Balla Irmától a soroksári futónőig

2020. 05. 14., cs - 16:26
Zsaru Magazin

Létezik egy különleges egység a rendőrségnél, amely hét évvel ezelőtti megalakulásakor nem kevesebbre vállalkozott, mint azoknak az ember­ölési ügyeknek a felderítésére, amelyekre jóformán mindenki, aki számít a szakmában, keresztet vetett. Petőfi Attila vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség (KR) kiemelt ügyeket felderítő főosztály vezetője beszélt az eredményekről.

Munkájuk olyan összefüggéseiről beszélt, amelyekről nagy nyilvánosság előtt eddig még nem szólt.

Nemrég mondta, hogy vezetőként élete legmeghatározóbb ügyei között tartja számon a Balla Irma-ügy nyomozásának újraindítását. Ez a munka a meggyilkolt volt debreceni önkormányzati képviselő fiának jogerős felmentését követően indult. Ez volt az első ügyük?

– Amikor 2012 novemberében a Belügyminisztérium jelenlegi közbiztonsági főigazgatója, Papp Károly altábornagy kiszignálta rám, még nem is alakult meg a főosztály. Karácsonykor otthon tudtam elolvasni teljes részletességében az aktát. Mire januárban összeállt a társaság, az elemzések már megtörténtek. 2013-tól állt fel az életvédelmi osztály, 2015-től alakult meg a vagyonvédelmi egység. Ma 22-en dolgozunk a főosztályon.

Milyen személyiségjegyek kellenek ahhoz, hogy valaki az életes egységnél dolgozzon nyomozóként?

– Nem a könnyű sikereket szerető nyomozók, felderítők, bevetési emberek dolgoznak itt. Kivétel nélkül mindenki korábban legalább tíz évig az életes vonalon – a Budapesti, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál vagy a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) – volt szaknyomozó. Átlagéletkorunk 44 év. A munkánkra inkább egy elemző vénájú, tapasztaltabb rendőr alkalmas. Nem utolsósorban a kudarc-, a monotóniatűrés is fontos személyiségjegy. Van egy kollégám, aki a soroksári futónő ügyének a BRKF-n volt az egyik nyomozója. A helyszíntől a nyomozás lezárásáig élte végig ezt az eljárást. Az ügyön 11-en dolgoztunk, de ez a kolléga kizárólag ezzel foglalkozott. Öt éven keresztül bejött, nyitotta a páncélszekrényét, és szembesült azzal, hogy még nincs meg a tettes. Arról nem is beszélve, hogy soroksári lakos. Reggel-este azzal a tudattal élt, jött dolgozni, és ment haza, hogy még a szomszéd is számonkérhette volna, hogy aztán a „ti csapatotok” mit csinál ebben az ügyben.

Ez doppingolhatja, de le is fojthatja a rend­őrt. Eddig a főosztály két emblematikus ügyét említette. A Balla Irma megölése miatti nyomozást, amiben jogerős, 15 éves ítéletet kapott az a férfi, akit hosszú, szisztematikus munka után gyanúsítottak meg, illetve a soroksári futónőnek szintén a tettes megtalálásával végződő eljárását. A hét év alatt hány reménytelennek tűnő ügyet oldottak meg?

–  Feladatkörünkbe tartoznak az elévülési időn belüli emberölési cselekmények utófelderítései, mely ügyeket korábban a megyei nyomozó szervek az ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek vagy megszüntettek. 22 emberölést sikerült felderítenünk. Lehet, hogy nehezebbnek tűnik ezeknek az ügyeknek az eredményes felderítése, de sok szempontból könnyebb is. Például csak azért, mert az ember nem akkor az ügy felelőse, amikor a legnagyobb a társadalmi nyomás. Nincs rajta megfelelési kényszer. Csendes magányomban leülök, és a karácsonyfa alatt olvasgatom az aktákat… Le tudom vetni magamról ezt a fajta nyomást. Csak mint egy krimit olvasom az aktákat. Kollégáimmal együtt keresem, milyen más megfejtés lehet bennük. Ez egészen más megközelítésre ad lehetőséget. Relatíve tiszta fejjel azt tudjuk mondani, hogy annak higgyünk, ami előttünk zajlik. Újrakezdés van.

Szinte mindent meg kell ismételni?

– Csak annak hiszünk, amit mi csinálunk. Nyomozóként, vizsgálóként megtanultam, hogy a legtehetségesebb kolléga is, ha kihallgatott valakit előttem, hiába olvasom el a jegyzőkönyvet, nem elég. Biztos, hogy felmerülnek kérdések. Miért nem kérdezte meg ezt vagy azt? Miért elégedett meg a tanú válaszával? Ő látta a szemét, én nem. Hallgassuk meg még egyszer! Nem a bizalmatlanság miatt, hanem azért, mert a személyes meggyőződésemet akarom kialakítani. Természetesen vannak megismételhetetlen cselekmények is, például a helyszíni szemle, amely legtöbbször egyszeri és pótolhatatlan. Volt ennek a munkának nálunk előzménye, az NNI-nél a Kovács Lajos fémjelezte döglött ügyek osztálya ugyanerről szólt…

Úgy tűnik, ma már nem ugyanarról szól a történet. A döglött ügyek osztálya kapcsán mindig azt mondták, az emberi kapcsolatok vagy érdekek változására építenek. Szerelmesekből ellenségek lesznek, az egykori üzlettársak szembekerülnek egymással. Most viszont a jóval fejlettebb technikai háttér is kulcsfontosságúnak tűnik.

– Legalább ugyanolyan mértékben fontos mindkettő. Rohamos fejlődésnek indult a technikai azonosítás és a nyilvántartások feltöltöttsége. Azoknak, akiket rabosítanak, a DNS-profiljuk és az ujjnyomatuk is bekerül a rendszerbe. Ez felbecsülhetetlen érték a nyomozások szempontjából.

Például Balla Irma és a soroksári futónő ügyében is a DNS-vizsgálat eredménye volt perdöntő.

– Igen. Hozzáteszem, a DNS-vizsgálat történetében a Balla Irma-ügyben a szakértőkkel közösen egy új nyomkeresési módszert találtunk ki. Balla Irmának 40 négyzetméteres lakása volt. Kis túlzással egy franciaágyon zajlott az élete. Nemcsak ott aludt, de nappal, ha bevetette egy ágytakaróval, azon ülve dolgozott a laptopján is. Ezen verték őt halálra. Véres lett a 6 négyzetméteres ágyterítő is. Soha nem vizsgálta sem nyomozati, sem ügyészi, sem bírói szakban senki ezt a takarót. Abból indultak ki, hogy a vér úgyis a sértetté. A matematikai esélyét mindenki látta, hogy lehetnek ezen a terítőn nyomai a tettesnek. Ha milliméterről milliméterre ment volna a teljes nyomrögzítés, és csak a fele felületet vettük volna, több tízmillió forintot és rengeteg kapacitást elvitt volna a szakértői intézetből. Mi azt mondtuk, osszuk fel a takaró nem véráztatta részeit A4-es méretű felületekre, és nyomrögzítő pálcikával satírozzuk össze ezeket a területeket. Így egy eszközre minden nyom rákerül, ami azon a pár négyzetcentiméteren volt. De már csak húszlapocskányi felületet, pontosabban a húsz pálcikát kellett vizsgálni. Matematikai programok segítségével a szakértők az ágyterítőn talált profilokat azonosítani tudták a sértettel, a fiával, az áldozat szomszédban élő édesapjával és a valódi elkövetővel, D. Lajossal is. A fiatalember az ölési cselekmény előtti héten a szomszédos kerítés építésén dolgozott. Az elkövető biológiai nyomai az ágyterítőn és a sértett alsóneműjén is megtalálhatók voltak.

A harmadik felvonás pedig az volt, hogy az összes többi embernek, aki kapcsolatba került a helyszínnel vagy a holttesttel – a halottszállító, az orvos, a szemlebizottság, a szomszédban dolgozó építőmunkás brigád tagjai, így D. Lajos –, DNS-mintáját levettük, a szakértők pedig ezen személyeket kizárták az ügyből, és szerintem ezzel nyertünk. Emellett kellően értékeltük D. Lajos 2009-ben más ügyben tett ténybeli beismerő, de később visszavont beismerő vallomását is.

Rengeteg ügyet derítettek fel 10, 15 vagy akár 21 évvel később. Közöttük több eltűnési ügy is volt. Sokszor azért törik meg a gyanúsított, mert megkönnyebbülést okoz ennyi idő után megszabadulni a titkától?

– Volt egy esetünk, ami nagyon megmaradt bennem. Egy aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés történt Budakalászon. A férfi az 1990-es években a feleségével és gyermekeikkel ott élt. A házasságuk megromlott, az asszony depressziós lett, inni kezdett. Rengeteget veszekedtek. A férj szabadulni akart a feleségétől, és eldöntötte, megöli, mégpedig úgy, hogy balesetnek álcázza a gyilkosságot. Egy 1999. februári napon az ittas nőt a házuk udvarán lévő kúthoz vezette azzal, hogy mutatni akar valamit. Ott az asszonyt a kútba lökte, a kutat lefedte. A nő ki akart mászni a kútból, azzal fenyegette a férjét, hogy húzza ki, mert hívja a rend­őröket. Ám a férfi a segítségért kiáltó sértettet sorsára hagyta. A nő hosszabb időn keresztül a víz felszínén tudta tartani magát, majd a hideg vízben elveszítette az erejét, és meghalt. A férj másnap reggel értesítette a tűzoltóságot azzal, hogy a felesége kútba fulladt. A halálesetet akkor balesetnek könyvelték el. 2017 decemberében a férfinak már új élettársa volt. Egy vita hevében azzal fenyegette meg a nőt, hogy úgy jár, mint anno a felesége. A nő megsejtette, hogy a férfi megölte a nejét, feljelentést tett. Amikor váratlanul megérkeztünk a férfi életébe, akkor kellett szembesülnie azzal, hogy nem menekülhet korábbi bűncselekményétől. Még aznap beismerő vallomást tett.

Jól tudom, ez a férfi, akit azóta 13 év fegyházra ítéltek, istenfélő ember?

– Igen.

Számított ez abban, hogy beismerő vallomást tett?

– A kihallgatási taktikának mindenképpen fontos része, hogy „ismerd meg, azt, akivel majd leülsz!”. Amíg egy gyanúsításig eljutunk, rengetegszer elővesszük, olvassuk az aktát, és „megtanuljuk” az embert is. Én azt mondom, valamilyen szinten minden nyomozó profilalkotó. A kerületi kapitányságokon meg itt is. El akarja képzelni, hogy milyen az elkövető. Onnan már csak egy lépés, hogyan kérdezném meg tőle azt, amit tudni akarok. Még élesebb a helyzet, amikor már fókuszálunk valakire, körbejárjuk, tanúk mutatnak egy emberre. Ilyenkor már nem ismeretleneket hallgatunk ki gyanúsítottként. Évekig is tarthat, amíg eljutunk a gyanúsításig. Akkor pedig az interneten lévő összes anyagtól a nyilvántartásig, a javítóintézeti nevelőtanár véleményéig már mindent ismerünk. Megtanultuk, hogy milyen személyiségű az ember, aki szemben ül velünk. Választunk hozzá egy empatikus nyomozót és taktikát, leülünk vele szemben, aztán ez vagy bejön, vagy nem.

p. gál judit

fotó: BÉRES ATTILA,
ZSARU-ARCHÍV, RENDŐRSÉG

 

Petőfi Attila tábornok

Petőfi Attila 59 éves. Érettségi után felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára, ahol summa cum laude diplomázott. Bár automatikusan tagja lehetett volna a kamarának, nem az ügyvédi pályát választotta, inkább a BRFK életvédelmi alosztályán helyezkedett el. Az első pillanattól tudta, hogy gyilkossági zsaru akar lenni. 18 éven át vizsgálóként, majd alosztály-, osztályvezetőként kizárólag életellenes ügyekkel foglalkozott. 2004-ben kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyettesének, 2008-ban a testület igazgatójának. 2010-től az ORFK bűn­ügyi főigazgatója lett. 2013 óta pedig a KR kiemelt ügyeket felderítő főosztály vezetője.

 

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam