Egyre többen intézzük vásárlásainkat, pénzügyeinket online. A kényelmes ügyintézés azonban veszélyeket rejthet magában, ezért a kockázati tényezőkre érdemes figyelmet fordítani.

Az online kereskedelem, a bankkártyás fizetés és utalás terjedésével és népszerűségével a téma természetesen évről-évre aktuálisabb. Az idei évben jellemzővé vált a járványügyi helyzet miatt az online rendelés, kiszállítás, nem készpénzes fizetés előtérbe kerülése, ez azonban az ünnepek közeledtével még nagyobb teret hódít majd a kereskedelmi szektorban.

Ajánljuk figyelmébe az online vásárlás 11 aranyszabályát:

1.         Vásároljon megbízható forrásból!

2.         Ellenőrizze a véleményeket és értékeléseket a kereskedőről, termékről!

3.         Gondolja át kétszer, mielőtt fizet!

4.         Használjon bankkártyát, amikor online vásárol!

5.         Ellenőrizze, hogy a vásárlás nem jár-e ismétlődő díjfizetéssel!

6.         Ne küldjön pénzt ismeretlen személynek!

7.         Ne küldje el bankkártya-adatait e-mailen vagy lefotózva!

8.         Ha nem vásárol, ne adja meg a kártyaadatait!

9.         Ellenőrizze a weboldal fizetési biztonságát!

10.       Győződjön meg az adatátvitel biztonságáról!

11.       Mentse el az összes, online vásárláshoz kapcsolódó dokumentumot!

Gyakran gyanútlan internetes vásárlókat csapnak be azzal, hogy nem a megrendelt áru, vagy nem olyan minőségű áru érkezik meg, mint amit megvásárolni szerettek volna. Azonban olyan esetek is előfordulnak, amikor egyáltalán nem érkezik meg a kívánt termék.

A közelmúltban történt néhány eset: Egy egri lakos webáruházból rendelt egy robotporszívót 67.950 forint értékben, azonban azt a mai napig nem kapta meg. A vételárat online bankkártyás fizetéssel egyenlítette ki.

Egy másik ügyben szintén csalás miatt indított büntetőeljárást az Egri Rendőrkapitányság. A sértett egy közösségi oldalon talált egy hirdetést, amelyben asztalos munka helyszíni felmérését és végzését hirdette az elkövető. A kapcsolatfelvételt követően a hirdető „bemutatkozott” majd megegyeztek az elvégzendő munkát illetően, a sértett pedig a hirdető által megadott bankszámlára el is utalta az előleget a készítendő bútorhoz. A hirdető azonban azóta sem végezte el az ígért munkálatokat és a pénzt sem  adta vissza. Az okozott kár 40.000 forint.

Egy mátraballai lakos mobil házat szeretett volna vásárolni. Az egyik internetes hirdetési oldalon meg is találta a megfelelőt, és a hirdetővel történő kapcsolatfelvétel után elutalt a részére 380.000 forintot. A mobil házat azóta sem kapta meg, és a hirdető sem érhető el.

Ha nem akar Ön is hasonló helyzetbe kerülni, lehetőség szerint személyesen fizesse ki, illetve vegye át a megvásárolt terméket. Ha ez nagy távolság miatt nem megoldható, vásároljon olyan oldalakról, ahol utána nézhet az eladónak vagy ellenőrizze létezését, megbízhatóságát.

Nem mindenki használja csaló szándékkal az internetet, azonban fő az óvatosság.

Ha úgy látja, minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de bejelentést tehet személyesen is bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon.