hangsúlyt fektetnek az áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett csoportok megfelelő tájékoztatására, felhívják a figyelmet az adott korcsoportot (kiemelten idősek, gyerekek, fiatalkorúak) és területet érintő bűncselekmények hátterére, okaira, azok megelőzésének lehetőségeire - védekezési technikákkal is ellátva a lakosságot. A tapasztalatok szerint ugyanis nagyobb óvatossággal, körültekintéssel, a környezetünkben élőkre való odafigyeléssel a bűncselekmények (főként a vagyon elleni jogsértések) jelentős része megelőzhető lenne.

Különösen igaz ez a zseblopások esetében. Ezeknél legtöbbször a könnyen hozzáférhető helyen (például külső zsebben, nyitott szatyorban, kosárban, vagy táska, hátizsák külső rekeszében) tartott értékeket tulajdonítják el.

Alkalmi lopások esetében a sértett értékei leggyakrabban nyitva hagyott gépjárműből, kórházi szekrényből, őrizetlenül hagyott táskából, bevásárlókocsiból tűnnek el, de a földre letett csomag, étteremben, szórakozóhelyen lábunk mellett elhelyezett kézitáska sincs biztonságban.

A folyamatos tájékoztatás, figyelemfelhívás ellenére még mindig sok esetben fordul elő trükkös lopás illetve csalás. Az elkövetők főként a 60 év feletti korosztályt veszik célba, feltételezve, hogy ők kevésbé bizalmatlanok, könnyebb őket megtéveszteni. Az elkövetők gyakran valamilyen szolgáltató, illetve polgármesteri hivatal, nyugdíjas klub munkatársának adják ki magukat, és adatszolgáltatásra, túlfizetésre, visszajáró pénzösszegre, nyereményre, ajándékra hivatkozva jutnak be az ingatlanba, ahol a sértett figyelmét elterelve kikutatják a készpénzt, értékeket, vagy éppen valamelyik családtag balesetére hivatkozva szerzik meg a kiszemelt áldozatok pénzét. A telefonos csalások esetében a csaló az általában véletlenszerűen kiválasztott személyeket arról értesíti, hogy nagyobb összeget, esetleg valamilyen értékes tárgyat nyertek, melyhez csak úgy lehet hozzájutni, ha előre átutalnak egy meghatározott összeget, amit a nyereménnyel együtt rövid időn belül vissza fognak utalni - erre természetesen soha nem kerül sor. Egyre elterjedtebbek az internetes csalások is, például amikor a későbbi sértettek az áru kézhezvétele előtt utalják a vételárat, az áru azonban már nem jut el a megrendelőhöz, illetve a kézbesített csomagban nem a megállapodásban szereplő termék található.

Ezek az esetek nagyobb óvatossággal, körültekintéssel, némi utánajárással (idegenek be nem engedése, igazolvány elkérése, érdeklődés az adott szolgáltatónál, telefon a családtagoknak, internetes vásárlásnál webshop, eladó értékelésének vizsgálata stb.) szintén elkerülhetők lehetnének.

A tapasztalatok alapján megfelelő óvintézkedésekkel a lakásbetörések nagy része is megelőzhető lenne. Ennek érdekében a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya elkészítette „Biztonságtechnikai ajánlások az otthonok védelméhez” című kiadványát. A speciális bűnmegelőzési katalógus kívülről befelé haladva mutatja be az ingatlanok védelméhez felhasználható ismert és kevésbé elterjedt (például vagyonvédelmi szúnyogháló, befeszítésgátló, kontaktszőnyeg, üvegtörés-érzékelő) eszközöket, megoldásokat. A teljes anyag elektronikus formában is elérhető a www.bulisbiztonsag.hu/vagyonvedelem oldalon. 

A kiadványban szereplő pánikriasztó személy elleni bűncselekményeknél - főleg közterületen történő támadás esetén - is nagy szolgálatot tehet. A készülék hangos sípolással (esetleg női sikoly hangjával) jelez, ha kirántjuk a kapcsolózsinórt, vagy ha megnyomjuk az erre szolgáló gombot. A figyelemfelkeltő riasztás a támadó elijesztésére illetve segítségkérésre is alkalmas lehet.

Áldozattá váláskor, bűncselekmény észlelésekor hívja a 112 központi segélyhívó számot!