A történet a régi – a tárlat új

2020. 11. 18., sze - 13:01
Zsaru Magazin

Idén 100 éves az egységesített magyar állami rendőrség. A centenárium kapcsán több ünnepi eseményre került sor ebben az évben, ezúttal a Rendőrmúzeum rendőrségtörténeti kiállítását újították fel az intézmény munkatársai.

A nagyközönség előtt 1999-ben, 21 évvel ezelőtt nyílt meg az addig zárt körű Rend­őrmúzeum, és ezzel új kommunikációs csatorna jött létre a rendőrség és a lakosság között. A múzeum az elmúlt 21 évben két érdekes és szakmailag is fontos állandó kiállítással várta a szakembereket és az érdeklődőket: egyik termében egy rendőrségtörténeti összeállítással, a másikban híres hazai bűnesetek emlékeivel, azokhoz kapcsolódó fotográfiákkal, tárgyakkal.

LETISZTULT ÉS INTERAKTÍV

A megújult kiállítás a 100 éves évforduló előtt méltó módon tiszteleg. Új koncepciójú, letisztult térrendezésű teremben mutatják be a magyar rendőrség történetét a Mosonyi utcai épületben. 2011 óta múzeumpedagógiai szolgáltatást is nyújt az intézmény, és mivel ezek a programok egyre népszerűbbek, az új kiállítással együtt a múzeumpedagógiai foglalkozások is kaptak egy új, a múzeum egyéb tereitől elkülönült termet.

– Állandó kiállítást utoljára 1999-ben nyitottunk, és most a 21. századi elvárásoknak megfelelően a letisztult térben az interaktivitásra is hangsúlyt fektettünk új rendőrségtörténeti kiállításunkban – mondta köszöntőjében Kékiné Rozsnyai Éva, a Rendőrmúzeum vezetője. – Néhány kivételtől eltekintve nem a tárgyak lettek újak, hanem a koncepció. A vitrinek interaktív, kihúzható fiókokkal bővültek, multimédiás eszközök szolgálják az információátadást, igyekeztünk a most megújított kiállítási részt élményszerűbbé tenni, a kor igényeihez igazítani. A koncepció is más lett, mint a korábbi: ezúttal a tárgycsoportok köré építettük a tárlatot, a tárgyakat igyekeztünk bővebb ismertető szöveggel ellátni. És mivel az elmúlt húsz évben közel nyolcvan országból érkeztek hozzánk látogatók, így hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tárgyfeliratokat angol nyelven is megjelenítsük.

Kékiné Rozsnyai Éva elmondta még, hogy rengeteg kutatómunka és sok gondolkodás formálta ezt az új nézőpontú kiállítást, amelyen a korábbi, kissé tán zsúfolt tér szellősebb, jobban áttekinthető lett, és számos érdekes megoldás várja a látogatókat.

A MÚZEUM MÚLT IDŐBEN

Sallai János ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészetelméleti és -történeti Tanszék vezetője azzal kezdte megnyitóját, hogy ő maga nagyon sokszor megfordul itt, leggyakrabban hallgatókkal teszi ezt, ahogy fogalmazott: „Miként a többi múzeumnak, úgy ennek is legfőbb funkciója, hogy neveljen, oktasson, élményt adjon és inspiráljon.” A professzor aztán a tudomány összefüggésrendszerébe helyezte a Rendőrmúzeumot, megemlítve, hogy az első ilyen jellegű intézményt az olasz Cesare Lombroso hozta létre, igaz, ő csupán saját téziseinek propagálására. Ezt követően, 1893-ban Hamburgban, majd 1896-ban Grazban nyílt bűn­ügyi múzeum. Mindeközben dr. Visontai Soma kezdeményezésére 1892-ben már nálunk is felvetődött, hogy létre kellene hozni egy olyan gyűjteményt, amelyben bemutatnák a már lezárt bűnügyekkel kapcsolatos bűnjeleket, bizonyítékokat, hogy mindaz a rend­őrtanoncoknak tanulsággal szolgáljon. Elkezdődött a gyűjtés, és már 1896-ban, a millenniumi kiállításon bemutattak egy kisebb gyűjteményt, ami 1900-ban a párizsi világkiállításon is látható volt. Sallai professzor arról is beszélt, hogy jól gondolkodó tudósok jelezték: egy ilyen múzeum hazai megalapítása nagy jelentőségű lenne, hiszen a rendőrtanoncok képzésében kiemelkedő szerepet kaphatna, és a tudományos módszerek fejlődését gyorsabban tudná követni, mint a tankönyvek. 1908-ra elkészült az első gyűjtemény, amely hosszú évtizedekig, zárt körű intézmény lévén, valóban csak az oktatást szolgálta. Köszönhetően főképp a múzeum gyűjteményét odaadóan gondozó és gyarapító dr. Kelety Gézának, a gyűjtemény egyre gazdagodott, mind értékesebb lett, és bár a II. világháborúban nagy része megsemmisült, különféle helyeken újraéledt, mert fontos volt, és jó szolgálatot tett.

A KÉZZELFOGHATÓ VALÓSÁG

A nagy fordulat 1999-ben jött el, amikor a múzeum a jelenlegi helyére költözött, és megnyitották a nagyközönség előtt. Emellett változatlanul nagyon hasznos szerepet tölt be az oktatásban, mert ahogy Sallai János fogalmazott: inspirál és élményt ad. Elmondta, az NKE-n a tisztképzésben nagyon fontos szerepük van a történeti tantárgyaknak, főleg a négyéves képzés első időszakában. Később a tanulók gyakran választják szakdolgozatuk témájául is a Rendőrmúzeumot.

– Változik a világ, a fiatalok mindinkább az informatika világából szerzik a tudást – vélte Sallai professzor –, de ez a múzeum a kézzelfogható valóságot tárja eléjük. Ez valóban lényeges szempont, hiszen a napi gyakorlatban is a „kézzelfogható valósággal” találkoznak majd. A megújult kiállítás erre a mai naptól az eddiginél is jobb példa, hiszen a hallgatók láthatják a korábbi bűnesetekről készített fényképfelvételeket, az azokkal kapcsolatos tárgyakat, a korabeli egyenruhákat. Úgy gondolom, amikor végigmegyünk ebben a múzeumban, nemcsak tiszteletet érzünk az elődök iránt azért, hogy micsoda munkát végeztek, de a hallgatókat is segíti abban, hogy kialakuljon vagy erősödjön bennük a hivatástudat.

Tény, az új rendőrségtörténeti kiállítás valóban más, mint a korábbi volt. Áttekinthetőbb, szellősebb, ötlet- és ingergazdagabb. Az egyik vitrinsorban a rendőrségnél rendszeresített korábbi és jelenlegi egyenruhák láthatók, mellettük a sisakok, köztük a jelképül szolgáló Zrínyi-sisak is. Középen hatalmas tárló, benne különleges ereklyék, köztük egy új látnivaló: könyv alakú ajándéktárgy, amelyet Pekáry Ferenc, Budapest rendőrfőkapitány-helyettese 25 éves szolgálati jubileumára kapott ajándékba a fővárosi rendőrtisztviselőktől 1909-ben. A terem közepén lévő tárló kihúzható fiókjaiban ugyancsak fontos emlékek. Egy harmadik vitrinben a rendőrségnél használt egykori és mai fegyverek, mellette egy zárkaajtó az 1920-as évekből, mögötte fényképek. A falon is számos fotó, köztük egy vízfestmény, dr. Kelety Géza, a múzeum egykori vezetője készítette Illusztrált grafikon a Budapesti M. Kir. Állami Rendőrség területe és létszáma 1881–1913 címmel. A kiállítási térben interaktív képernyők és egyéb meglepetések. Még a radiátorokat eltakaró fémlapok is érdekességeket rejtenek: a rendőrségnél rendszeresített fegyverekkel ütött lukak láthatók rajtuk, a lukaknál a fegyver neve, mellettük néhány jelzetlen luk; lehet párosítani. Odébb a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközök a régmúltból és a jelen korból.

Mi újság, biztos úr? címmel centenáriumi kiadvány is megjelent az alkalomra. A nagy alakú könyvben 1920 és 2020 között rendőrségi szaklapokban megjelent írásokat gyűjtöttek össze a múzeum munkatársai. A gondosan válogatott cikkgyűjtemény érdekes, olvasmányos és átfogó képet nyújt az elmúlt száz évről.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Eltiltás hatálya alatt vezetett-őrizetbe vették

A nagykőrösi egyenruhások az egyik hiányzó irányjelzője miatt állították meg a sofőrt. Kiderült, hogy nem is ülhetett volna volán mögé. Két hatóság, több alkalommal is eltiltotta őt a járművezetéstől.