Bánya mélyéről mentettek

2020. 10. 07., sze - 14:31
Zsaru Magazin

„A segítségeteket kérjük! Robbanás történt Gyöngyös­oroszi térségében, valószínűleg a mátraszentimrei bányatelepen! Hat kilométerre elhallatszott, több lakossági bejelentés érkezett, részleteket még nem tudunk, emberek lehetnek veszélyben!” A baljós rádióforgalmazás szerencsére csak egy mentési szimuláció felütése volt.

A vészhelyzet-elhárítási gyakorlat forgatókönyve szerint a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság tevékenységirányítási központjának ügyeletese értesíti a Terrorelhárítási Központot (TEK) a rendkívüli eseményről. Sziréna vijjog, egyenruhások indulnak járműveik felé, motorok bődülnek. A TEK autókaravánja késedelem és kapkodás nélkül iramodik bázisáról a Mátrába.

A TEK gyakorlatát kivetítőkön nézték szeptember 24-én a meghívottak a helyszínen, a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. telephelyén, Mátraszentimrén. Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Góra Zoltán tű. vezér­őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója, Tóth Tamás bv. vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője, számos meghívott rendészeti és bányamentési szakember Hajdu János vezérőrnagy, a TEK főigazgatójának vezénylete mellett tekintette meg a hazánkban először megtartott, kombinált profilú mentési gyakorlatot. A TEK-es végrehajtó egység tiszthelyettese búvárruhában, speciális egészségügyi ellátója alpintechnikai beülőben, a felszámoló hordágyat cipelve – ki-ki olykor szokatlannak tűnő szerepkörben végezte feladatát, a nehezített feltételek ellenére is meggyőző profizmussal, fennakadás nélkül, az OKF Hunor mentőszervezetével együttműködésben.

Belügyminiszteri elvárás alapján a legváratlanabb helyzetekre is felkészülve rendelte el a magasból és mélyből való mentési képesség kialakítását a TEK-ben Hajdu János vezérőrnagy. – A 2019-es dunai Hableány-művelet rámutatott arra, hogy a TEK-nél megfelelő reagálókészség, kompetencia és logisztika van a különleges helyzetek kezelésére, ezeket a képességeket fejlesztettük tovább egy elméletben adódó, más jellegű szerencsétlenség, drámai esemény megoldására – mondta el a helyszínen. – Elsődleges feladatkörünk, a fenyegetések felszámolása megköveteli, hogy azonnali válaszokat adjunk, ennek érdekében állandó készenlétet, hatékony járműparkot tartunk fent, emellett összecsiszolt, tervszerű vonulási és biztosítási eljárást, valamint gyorsan telepíthető információátadási, -vezetési központ működtetési protokollját dolgoztuk ki. Kollégáim búvár-, alpin-kötéltechnikai, sőt, speciális egészségügyi beavatkozó képessége alkalmassá teszi szervezeti egységünket arra, hogy nem feltétlenül „profilba vágó”, váratlan vészhelyzetek leküzdésében aktív gyakorlati résztvevők legyünk. Mentési képességeink vizsgálatát követően kifejezetten a fúrással egybekötött, mélyből mentés fejlesztése érdekében a kötéltechnikai mentőcsapatunk többször közös gyakorlaton vett részt a BM OKF Hunor mentőszervezetével, valamint a Magyar Barlangi Mentőszolgálattal.

A forgatókönyv szerint a TEK helyszínre vonulása közben újabb információk futnak be arról, hogy nem terrorcselekmény, hanem omlás történt a bányában. Két ember került veszélybe: egyikük egy járatban szorult a törmelék alá, másikuk egy savas vízbetörés fenyegette föld alatti üregben rekedt. A helyzetre a menetben lévő alakulatok reagálnak: a fegyveres konfliktusra készülő egységrészek lekapcsolódnak az akcióról, a TEK további egységei azonban tovább robognak a cél felé. Ne feledjük: fizikálisan és mentálisan felkészült, kiemelkedő kondíciójú, fegyelmezett, higgadt, speciálisan kiképzett, stresszhelyzetekben is jól teljesítő férfiak csoportjáról van szó, akik ideálisak az elsődleges mentési műveletekhez. Eközben mozgósítják a TEK mentőbúvárait, kötéltechnikai mentőcsapatát, egészségügyi szakembereit. Mélybe ereszkedésük előtt a mátraszentimrei Fő-akna és a Károlyi-akna közelében vezetési pontot, kommunikációs, logisztikai és sérültellátó bázist építenek. Begör­dül a TEK különleges kamionja, amelyben kivetítővel felszerelt tanácsterem, adatbázisok eléréséhez szükséges informatikai konfigurációk, nagy teljesítményű generátorok, önálló jelátjátszó és -erősítő tornyok segítik a mentési munkát. Gumivázas sátrak, ideiglenes barakkok nőnek ki a földből, amik biztosítják az akcióban részt vevők étkezését, pihenését, a konkrét esetre szabva a savas vízből visszatérők méregtelenítését, mentesítő eljárását.

– Párhuzamosan dolgozunk a két bajbakerült felszínre hozatalán az BM OKF Hunor mentőszervezettel, egy 110 méter mélyen fekvő tárnavágatban és egy 260 mm mély, jórészt vízzel telt üreg torkolatában – magyarázta a képsorokat Kovács András ezredes, a TEK Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóságának vezetője. – A mentési feltételek korántsem ideálisak: sötétben, szűk keresztmetszetű járatokban, áram nélkül, az egyik helyen vizes közegben kell dolgozni kollégáimnak.

A művelet teljes menetét Bárdi Csaba ezredes, a TEK Műveleti Igazgatóság helyettes vezetője ismertette a vezetési ponton:

– A komplex helyzetkezeléshez egészségügyi szakemberek, mentőbúvárok közreműködése és alpin-kötéltechnika egyidejű alkalmazása volt szükséges. Miután a lenti egységek megtalálták és elsődlegesen ellátták a sérülteket, őket hordágyakhoz, azokat kötélzethez rögzítették. Egyedülálló, hogy a súlyosabb sérült mellett, akit vízszintes pozícióban emeltek a felszínre, végig ott tartózkodott a TEK orvosa, aki alpintechnikai beülőben kísérte a hordágyat fölfelé, folyamatos lélegeztetésben, menet közben gyógyszeres ellátásban részesítette a bajbajutottat. A műveleti egységekkel dolgozó egészségügyi szakembereknek extrém körülmények között is képesnek kell lenniük a súlyos, életveszélyes sérülések azonnali ellátására, a maradandó egészségkárosodás megelőzésére. A könnyebb sérült állapota megengedte, hogy őt döntött szögekben, esetenként függőlegesen emeljék ki. A hordágyakat csigás, illetve csörlős áttéttel a TEK munkatársai kézi erővel húzták föl, így közvetlenül tudtak reagálni az utasításokra, valamint kiküszöbölték a gépi meghajtásnál esetleg fellépő rántásokat.

– Nélkülözhetetlen, hogy egy ország hatékony reakciókkal felkészüljön a legváratla­nabb eseményekre is. Az a szándékunk, hogy minden helyzetre gyors, de ne ad hoc válaszokat adjunk – mondta a gyakorlat után Pintér Sándor belügyminiszter. – A begyakorlott formulák és az egy kézben összefutó kapcsolattartás alkalmazására törekszünk. Emlékszem arra, amikor rendőrként a Budai-hegység barlangjaiban kutattunk eltűnt gyerekeket, és nehezítette munkánkat, hogy a más-más szervezeti egységekkel külön csatornákon kellett kommunikálnunk. Lökést adott az egységesítésnek a tavalyi Hableány-katasztrófa, amelynél tűzoltók, terrorelhárítók, mentősök összehangolt munkájára volt szükség. A tervezett együttműködésbe bevontuk a polgárőrséget is, és több száz EDR-rádiót adományoztunk nekik. A mai gyakorlat a TEK védőernyője és irányítása alatt azt szolgálta, hogy megismerjük a részt vevő szervezetek képességeit. Ráláthattunk egymás kapacitásaira, a felvonultatott eszközökre, tapasztalatokra, szellemi tőkére. Köszönöm mindenkinek az együttműködést, amivel elősegítették, hogy a jövőben felkészülten, gyakorlottan nézzünk szembe az esetlegesen adódó helyzetekkel.

SZILÁGYI ATTILA

FOTÓ: BÉRES ATTILA, TEK


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Elbuszozott – felismeri?

Elkötött egy távolsági buszt a gyanú szerint a felvételen látható férfi. Segítsen azonosítani!