Döglött ügy van, veszett nincs

2017. 12. 06., sze - 18:59
Zsaru Magazin

Létezik egy magyarországi egység, amely akkor kezdi meg a munkáját, amikor már minden nyom kihűlt.

Gyilkosok után kutatnak, és a végsőkig nyomoznak. Akkor is, amikor a tettes már azt gondolná: ennyi idő után nem akadnak nyomára. Az aktákat azonban a büntethetőség elévülése előtt bármikor elő lehet venni.

Az emberölés súlyosabban minősülő eseteinek büntethetősége 1993 óta nem évül el. Aki ilyen bűnt követ el, haláláig retteghet a felelősségre vonástól.

– Főosztályunk élet-, valamint vagyonvédelmi osztályaival 2013. január 1-jén kezdte meg működését, 2015. július 1-jétől a KR állományába integráltan – mondta Petőfi Attila vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség (KR) kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője. – A 11 fős életvédelmi osztályunk elemző-értékelő tevékenységet végez a tettes ismeretlen volta miatt megszüntetett és felfüggesztett nyomozások iratanyagai alapján, és utófelderítést folytat. Támogatjuk és koordináljuk a helyi nyomozók felderítő és utófelderítő tevékenységét, tapasztalatainkat pedig továbbképzéseken osztjuk meg. Eddigi 11 eredményes felderítésünk közül volt, amelynél a bűncselekmény elkövetésétől számítva 21 év telt el, de végül megtaláltuk azokat, akik kezet emeltek az áldozatra. Volt olyan is, hogy egy 2003-ban talált ismeretlen csecsemő holttestéről derítettük ki, mi történt, miért kellett az újszülöttnek meghalnia. Jelenleg 11 ügyben folytatunk nyílt nyomozást, több mint két tucatban operatív felderítést végzünk, és három gyanús eltűnés kapcsán is vizsgálódunk. Hiszünk abban, hogy soha nem szabad feladni, és abban is, hogy az aktákat leporolva friss szemmel, más nézőpontból látjuk ezeket az ügyeket, mint a helyi nyomozók, akikre az eljárásjogi szabályok miatt sokkal nagyobb időnyomás nehezedik. Ha megtaláljuk egy ügy végső megoldását, tudjuk, hogy az első vonalban eljárt nyomozók munkája nélkül ez nem lett volna lehetséges.

A főosztály figyelemmel kíséri a gyanús eltűnéseket is. Ilyen volt az az ügy, melyben november 29-én emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség F. Szilvia ellen, akit férje 17 évvel ezelőtti meggyilkolásával gyanúsítottak meg, az elévülés időpontja előtt 34 nappal (Zsaru, 2017/35.). A gyanús eltűnések monitorozásában Kőrösi János nyugállományú alezredes segít a főosztálynak. Több mint négy évtizednyi tapasztalatával rendre rátapint azokra az ügyekre, melyekben nincs ugyan holttest, de utóbb kiderül: gyilkosság áll a háttérben.

– Tanulmányaimat 1972-ben kezdtem meg a Rendőrtiszti Főiskolán, majd a diploma megszerzését követően a BRFK életvédelmi alosztályán helyezkedtem el nyomozóként – mondta a ny. alezredes. – A hetvenes évek végén a X. Kerületi Rendőrkapitányságra kerültem, hogy a helyi nyomozók munkáját is megtanuljam, majd a nyolcvanas évek elején az ORFK központi nyomozó alosztálynál folytattam a pályám. Később az alosztály vezetője lettem. Ennyi év után a régi eltűnéses aktákat olvasva rááll az ember szeme arra, hogy mik azok a gyanús körülmények, amelyek rendre ismétlődnek az ilyen eseteknél. Az eltűnt azért nem ad életjelet magáról, mert valójában bűncselekmény áldozata lett, és nyomozásnak lenne helye. Bár az idő múlása alapvetően nehezíti a felderítést, vannak olyan körülmények, amelyek elősegítik azt. Nehézséget okoz, hogy sokévnyi távlatból kell történéseket, élethelyzeteket rekonstruálni. Megkopnak az emlékek, fogyatkoznak a tanúk, bizonyos nyomozati cselekményeket nem lehet megismételni, adott esetben először elvégezni.

– A krimináltechnikai eszközök fejlődése, a modern szakértői módszerek alkalmazása vagy éppen az emberi érdekviszonyok változása viszont újabb lehetőséget adhat a tettes megtalálásához – vette át a szót Kovács Lajos ny. ezredes, aki negyvenévi rendőri pályája végén szintén a döglött ügyek felderítésére specializálta magát. – 1998-ban alakult meg az életvédelmi alosztály. Akkorra honosodott meg az a szemlélet, amit most a kiemelt ügyeket felderítő főosztály visz tovább, hogy a sok éve megszüntetett esetekben próbáljunk meg eredményt elérni, és erre egy szervezetileg is önálló egység jöjjön létre. 2006-os nyugdíjba vonulásomig vezettem az alosztályt. A rendszerváltás utáni nagy leszámolásokat mind elővettük, de az első nagy sikerünk az az ügy volt, melyben az egyik szereplő halála adott lendületet az évek óta nem mozduló cselekményeknek. A kilencvenes évek elején egy Gyömrői úti gyártelepen bérelt épületet egy cég. Itt gyűjtötte össze a bevételeit, mielőtt a bankba szállította volna. Amikor a biztonsági őr váltótársa megérkezett, nem találta őt sehol, és közel 100 millió forint hiányzott. Bár elsőre az tűnt logikusnak, hogy az őr tehet a pénz eltűnéséről, hamar tisztázódott a gyanú alól: holttestét a közelben találták meg betongerendák közé rejtve. Egy korábban ott dolgozó őr került látótérbe, de az egész család alibit igazolt neki, és végül a nyomozás megrekedt. Mint­egy öt évvel később jött olyan információ, ami előrébb vitte az ügyet. Egy férfi jelentkezett, és elmondta: volt egy barátnője, és hallott valakiről, aki 100 millió forintért megölt valakit. Kiderült, hogy a barátnő a korábbi barátjától ismerte a történetet, aki pedig a megelőző barátnőjétől értesült róla. A szálakat visszafejtve és a hallottakat térben-időben elhelyezve rájöttünk: itt a Gyömrői úti biztonsági őr haláláról és a gyártelepről elrabolt pénzről van szó. Az elkövető – az a férfi, akinek a család alibit igazolt – elmesélte tettét a feleségének. A nő később, miután férje meghalt, továbbadta a történetet, ami végül szájról szájra szállt. A férfi társa életben volt, elfogtuk, és a bíróság elítélte őt. Ő sem gondolta, hogy ennyi idő elteltével a nyomára bukkanunk.

KUTLÁN EDINA

FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Elfogták a gázolókat

A halálos közúti közlekedési balesetet okozó 19 és 20 éves fiatalokat a miskolci rendőrök elfogták és előállították.

 

Elgázolták

Belehalt sérüléseibe a helyszínen egy 55 éves miskolci férfi, akit elütöttek és cserbenhagytak.