Karanténdal
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kórusa számtalanszor énekelt nemes cél érdekében.
A járványhelyzet azonban rájuk is kihatott, a korlátozások miatt próbák és előadások maradtak el.
A tagok összefogtak, hogy a virtuális térben énekeljenek a rendőrség 100. évfordulója alkalmából, kifejezve, mit jelent a testülethez tartozni. Az eseményre Lukács Anett alapítványi tag, a kórus alapító karnagya, egykori művészeti vezető és az egyik oszlopos tenor, Szabó Attila őrnagy, a Készenléti Rendőrség RIK üzemeltetési alosztályvezetője emlékszik vissza.
A kórus 2017-ben alakult meg Lukács Anett vezetésével. Rendszeresen próbálnak, előadásokon vesznek részt, felkéréseknek tesznek eleget.
– A rendőröknek fontos, hogy egy kicsit kiengedjék a gőzt, és kikapcsoljanak a stresszes munka után. Erre a zene tökéletes, egyfajta rekreációs foglalkozás – mondja a karnagy.
A járványhelyzet miatt a próbák elmaradtak, és a jelenlegi kórusvezetővel, Porcsalmy Balázzsal örömmel fogadták Lukács Anett ötletét, hogy újra összeálljanak egy muzsikálásra, még ha csak virtuálisan is. De a megvalósítás nem ment egyszerűen.
– Sok szervezést igényelt – meséli Lukács Anett –, hiszen Magyarországon még nem terjedt el az online oktatás, és az ilyen próbákban sem volt tapasztalatunk.
– Az elején féltünk tőle, nem volt lehetőség a személyes találkozásra még a rendőrség épületén belül sem. Úgy kellett betanulnunk, hogy nem volt kórusvezető, aki tevőlegesen oktat minket, és meghallja, ha hibázunk – emlékszik vissza Szabó Attila.
Először a zongoraszólamot vették fel, majd a kórusvezető felénekelte a dallamot is, ami azért volt fontos, hogy a tempók együtt legyenek. Miután a tagok megkapták a felvételt és a szöveget, elkezdhettek önállóan gyakorolni.
Közben online tartották egymással a kapcsolatot folyamatosan. Felvételeket küldözgettek, ki hol tart éppen, kinek kell segíteni a szövegben, dallamban vagy a ritmusban. A segítségükre volt Porcsalmy Balázs is, aki ének–biológia szakos tanár egy református gimnáziumban. Ő „hangos kottaként” énekelt fel részleteket, ezzel is támogatva a betanulás menetét. Eközben a hangszeres közreműködők is elkészítették videóikat. A gitárszólamot egy olyan kolléga játszotta fel, akivel már többször együtt muzsikáltak. A hegedűszólamokat pedig két fiatal vonós hölgynek köszönhetik.
– A videók elkészítésénél segíteni kellett azoknak is, akik nem érzik otthon magukat technikai dolgokban – magyarázza Lukács Anett. – A felvételhez két készülékre volt szükség: ahhoz, hogy a zenének a tempója mindig egyforma legyen, a videóra éneklés közben muszáj hallgatni legalább egy feljátszott, felénekelt szólamot, például az eredeti felvételt, a zongorát vagy egy metronómot.
Miután mindenki rögzítette a szólamát, elküldte Anettnek, aki egy hang- és egy videoszerkesztő programmal összerakta a kész művet. A videó felkerült a kórus Facebook-oldalára, de számos rendőrségi portálon is látható.
– Úgy érzem, történelmet írtunk – mondja Szabó Attila. – Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk rá egy ilyen helyzetben is. Összetartó ereje is van, olyan, mint egy csoportterápia. Akik együtt énekelnek, egy idő után együtt dobban a szívük is, én hiszek ebben – fűzi hozzá az őrnagy, akit kollégái Pavarottinak becéznek.
RÁDI
FOTÓ: FRANCZ ILONA, RENDŐRSÉG