40 éve lett olimpiai bajnok

2020. 09. 03., cs - 15:11
Zsaru Magazin

Varga Károly Ny. ezredes 1955-ben született Budapesten, sportlövő-pályafutását ’72-ben kezdte.

1980-ban Moszkvában olimpiai aranyérmet szerzett kisöbű sportpuskában. Sportolóként elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakát, majd diplomát szerzett a Rendőrtiszti Főiskolán. Aztán Csopakon a rendőrtiszthelyettesi iskola oktatója lett, majd Budapesten az Országos Rend­őr-főkapitányságnál (ORFK) lőtérvezető és a kiképzés oktatásvezetője.

Visszafogott, szerény, már-már csendes embert ismerhettünk meg hárskúti otthonában. Aztán amikor előkerül a puska, és kimegyünk a falu mellé, a vadászleshez, ott már egy egészen más embert lehet látni. Felszabadult, csillog a szeme. Látszik, hogy a lövészet, a fegyver az ő élete.

– Pátyon éltünk, de a középiskolába már Budapesten, a Kolos Richárd Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolába jártam. Az egész lövészet onnan jött, hogy az iskolában egy honvédelmi napon állva lőttem, mert be volt gipszelve az oldalam egy motorosbaleset miatt, így nem tudtam fekve lőni. Na, ezt megnyertem, és azt mondták, hogy menjek lőni.

 1972 őszétől a Magyar Honvédelmi Szövetség különböző klubjaiban szerepelt. Mire 1977-ben bevonult katonának, már megnősült, és született egy fia is.

– Miskolcon voltam katona, úgyhogy át is igazoltam a Diósgyőri Lövészklubba. Talán az enyém volt az első profi átigazolás. A volt klubom egy üveg konyakot kapott értem. Az akkori katonai parancsnokaimnak volt köszönhető, hogy engedtek edzeni. 1979-ben szereltem le. Akkor voltak a válogatók az olimpiai kerettagságra. Bár a két legfontosabb versenyen nagyon rosszul szerepeltem, a többi válogató jól sikerült, így olimpiai kerettag lettem. Az olimpia előtt valahogy nem tudtam versenyeken győzni, de voltak kimagasló eredményeim – ezek akkor csak a 2–3. helyhez voltak elegendők. Mielőtt kiutaztunk Moszkvába, volt egy közös eligazítás, ahol mindenkitől megkérdezték, hogy ki hány pontot vállal. Én meg nem pontot mondtam, hanem, hogy 595–597 között szeretnék lőni, akkor biztos meg leszek magammal elégedve, de hogy mire lesz elég, nem tudom.

 Aztán elérkezett az olimpia harmadik napja…

– A 16. lövésem balra magasan érintőgyanús volt, az 57. lövésem meg elrontottam. Le akartam tenni a fegyvert, mert hosszan céloztam, és abban a pillanatban, amikor le akartam tenni, elsült a fegyver. Belenéztem a távcsőbe, láttam, hogy balra magas. Gondoltam „egye meg a fene!”. Kimentem, néztem, hogy 598 a végeredményem, de előttem voltak négyen, így beletörődtem, hogy 5. leszek. Őszintén, elpityeregtem magam, átöltöztem, és indultam vissza a buszhoz, amikor Gosztola Tibi lövésztársam rohant ki, kopogott a busz ablakán, és mondta, hogy „gyere vissza, te vagy az első!”. Ugyanis a bírók megnézték az 57. lövést, és úgy döntöttek, hogy az érinti a tízest. Úgyhogy így lettem 599-cel aranyérmes. Ami nem mellékesen világcsúcs-beállítást és új olimpiai csúcsot jelentett.

.

 Az még az olimpiai aranyhoz tartozik, hogy a megnyitó előtt Varga Károly az öttusázókkal focizott, elesett, és az orsócsontja eltört. Úgyhogy befáslizták a jobb kezét, mert gipszelni nem lehetett. Ugyanis akkor el sem indulhatott volna, jogosulatlanul szerzett volna előnyt, de a verseny előtt a fáslit is le kellett venni.

– Az elsütésnél nem fájt a csuklóm, csak amikor újra meg újra fel kellett emelni a fegyvert, és célozni.

 De hogyan lett egy olimpiai bajnokból rendőr?

– Azzal, hogy olimpiát nyertem, nemzetközi szintű sportoló lehettem. Ez azt jelenti, hogy kötelezettségekkel járt. Akkor a Medicorban dolgoztam, ott munka mellett lőttem. Én a lövészetet soha nem úgy tekintettem, hogy ebből akarok megélni. Nekem ez kedvtelés volt. Addig csinálom, amíg ez nekem szórakozás. Aztán felajánlották a sportállást, ami azt jelentette, hogy a Medicornál maradtam alkalmazásban, de az elvárás az volt, hogy akkor egész nap eddzek. Nem volt jó, mert néha, amikor visszamentem a munkahelyemre, azzal kellett szembesülnöm, hogy két év alatt annyit fejlődött az elektronika, hogy egy ipari tanuló többet tudott, mint én.

 Közben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakát. Aztán megkereste az Újpesti Dózsát, hogyha átigazolna hozzájuk, akkor tegyék lehetővé, hogy rendőr lehessen. Illetve sportállás mellett járhasson a Rendőrtiszti Főiskolára is.

– Úgyhogy 1983-ban elkezdtem a főiskolát, bűnügyi szakon végeztem ’87-ben, és automatikusan hivatásos lettem. Elérkezett 1988, előtte válogatók, és a második feleségem, aki szintén lövő, szerezte a kvótát, de akkor már terhes volt, így azt mondták a vezetők, hogy mivel nem vett részt előzőleg a tavaszi felkészülésen, így őt nem veszik figyelembe a szöuli olimpiára történő válogatásnál. Ezen nagyon berágtam. Annyira, hogy sportlövőként 1991-ig nem is lőttem. Ekkor bejelentettem, hogy munkát keresek vidéken. Így kerültem Csopakra, és a rend­őrtiszthelyettesi iskola oktatója lettem. Hogy miért pont Csopak? Egyrészt mert 1980-tól ezen a területen vadásztam, akkor már megszületett Rita lányom is, illetve nagyon nem tudtunk élni Budapesten. Így kerültem végül Csopakra, és azóta is nem olyan messze, Hárskúton élünk. Van öt kutyánk is.

 1991-ig volt Csopakon, de a lövészettől nem szakadt el, mivel rendőrségi lövészversenyekre járt. 1992-től az ORFK-nál lőkiképző, később lőtérvezető lett.

– A Rendészeti Szervek Kiképző Központjánál (RSZKK) a 90-es évek közepén egy holland rendőriskola kiképzői tartottak oktatást. Egész héten azt magyarázták, hogy ők mit hogyan csinálnak. Pénteken eszükbe jutott, hogy megkérdezzék, egyébként mi, magyarok hogyan csináljuk. Megmutattuk nekik. Hát csak néztek. Az lett a vége, hogy mire mentek vissza Hollandiába, már le is beszélték az ottani főnökeikkel, hogy a következő év februárjában menjünk ki, mert amit mi oktatunk, az előrébb tart, mint az övék. Azt azért meg kell jegyezni, hogy amit mi oktattunk, az akkor még nem volt elfogadott. Minden évben meg akarták szüntetni az RSZKK-t. Aztán a holland „bemutató” után, ha úgy vesszük, megszüntettek minket a Vágóhíd utcában, de átköltöztünk a Böszörményi útra. Közben sok munkával megcsináltuk a Nagytétényi lőteret is.

 1991-től a kétezres évek elejéig részt vett különböző rendőrversenyeken a világ minden részén, többek között a Rendőr és Tűzoltó Világjátékokon. Itt egyéniben és csapatban 76 aranyat, 27 ezüstöt és 13 bronzérmet gyűjtött. 1998-tól vett részt mesterlövő versenyeken, 2002-től pedig Magyarország rendezte a Rendőri és Katonai Mesterlövő Világkupát. Ott egyéniben és Simonyi Ottóval csapatban 3 aranyat, 3 ezüstöt és 2 bronzérmet szerzett. 2019. szeptember végén ment nyugdíjba ezredesként. De megvan még a Budapesti Rendészeti SE is. Itt csak rendőr vagy hozzátartozó és nagyon kevés civil lehet tag. Évente minimum kétszer-háromszor részt vesznek lövészversenyeken. Erről igazolást kapnak, és minősítést is kell szerezni.

– Jelenleg a ház körül tevékenykedek, ahogy látni, felújítás közepén vagyunk. Van mit csinálni a tetőtérben, a kertben. Itt élünk feleségemmel, két lányommal és öt kutyával.

MÁTYÁSI GYÖRGY

Fotó: SZABÓ GABRIELLA, archív

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Hiába próbálták újraéleszteni

Ráugrott a rendőrautóra, majd rosszul lett az intézkedés közben egy férfi a VIII. kerületben. A rendőrök megpróbálták újraéleszteni, közben mentőt hívtak, de a férfi életét már nem sikerült megmenteni.