Többen is bedőltek a kamuhírnek

2020. 05. 31., v - 08:54
Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

Hatvan környékén többen is komolyan vették az álhírt.

Több állampolgártól valamint környező települési önkormányzatoktól is érkezett jelzés a Hatvani Rendőrkapitányságra a napokban, miszerint egy internetes oldalon valótlan tartalmú álhír jelent meg. A cikk alapján többen megjelentek lakóhelyük önkormányzatánál, hogy az abban említett nagyobb pénzösszeget igényeljék.

Kiderült, hogy az álhírben szereplő cikk kizárólag kattintásvadász céllal jött létre, annak semmilyen valóságtartalma nincsen.

A Hatvani Rendőrkapitányság felvette a kapcsolatot a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályával, és az elvégzett vizsgálat eredményéről jelzéssel éltek az oldal tárhelyszolgáltatója felé.

A hasonló esetek elkerülése érdekében ajánljuk figyelmükbe az Országos Rendőrkapitányság tanácsait:

A böngészés során elénk kerülő hírek és tudósítások olvasása során mindenekelőtt a következőket tartsuk szem előtt:

  1. Értékeljük az oldalt vizuális tartalma alapján! A kamuportálok vizuális megjelenése, szerkezete vagy felépítése többnyire eltúlzott és bosszantó, mivel tele vannak olyan színes hirdetésekkel és képi tartalmakkal, amelyek egyetlen célja az olvasó figyelmének felkeltése.
  2. Próbáljuk meg azonosítani a hírcsatornát! Ha korábban nem volt információnk róla, akkor keressünk további adatokat az oldal megbízhatóságával kapcsolatosan.
  3. A legtöbb álhír portál URL sávja eltér a megszokottól, vagy olyan com.co, .club, .me vagy .io végződése van, amellyel a megbízható hírportálokra próbálnak hasonlítani.
  4. Ellenőrizzük az About Us/Rólunk szakaszt a megnyitott oldalon. A megbízható hírforrások ebben a sávban részletes háttérinformációkat tartalmaznak saját működésükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban.
  5. Fontos a szerző személye. Az álhírek mellett gyakran nincs feltüntetve a szerző neve, ha mégis, érdemes ellenőrizni az alkotó személyét és korábbi cikkeit is.
  6. Vizsgáljuk meg az írott tartalmakat nyelvtanilag és stilisztikailag! A nem hiteles tartalmak szerzői – ellentétben a publicistákkal és újságírókkal – szakmailag kevésbé felkészültek, ezért a szöveg megjelenése, formázása vagy helyesírása árulkodó lehet.
  7. Az álhíreket tartalmazó cikkekben gyakran hivatkoznak névtelen vagy nem létező forrásokra, ezért ha lehetséges, ellenőrizzük azokat az oldalakat vagy sajtótermékeket, amelyeket a szerző forrásként jelölt meg.
  8. Keressünk további cikkeket a témában! Ha ilyet nem találunk, akkor a történet hitelessége kételkedésre adhat okot.
  9. Ne osszunk meg automatikusan semmit! Minden esetben mérlegeljük, hogy a megosztani kívánt cikkek és egyéb tartalmak hiteles és megbízható forrásból származnak-e!

Végül pedig, legyünk szkeptikusak! Ha egy hír tartalmával kapcsolatban kétségeink támadnak, kérdezzünk családtagjainktól, ismerőseinktől, olvassuk el a hírhez érkező hozzászólásokat és mindig keressünk más forrásokat is! Folyamatosan ellenőrizzük, amit olvasunk! Az álhírek terjedésének visszaszorítása rajtunk is múlik, a felelőtlen megosztások megelőzése révén.

Ne feledjük: mindenkinek egyéni felelőssége, hogy mit oszt meg a közösségi médiában, milyen tartalmakat küld tovább. A világhálón egy rosszindulatú vagy meggondolatlan megosztás akár bűncselekményt is megvalósíthat.


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Rendőrkézen az embercsempész és utasa

Embercsempészés és közokirat-hamisítás miatt indult eljárás egy belga nő ellen, aki egy magát afgán állampolgárnak valló férfit próbált meg Magyarország területére beutaztatni Röszkénél.