30 éves a rendőri békefenntartás

2019. 06. 12., sze - 11:47
Zsaru Magazin

Az ENSZ nemzetközi békefenntartók napjáról a Rendőrségi Igazgatási Központban május 23–24-én rendezvénysorozattal emlékeztek meg.

A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) szervezésében megtartott rendezvény többek közt Boda József nyugállományú nb. vezérőrnagy emlékezett meg az időközben elhunyt békefenntartó kollégákról.

A magyar rendőrség szakemberei évtizedek óta vesznek részt különböző célú és időtartamú békefenntartó, válságkezelő feladatok végrehajtásában. A műveleti területek Grúziától Ukrajnán át Afrikáig hosszan sorolhatók lennének, akárcsak azok a nemzetközi szervezetek, amelyekkel Magyarország együttműködik a béke és stabilitás fenntartása, a helyi rend­őri erők megerősítése érdekében a világ különböző pontjain. A ROKK szervezésében megtartott rendezvény első napján Boda József emlékezett meg az időközben elhunyt békefenntartó rendőrökről, majd Horváth Ádám István ezredes, a Belügyminisztérium személyügyi főosztályvezetője átadta a 2013-ban alapított Békefenntartásért Emlékérmeket a külszolgálatukat tavaly befejezett kollégák részére.

Ezután a Namíbiától Jordániáig, 30 éves a rend­őri békefenntartás című missziós veterántalálkozóra került sor. A beszélgetésen a 30, 25, 20, illetve 15 éves jubileummal rendelkező, egykori missziós kontingensparancsnokok, illetve tagok meséltek Namíbiában, Mozambikban, Angolában, Irakban, Afganisztánban, Jordániában és Koszovóban végzett feladataikról, a kihívásokról és a szerzett tapasztalataikról.

– A kiküldetések nagyon sokszínűek, nemcsak a feladatok különböznek nagymértékben, hanem a külföldön történő munkavégzés jogi alapjai is jelentősen eltérnek egymástól – magyarázta Pinczésné Kiss Klára ezredes, a ROKK igazgatóhelyettese. – A kiküldetésben részt vevőkkel napi szinten tartják a kapcsolatot. A mindenkori kontingensparancsnokra lényegesen több feladat hárul, amelyet a napi munkája mellett végez el, illetve egyszemélyi kiküldetés esetén különösen leterhelt. A rendőri békefenntartásban évek óta részt vevő, magasan képzett szakemberek egyre komolyabb tapasztalatot szereznek, ennek megfelelően a teljes állomány vonatkozásában elmondható, hogy egyre magasabb és nagyobb felelősséggel járó pozíciókat töltenek be.

A migráció kapcsán Észak-Afrika és a Közel-Kelet folyamatairól, valamint a biztonsági kihívásokról és ezeknek az európai biztonságra gyakorolt hatásairól beszélt Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutató munkatársa. Elmondta, hogy sok minden változott egy év alatt ebben a térségben is. Az Iszlám Állam vereséget szenvedett áprilisban, ezzel elvesztette a terület feletti kontrollját. De csak kisebb fenyegetést jelent, ugyanis teljesen nem szűnt meg. Közben folyik egy geopolitikai rivalizálás Oroszország és az Egyesült Államok között. Szíria teljesen romokban hever. Az újjáépítésre fókuszálnak, csakhogy ez nagyon messze van, és nem is könnyen lehetséges, hiszen tetemes összegbe, 180–200 milliárd dollárba kerülne. A nagy problémát inkább az Iszlám Államhoz tartozó külföldi harcosok kezelése okozza. Ugyancsak érdekesen alakul az USA és Irán közötti rivalizálás biztonságpolitikai szempontból. A szakértő ezek ismertetése után megpróbálta felvázolni az aktuális állapotokat, és hogy milyen hatással van mindez az Európai Unió országaira. Az Iszlám Államnak vége, és remélhetőleg nem fogja a terrorizmus újbóli fellángolását eredményezni ebben a térségben.

Ezután Tóthi Gábor, a Belügyminisztérium európai együttműködési főosztályának vezetője a polgári válságkezelési feladatok európai uniós vonatkozásairól beszélt. Az Európai Unió 2003 óta 27 közös missziót indított civil területen. Jelenleg a 28 tagállamban 120 munkakört töltenek be a kollégák. Összesen 10+1 misszió van világszerte, ezek közül négyben vesz részt Magyarország – emelte ki Tóthi Gábor. Magyarország ezzel a 16. helyen van. A magyar szerepvállalás 2017-ben 24, míg 2018-ban 26 főt tett ki. Valószínű, hogy az idei pályázati kiírások alapján még többen jelentkeznek. Hazánk a nyugat-balkáni térségbe 550 magyar rendőrt vezényelt eddig.

Ezután a kontingensparancsnokok beszámolója következett. Pataki Zoltán őrnagy Maliban töltött idejéről és a külszolgálat során szerzett tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket.

– A köztársaság a nyugat-afrikai térség második legnagyobb országa – fejtette ki Pataki Zoltán. – Fontos kiemelni, hogy 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét pedig az egykori Mali Birodalomról kapta. A helyzet az elmúlt években romlott, legalábbis ezt tapasztaltam. Területe 1,2 millió négyzetkilométer, azaz 12-szer nagyobb kiterjedésű, mint Magyarország. Ez a terület hatalmas logisztikai kihívást jelent. Ugyanakkor az időjárás is nehezen szokható meg egy európai ember számára. Általában szubtrópusi télen, míg nyáron forró, sivatagos. Lakossága több mint harmincféle népcsoporthoz tartozik. Összesen 13 millióan lakják, igen nagy szegénységben és elmaradásban élnek, a világ egyik legszegényebb országa. A mezőgazdaság délen összpontosul, főleg a Niger folyó mellett. A lakosság ellátása szempontjából legfontosabb kultúrnövény a rizs. Hét éve elképesztően sok fegyveres csoportot tartanak itt számon.

Maliban működik az ENSZ békefenntartó missziója, a MINUSMA. A 15 ezer fős kontingensben több ezer európai katona és rendőr is részt vesz. Az ENSZ embereit is többször megtámadták már, a misszió jelenlétére továbbra is szükség van. Az országban 2015 óta létezik lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs folyamat, de nem igazán hatásos – jelentette ki az őrnagy.

Az ENSZ által 2002-ben létrehozott emléknap célja, hogy tisztelegjen mindazon nők és férfiak előtt, akik szolgáltak vagy továbbra is szolgálnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének békefenntartó műveleteiben.           

Kun Mónika
Fotó: Béres Attila

 

HÁTTÉR

Az ENSZ-nek nincs saját hadserege. Minden egyes békefenntartó műveletnél a tagállamok önként bocsátják a katonákat és a hadfelszerelést rendelkezésre, melynek költségét egy külön e célra létrehozott alapból finanszírozzák. A békeküldetések során a katonák mellett rendőrtisztek, választási és emberi jogi megfigyelők, valamint más civil szervezetek és szakmák képviselői is tevékenykednek. Az ENSZ béketeremtő katonái fegyvertelenek, vagy legfeljebb önvédelemből tartanak maguknál kézifegyvert. Legfőbb „haditechnikájuk”, hogy pártatlanok, taktikájuk a meggyőzés, illetve legfeljebb a minimális erő alkalmazása, hogy kioltsák a feszültségeket, megakadályozzák a nagyobb konfliktusok kirobbanását. Vállalkozásuk azonban nem veszélytelen: 1945 óta, miközben felügyelték a békeegyezményeket, ellenőrizték a tűzszünetek betartását, járőröztek a demilitarizált övezetekben, ütközőzónákat hoztak létre a szemben álló erők között, és megpróbálták megakadályozni, hogy egy helyi konfliktus ne torkolljon nagyobb összecsapásba, több mint 1450-en vesztették életüket.


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Busz ajtaját rongálta meg

A terézvárosi rendőrök keresik azt a férfit, aki annyira megrongálta egy busz ajtaját, hogy annak üvege betört.

 

Elütötték, ittas volt

Súlyosan megsérült egy kerékpáros férfi, akit egy autós ütött el Mezőberényben. A balesetet az autó vezetője okozta azzal, hogy hátulról nekiütközött a biciklisnek. A kerékpárral közlekedő férfi pedig ittas volt. A rendőrség a baleset vizsgálatát befejezte.

 

Óvjuk a kérészek táncát!

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai plakátokkal hívják fel a figyelmet a kérészek védelmére.

 

Fokozott ellenőrzés Körmenden

A Körmendi Rendőrkapitányság vezetője fokozott ellenőrzést rendelt el a Körmendi Rendőrkapitányság illetékességi területére.

 

Nyárra készen

A nyári szezonban legnagyobb tavaink kapcsán fokozottan érdekelt dunántúli megyék zsarui a tavasz utolsó előtti napján hivatalosan is beszámoltak felkészülésükről.

 

Kórházban segítettek

Gyógyuló gyerekeknek vittek ajándékot a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kommunikációs osztályának munkatársai.

 

Maratonfutás a határrendészet népszerűsítéséért

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) Humánigazgatási Szolgálatának munkatársai is részt vettek a hétvégén megrendezett II. Szeged Maratonon. A cél a határrendész szakma népszerűsítése volt.