A bűnügyi helyzetet áttekintve megállapíthatjuk, hogy 2013-ban az összes regisztrált bűncselekmény számból (377.831 )[1] az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) adatai szerint a rendőri szervek 358.810 bűncselekményt rögzítettek, amely jelentős csökkenés az előző év (451.512)[2] azonos időszakhoz viszonyítva. A bűncselekmények többségét az elmúlt esztendőben is szándékosan, természetes személyek és azok vagyoni értékei ellen követték el. Évek óta a vagyon elleni bűncselekmények képezik az ismertté vált bűncselekmények döntő hányadát. Továbbra is megfigyelhető az elkövetői magatartások indokolatlan erőszakossága, brutalitása, továbbá a társadalom közömbössége. A közrend és a személy elleni bűncselekmények elkövetésében a kínálkozó alkalmak mellett kiemelkedő szerepet játszottak az érzelmek, indulatok, a tudatállapotot módosító szerek, mint az alkohol és a kábítószer. Az elmúlt évek tendenciáit követve tovább emelkedett az utazó bűnözésből élők száma. Az elszegényedés, munkanélküliség, életszínvonal csökkenés mind az elkövetővé, mind az áldozattá válás folyamatában az elmúlt évben is jelentős szerepet játszott.

A sértetté válás szubjektív okai közül kiemelést érdemel a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága. Mindezen okok együttesen segítették a bűnelkövetőket tetteik elkövetésében, járultak hozzá az áldozattá válás kockázatához.

A sértettek országon belüli megoszlása nem változott, legnagyobb részben Budapestről (72.055), Pest (23.171) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (16.110) kerültek ki az áldozatok. Korcsoport és nem szerinti megoszlás tekintetében elmondhatjuk, hogy évek óta a 25-59 év közötti korcsoporthoz tartozó férfiak (90.455/103.801) és nők (58.945 /67.237) válnak bűncselekmény sértettjévé, amelyen belül a férfiak aránya még mindig jelentősen meghaladja a nőkét. Életkorukból adódóan veszélyeztetettek még a gyermekkorúak, a fiatalkorúak és az idősek.

Az értékelt időszakban a gyermekkorú áldozatok száma statisztikailag (10.286/7.587) emelkedett. A nagymértékű emelkedést az okozta, hogy Nógrád megyében 2013-ban 4.953 gyermekkorú női sértettet regisztráltak. A kiugróan magas statisztikát az egy sértett sérelmére, 4.892 rendbeli tiltott pornográf felvétellel való visszaélés idézte elő.

Ezen számadat mind Nógrád megyében, mind az országos statisztikai adatokban torzulást okozott. Valójában a gyermekkorú sértettek körében is csökkenés tapasztalható. A fiatalkorúak (8.284/8.918), a fiatal felnőttek, (23.303/25.954) valamint a 60 év feletti korosztály (52.558/57.509) áldozattá válása is csökkent az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.

Az elmúlt évben is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a nők, gyermek- és fiatalkorúak, idősek, turisták, fogyatékkal élők, valamint a veszélyeztetett munkakört betöltők áldozattá válásának megelőzésére, a csoporthoz tartozók védelmi mechanizmusainak fejlesztésére, szubjektív biztonságérzetük fokozására. Ezen csoporthoz tartozók életkorukból, kiszolgáltatott helyzetükből, gyengébb fizikai, pszichikai állapotukból adódóan, valamint társadalomban betöltött szerepüknél fogva fokozottan veszélyeztetettek, ezért nagyobb valószínűséggel válnak a bűnelkövetők célpontjaivá, illetve bűncselekmény sértettjévé. Annak érdekében, hogy csökkentsük áldozattá válásuk esélyét számos programot indítottunk országosan és helyi szinten. Megelőzési ajánlásaink célcsoportokhoz történő hatékony eljuttatásában felhasználtuk mind az írott, mind az elektronikus média adta lehetőségeket, fórumokat, helyi rendezvényeket, szakmai összejöveteleket. 

2013-ban a rendőri eljárások során, az ismertté vált természetes személy sértettek körében csökkent a nők aránya (102.927/112.368 ) az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nők sérelmére elkövetett deliktumok jelentős része továbbra is a családon belüli erőszak kategóriájába tartozik. Ezen bűncselekményeket elsősorban a jelenlegi vagy volt házastárs, élettárs, közeli családtag követi el. Annak ellenére, hogy a családon belüli erőszak évről évre egyre nagyobb média nyilvánosságot kap, még mindig igen magas ezen bűncselekmények látenciája. A nők gyakran válnak lelki bántalmazás, testi sértés, zaklatás, házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjévé.

A gyermek- és fiatalkorúak leginkább családon belüli erőszak, iskolai erőszak, vagyon elleni bűncselekmények áldozatává válnak. A sérelmükre elkövetett deliktumok közül leggyakoribbak a kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása, szemérem elleni erőszak, testi sértés, kényszerítés, lopás, zaklatás, zsarolás, rablás, valamint a garázdaság. Tetteiket leginkább egymás sérelmére követik el. Fiatalkorúak elsősorban vagyon elleni bűncselekmény sértettjévé válnak. Áldozattá válásuk legfőbb okai közé sorolhatjuk figyelmetlenségüket, könnyelműségüket, értékeikkel való hivalkodásukat, nem megfelelő vagyonvédelmet, naivitásukat, befolyásolhatóságukat, kiszolgáltatottságukat, védekezésre képtelen állapotukat, továbbá a kortársak negatív befolyásoló hatását. Áldozattá válásuk helyszíne elsősorban a családi környezet, oktatási intézmény, illetve a szórakozóhelyek környéke. Továbbra is magas az intézetben élő gyermekek, főleg szökés során történő, potenciális áldozattá illetve elkövetővé válásának esélye. Ezek a gyerekek gyakran a szeretethiány, a valahová tartozás érzése, valamint a pénzkereset miatt válnak áldozattá, illetve elkövetővé.

Az áldozattá válás megelőzése szempontjából kiemelt figyelmet fordítunk a 60 év feletti korosztály védelmére. Idős kortárssegítő programokkal, az idősek ellátásában érintett szakemberek képzésével, a lakókörnyezet bűnmegelőzési programokba történő bevonásával, a szubjektív biztonságérzet fokozását szolgáló vagyonvédelmi eszközök kiosztásával, valamint a széleskörű védelem megszervezésével igyekeztünk csökkenteni a körükből kikerült áldozatok számát. Az elmúlt évek tendenciáit megállítva 2013-ban, szinte valamennyi megyében csökkent ezen korcsoporthoz tartozók viktimizációja. (52.558/57.509). Korcsoporton belül, ahogy az elmúlt évben, most is magasabb a férfiak (28.991/30.406) sértetté válásának aránya, mint a nőké (23.567/27.103).Ezen korcsoporthoz tartozók elsősorban besurranásos-, betöréses-, trükkös-, zseblopások és trükkös csalások, rablások sértettjei lesznek. Az elkövetők előszeretettel alkalmazzák körükben a házalással elkövetett csalásokat, lopásokat. Jellemző még, hogy a korosztályhoz tartozó férfiak kocsmák törzsvendégeként, idegen  nőkkel ismerkedve  válnak az erre a körre specializálódott elkövetők áldozatává.

A korosztályra fókuszált bűnmegelőzési programjaink meghozták eredményüket. Egyre több kísérleti szakban megrekedt bűncselekményről kapunk tájékoztatást, amely az áldozat gyors helyzetfelismerésének köszönhetően hiúsult meg. Fontos megjegyeznünk, hogy az idősek körében alacsony a látencia, az inkább családon belüli erőszak esetében jellemző (szégyenlik ami velük történt), miután kiszolgáltatottságuknál fogva ők azok, akik gyakrabban és nagyobb bizalommal fordulnak a hatósághoz. Családon belül elsősorban testi sértések áldozatává válnak, amelynek elkövetője leggyakrabban az agresszív, esetenként alkoholista, vagy/és munkanélküli gyermek, unoka.

2013-ben az ENyÜBS adatok alapján a rendőri eljárásokban összesen 96.123/93.976  bűnelkövetőt regisztráltak. Míg a férfi (80.868/78.486) elkövetők száma emelkedést, addig a női elkövetők (15.241/15.490) száma, ha minimálisan is, de csökkenést mutat  az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendőrség által felderített bűnelkövetők legnagyobb része Budapesten, Pest megyében, valamint a nagy lélekszámú, ugyanakkor munkanélküliséggel sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került regisztrálásra.

A több éves tendenciát követve, 2013-ban is az ismertté vált bűnelkövetők jelentős részét a 25-59 éves korosztályba tartozó férfiak (50.793/49.919) tették ki. Míg a férfiak többnyire azonos neműek, addig a nők családon belül (férj, élettárs, volt férj, barát) vagy gyermek sérelmére követtek el (testi sértés, emberölés) bűncselekményt. Az ismertté vált bűncselekmények zöme, az elmúlt évben is főként vagyon ellen irányuló cselekmény volt. Ezek közül is a lopás, betöréses lopás valósult meg legnagyobb számban. A női elkövetők leginkább zseblopásoknál, besurranásos, trükkös lopásoknál, csalásoknál jelentek meg. Megemelkedett a hitelezési csalásokban részt vevő nők száma, amelynek oka valószínűsíthetően abban rejlik, hogy hangjuk a telefonban bizalomkeltésre alkalmasabb. Jellemzőek még a közrend és a személy elleni deliktumok, amelyek elkövetésében kiemelt szerepet játszottak a kínálkozó alkalmak, az alkohol, kábítószer, érzelmek, indulatok.

Tapasztalataink szerint, míg a sikkasztás, csalás, köz- és magánokirat hamisítás elkövetői inkább a kvalifikáltabb körből, addig a lopás, betöréses lopás, rongálás, rablás, gépkocsi feltörés, kifosztás elkövetői az alacsonyabban képzett, kevésbé iskolázott körből tevődtek össze. Az internetes vásárlások terjedésével megszaporodtak a valótlan adatok felhasználásával történt megrendelések, amelyek során az elkövetők a megrendelt árut vagy ki sem fizették, vagy a fizetéshez fedezetlen számla- és bankkártya adatokat használtak.

A bűncselekmények elkövetésének oksági tényezői között megtaláljuk a gyors anyagi haszonszerzésre törekvést, a bűnözői szemléletet, munkakerülő életmódot épp úgy, mint a családi problémákat, alkoholista életvitelt, gyermek és fiatalkorúaknál a kortársak negatív befolyásoló hatását, a médiától a gyermek felé sugárzott agresszióból fakadó mintakövetést. 

Az erőszakos cselekmények esetében, korosztálytól függetlenül jellemző a vélt vagy valós sérelmek felhánytorgatása, a szerelemféltés, illetve provokáló magatartás.

A testi sértések, valamint az emberölések és azok kísérleteinél éppen úgy, mint a garázdaság esetében az elkövetők magatartásában gyakorta meghatározó az alkoholizáló életmód. A bűncselekményekre jellemző, hogy az elkövetők több mint 80%-a a sértett szűk környezetéből kerül ki.

A trükkös elkövetők megnyerő modorúak, jó megjelenésűek, határozott fellépésűek, legendáik naprakészek, az idősek számára hihető, életszerű, mindennapjaikban szerepet játszó történetekkel, könnyedén férkőznek a potenciális áldozatok bizalmába, mindazon által a rámenősség, erőszakosság ezen cselekményeknél is egyre fokozottabban dominál.

2013-ban tovább nőt az online térben áldozattá váltak száma. Ezen belül leggyakoribbak az internetes vásárlásokhoz, befektetésekhez, nyereményjátékokhoz, valamint közösségi oldalakon, társkereső, munkaközvetítő oldalakon történő megjelenésekhez, regisztrációkhoz köthető viktimizációk. Nem egyszer sugall a médiában meghirdetett szolgáltatás hamis biztonságot, garanciát a sértetteknek, akik annak valóságtartalmát – miután hitelességében megbíznak – nem ellenőrzik. A sértettek köre jellemzően a fiatal korosztályból kerül ki, bár említést érdemel, hogy egyre szaporodik a középkorú nők internetes társkereső oldalon történt ismerkedését követő áldozattá válása.

A vizsgált időszakban megszaporodtak a nemzeti dohányboltok sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, amelyek jellemzően lopás, betöréses lopás, rablás vagy pénzváltás ürügyével elkövetett csalások voltak.

A társadalom közömbössége a sértettekkel szemben odáig fokozódott, hogy azon esetekben, ahol minimális segítségnyújtással a bűncselekmények megelőzhetőek, megszakíthatóak lettek volna, a sértett konkrét segítségkérése ellenére sem kapott segítséget környezetétől.

A rendőrség áldozattá válás megelőzése érdekében kifejtett tevékenységének elengedhetetlen része a propagandamunka, a médiával való együttműködés. Annak érdekében, hogy a potenciális áldozatokat mind szélesebb körben érjük el, folyamatosan keressük az üzenetek eljuttatásának új csatornáit.  Nem kevésbé hangsúlyos az áldozatokkal kapcsolatba kerülő kollégák munkájában a másodlagos áldozattá válás megelőzése, amelynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak, szexuális indíttatású bűncselekmények, emberkereskedelem áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül. A különféle pályázatok adta lehetőségeket kihasználva a kollégák számos érzékenyítő tréningen vehettek részt az elmúlt évben. Ugyancsak a pályázatok adta pénzforrások felhasználásával sikerült az elmúlt esztendőben számos bűnmegelőzési célzatú tájékoztató brosúrát, figyelemfelhívó plakátot, kisfilmet készíteniük a területi szerveknek.Annak érdekében, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására, valamennyi megyei és helyi szerv élt az írott és elektronikus média nyújtotta tájékoztatás lehetőségével, ajánlások, cikkek, riportok formájában. A kapitányságok országosan nagy hangsúlyt helyeztek a polgárőrséggel történő együttműködésre, miután a tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol aktív volt az együttműködés ott érezhetően javult a közbiztonság, csökkent a bűncselekmények száma. Törekedtünk arra, hogy a lakosságot a korábbinál nagyobb mértékben vonjuk be a helyi bűnmegelőzési feladatokba, ezzel is erősítve szubjektív biztonságérzetüket.

Értékelve a rendőrség áldozati jogok érvényesülésével, áldozatsegítéssel kapcsolatos 2013. évi munkáját elmondhatjuk, hogy megújítottuk a rendőrség áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatait szabályozó belső normánkat, a nyertes pályázatok biztosította pénzösszegből a potenciális áldozatok elérésének új irányait építettük ki, az áldozatsegítéssel kapcsolatos hiányosságaink jövőbeli kiküszöbölésére feladatokat határoztunk meg, amelyek végrehajtásának ellenőrzése a parancsnokok kiemelt feladatát képezi.

                                                                                                         ORFK Bűnmegelőzési Osztály