A külterületek biztonságáért

2019. 11. 19., k - 15:55
Zsaru Magazin

Nem kétséges: a nagyobb településekre nagyobb figyelem összpontosul, ami a biztonságot és a környezetvédelmet illeti.

Egy új szakmai program azt tűzi ki célul, hogy az erdőkre, me-zőkre és a tanyákon, külterületeken élőkre az eddiginél több figyelem jusson, az ő életterük is a lehető legbiztonságosabb legyen, és az ott élőknek minél kevesebb környezetkárosítást kelljen elszenvedniük.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szakmai felügyeletével indít közös programot az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és az Agrárminisztérium Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019–2020 néven. A programindító konferenciát november 9-én Lajosmizsén tartották.

MIK A CÉLOK?

A polgárőrség az elmúlt években egyre aktívabban kapcsolódott be a külterületek védelmébe, valamint számos természet- és környezetvédelmi feladatot is vállalt. Túrós András, az OPSZ elnöke emlékeztette a jelenlévőket a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért! elnevezésű akciójukra, amelyben önkéntesek bevonásával igyekeztek megtisztítani az erdőket, külterületeket az illegálisan lerakott szeméttől, a Jobb, ha el sem dobod nevű, hasonló célú kampányra, továbbá azokra az évente szervezett akciókra, amelyekben a parlagfű ellen hirdettek harcot. Ahogy az OPSZ elnöke fogalmazott: ezekből is látszik, hogy a szervezet tagjai egyre nagyobb felelősséget éreznek a Földünkért, egyre több a „zöld polgárőr” Magyarországon. Túrós András arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az OPSZ öt évvel ezelőtt már meghirdetett egy külterületi programot, amely sikeres volt.

– Azt is mondhatnám, hogy az jó alapot szolgáltatott a jelenlegi programunkhoz – mondta. – A mai napon egy komplex programot hirdetünk Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019–2020 címmel, és úgy érzem, ez a két dolog szorosan összetartozik. A program rangját és szakmaiságát az Agrárminisztérium adja meg, márpedig ez a tárca a Belügyminisztérium után immár az OPSZ legfontosabb stratégiai partnere lett. Továbbá az Agrárminisztériumtól ehhez az együttműködéshez kaptunk 40 millió forintot, ami nagyban segíti, hogy ez a munka hatékony és eredményes legyen.

Az elnök a feladatok között említette, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani az erdők, mezők, gyümölcsöskertek, a tanyákon élők védelmére, valamint kiemelt cél, hogy megelőzzék a környezetkárosító, -romboló jogsértéseket, például az illegális szemétlerakást és a falopást. Végül egy mondást idézett: „Azok arassanak, akik vetettek.” Túrós András úgy vélte, ahhoz kell hozzásegíteni a külterületen élőket, hogy ez valóban így legyen. Nagy segítség ebben a lovas polgárőrök jelenléte és a légi polgárőrök munkája. Egyúttal arra kérte a 63 ezer polgárőrt, mindannyian ültessenek öt fát, ezzel is javítva a környezet minőségét.

Balogh János altábornagy
Balogh János altábornagy 

KÜLTERÜLETI KOCKÁZATOK

Csóra György, az OPSZ általános elnökhelyettese kiemelte: a program célja, hogy annak gyakorlati eredményeivel hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek felszámolásához, a társadalomban elfogadott normák, viselkedési szabályok megismertetéséhez és elfogadtatásához, az együttműködési lehetőségek gyakorlati megvalósításához. Nagy István agrárminiszter is lényegesnek és hasznosnak tartotta a polgárőrökkel való együttműködést.

A program szakmai felügyeletét az ORFK látja el, ezért felszólalt a konferencián Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány is. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy az országban évről évre javulnak a statisztikák, nagyobb a rend, és ennek megteremtésében a polgárőrök is fontos szerepet játszanak, miként az egyéb rendészeti feladatokat ellátó testületek is. A rendőrfőkapitány aktuális statisztikai adatokkal mutatta meg a résztvevőknek, hogy az utóbbi években jelentős mértékben csökkent a bűncselekmények száma, nőtt a nyomozási és felderítési eredményesség. Három elkövetőből kettő bizonyosan az igazságszolgáltatás elé kerül.

– A százezer bűncselekményt néhány ezerrel haladtuk meg az első kilenc hónapban – összegezte 2019 eddigi bűnügyi helyzetét Balogh János –, így nagyon jó reményünk van arra, hogy ebben az évben a tavaly tudomásunkra jutott 186 ezer bűncselekménynél kevesebbet követnek el Magyarországon.

Ezután a környezetvédelem fontosságáról beszélt, hozzátéve, a külterületeken valóban különösen kell erre figyelni, miként a természet károsítására is. Szólt a külterületek biztonságért felelős programokról, ezen belül a polgárőrökkel közösen végzett rendőrségi munkáról is. Kiemelten szólt a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött, és a polgárőröket is bevonó Pusztán hatan újratöltve elnevezésű programról, amely nem más, mint hat megye rendőri összefogása az alföldi külterületeken és tanyákon élők biztonságáért.

– A polgárőrök munkájuk során valóban jobban tudnak figyelni a külterületekre, mint a rendőrök, hiszen a rendőrök nagyobb számban a városokban, nagyobb településeken találhatók meg. Ez érthető, hiszen ahol több ember él, ott a bűnelkövetés kockázata is magasabb – mondta a rendőrfőkapitány. – Az önök segítségével olyan üres területeket tudunk lefedni, amelyeket a jelenlegi feltételrendszerünk mellett egyedül nem tudnánk. Az a munka, amit önök a külterületek biztonsága érdekében végeznek, fontos misszió. Nagy haszna van belőle a rendőrségnek, szélesebb értelemben véve Magyarországnak is. A mai napon pedig egy ugyancsak fontos és aktuális problémát vetett fel az OPSZ vezetése.

Kovács Sándor ezredes
Dr. Túrós András

 

AZ OKTATÁS SZEREPE

Kovács Sándor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) mesteroktatója is szólt a jelenlévőkhöz, ő a polgárőrség közbiztonsági szerepéről és a polgárőrök felkészítéséről beszélt. Elmondta, a 2014 óta létező, eddig 17 sikeres kurzust maga mögött tudó Polgárőr Akadémián több mint 500 megfelelően felkészített polgárőrt bocsátottak ki.

– A polgárőr-egyesületek vezetőinek mindig azt tanítjuk – magyarázta Kovács Sándor –, hogy a munkájukat, együttműködve a rend­őrséggel, úgy lássák el, hogy a saját területükön végezzenek mindenekelőtt kockázatelemzést, -felmérést. Ez fokozottan vonatkozik a külterületekre, ahol rendőri szempontból sokkal nagyobb a kockázat, mint a sűrűbben lakott részeken. A kockázatok és a veszélyforrások felmérése, elemzése után pedig szervezzék meg különböző módszerekkel a területek ellenőrzését, védelmét, a figyelőszolgálatokat. Mindezt együttműködésben azokkal, akik hasonlóképpen rendészeti feladatokat látnak el, például be kell kapcsolni a munkába vadászokat, halőröket, természetvédelmi és mezőőröket is.

A külterületekről szólva megemlítette, hogy ott valóban sokan vannak kitéve különféle kockázatoknak, és nemcsak az ott élők, de azok is, akik ezeken a helyeken munkát végeznek, vagy csak turistaként járnak arra. És védelemre szorulnak az ott található természeti értékek, régészeti lelőhelyek vagy mezőgazdasági területek, erdők is. Végül Kovács Sándor beszélt arról is, milyen segítséget tudnak adni a rendőrségnek a polgárőrök a határterületeken. Külön kiemelte a lovas polgárőrök, a kutyás vagy a vízi szolgálat szerepét, valamint a legújabb segítséget, a drónnal végzett figyelőszolgálatot.

Elindult tehát a Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019–2020 című program, amely az összefogásban részt vevők reményei szerint valóban jelentős mértékben növeli majd a külterületeken élők biztonságát, és sokat segít a környezet- és természetvédelemben is. 

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

BÉRES ATTILA

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Ugrani készült, megmentették

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság járőrei mentették meg annak a nőnek az életét, aki egy társasház lépcsőházi ablakában állva, végzetes lépésre szánta el magát.

 

Határsértők Csongrád megyében

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonkilenc határsértő Csongrád megyében. A rendőrök huszonhét főt feltartóztattak, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísértek, két személyt pedig elfogtak, ellenük idegenrendészeti eljárás indult.