Egészségügyi védőháló

2019. 08. 21., sze - 16:00
Zsaru Magazin

A rendvédelmi szervek állományának hivatásos tagjai az átlagosnál nagyobb fizikai, pszichikai – esetlegesen biológiai, kémiai – kockázatnak lehetnek kitéve mindennapi munkájuk során.

Az állomány fokozott terhelése azzal járhat, hogy már fiatal korban kialakulhatnak vagy súlyosbodhatnak bizonyos – döntően mozgásszervi, illetve pszichés – betegségek.

A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy valamennyi korosztályt érintheti az egészségügyi problémák miatti esetleges hivatásos szolgálatra való alkalmatlanná válás eshetősége. Minderről Dr. Torma Albert orvos ezredessel, rendőrségi főtanácsossal, a Belügyminisztérium rendvédelmi tisztifőorvosával, az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Rendvédelmi Egészségügyi Felülvizsgáló Főosztály vezetőjével beszélgettünk.

A Belügyminisztérium és az általa irányított rendvédelmi szervek ma Magyarország azon munkáltatói közé tartoznak, ahol – a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzésének megteremtése érdekében – kiemelten kezelik a preventív (megelőző) medicina és a kuratív (gyógyító) medicina teljes körű és elválaszthatatlan egységét. Az ember – mint a rendvédelem funkcionális alappillére – a legnagyobb érték, melynek megóvása, életpályán át történő támogatása egyéni, szervezeti és egyben össztársadalmi érdek. A rendvédelem szervezetén belül kiterjedt gyógyító-megelőző (munkavédelmi, közegészségügyi-járványügyi, orvosi-pszichológiai) hálózat működik, amely nemcsak arra törekszik, hogy munkavállalói testi-lelki egészségét hosszú távon megtartsa, esetlegesen helyreállítsa, hanem arra is, hogy szervezetüket edzetté, a terheléseket és megpróbáltatásokat elviselhetővé, a betegségekkel szemben ellenállóvá tegye.

– Az aktív szolgálati idő kiterjesztésével azonban a 65 éves felső korhatárhoz közelítő állomány jelentős részének már olyan egyéni szinten megjelenő betegségterhekkel, egészségi, pszichikai, fizikai problémákkal kell szembenéznie, amely a napi munkavégzésüket, szolgálatképességüket is akadályozhatja – mondta Dr. Torma Albert orvos ezredes.

A kialakult betegségek, sérülések gyógytartamának (kezelési idejének) ismeretéből tudjuk, hogy az egészségügyi ellátás terápiás eszközökkel, azaz a rendelkezésre álló kuratív eszköztárral nem képes érdemben a jelenleginél tovább csökkenteni az egyéni betegségterheket és ezáltal a szolgálatképtelen napok számát.

Dr. Torma Albert orvos ezredes alaposan megvizsgál minden beteget
Dr. Torma Albert orvos ezredes alaposan megvizsgál minden beteget

Tekintettel arra, hogy a munkahely – ahol a napi életciklusunk legtöbb aktív időszakát töltjük – nemcsak a munkavégzés, hanem a legalapvetőbb életszínterünk is, így a munkahelyünk az egész életminőségünk legmeghatározóbb eleme.

Ez az evidencia meghatározza, hogy a prevenciónak, mint a munkáltató betegségek kialakulásának, illetve súlyosbodásának megelőzésére irányuló tevékenységének a munkahelyre kell fókuszálnia, és ezáltal a munkavégzéssel összefüggő káros hatásokat csökkentő, illetve kedvező hatásokat növelő intézkedésekkel kell az életmód, illetve a környezeti tényezők pozitív irányú befolyásolását elérni. Mindamellett természetesen nem mellőzhető az egyén önálló törekvése önmaga egészségének megóvására, amelyet a munkáltatói intézkedéseknek egyértelműen ösztönözniük kell.

A prevenció irányított, adott munkáltató sajátosságaihoz igazodó kialakításának legfőbb felelőse minden esetben a rendvédelmi szerv egészségügyi alapellátó rendszere, beleértve az alapellátó orvost, az egészségügyi szakdolgozókat, a munkavédelmi és közegészségügyi-járványügyi szakembereket és az alapellátó pszichológust, valamint nem utolsósorban az ún. egészségvédelmi megbízottakat.

A hivatásos állomány testi-lelki egészségét elsősorban az egészségügyi alapellátó rendszer szintjén kell hosszú távon, preventív módon biztosítani.

Amennyiben a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, amely miatt a beosztásával járó feladatok ellátására alkalmatlan, illetve a számára előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg és az egészségügyi alapellátó rendszer már nem képes gyógyító, illetve megelőző intézkedésekkel az érintett állománytag szolgálatképességét fenntartani, úgy az érintett további alkalmasságáról szakmai felügyeleti jogkörben, ún. FÜV eljárás keretében „összbelügyi” hatáskörrel a Felülvizsgáló Főosztály szakemberei hoznak döntést.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2017. január 1-jei hatállyal bevezette a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogintézményét, amely meghatározott feltételekkel, munkáltatói gondoskodás keretében segítő kezet nyújt azon személyi állománytagok részére, akik idejekorán hivatásos szolgálatra alkalmatlanná váltak. Ezen jogintézmény egzisztenciális segítséget nyújt a szolgálattal összefüggésben megsérült vagy egészségkárosodást szenvedett kollégáknak.

– Így a megbetegedett, vagy munka közben egészségkárosodott kolléga amennyiben a hivatásos szolgálatot ellátni már nem tudja, lehetőséget kap arra, hogy egy másik munkakörben dolgozzon tovább, illetve járadékot kapjon. Ennek a rendszernek ugyanis ez a lényege – tette hozzá Dr. Torma Albert orvos ezredes. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló BM rendelet tartalmazza.

– A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere privilegizálja a szolgálattal összefüggő eseteket, tekintettel arra, hogy az ellátás ebben az esetben a tényleges szolgálati időtől és az egészségkárosodás mértékétől függetlenül megállapítandó – folytatta Dr. Torma Albert orvos ezredes. – A hivatásos állomány tagjának baleseti sérülését, illetve megbetegedését I. fokon az állományilletékes parancsnok, II. fokon a rendvédelemért felelős miniszter minősítheti szolgálati kötelmekkel összefüggőnek a felülvizsgáló egység I. és II. fokú szakvéleményét figyelembe véve. A fentiekre tekintettel a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelmekkel való összefüggésben érdekelt, amelynek okából a fellebbezések – a korábbi gyakorlattól eltérően – ügyvédi megkeresésekkel, az állománytag, vagy az ügyvédek által felkért magán-orvosszakértői véleményekkel alátámasztottan, illetőleg a szakszervezetek által megtámogatva kerülnek benyújtásra. Újfajta tendenciaként jelenik meg az egyéni ügyek közösségi oldalakon való megosztása.

A szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek minősített eseteket az illetékes bíróság peres eljárásban összefüggőnek minősítheti, ennek okából a FÜV II. fokú elnök – aki egyébként az igazságügyi orvostan szakorvosa, gyakorló igazságügyi orvosszakértő – bíróságokon történő, fokozódó szakmai jelenléte a garancia arra, hogy az ügyvédi-, és magán-orvosszakértői vélemények ellenében az e tárgyban született orvosszakmai állásfoglalások képviselete, illetőleg védelme szakszerűen történjék.

Az egészségkárosodási ellátással összefüggő „összbelügyi” többletfeladatok végrehajtásában a Felülvizsgáló Főosztálynak kiemelt szakmai feladata és felelőssége van.

A Felülvizsgáló Főosztály végzi valamennyi rendvédelmi szerv vonatkozásában az ún. 30 napos ellenőrző orvosi vizsgálatokat, a hat hónapos felülvizsgáló orvosi vizsgálatokat, valamint az I. és II. fokú FÜV Bizottság feladatainak előkészítését, megszervezését, a munkáltatói döntéseket meghatározó munkaegészségügyi szakvélemények elkészítését, továbbá szakmai felügyeleti jogkörében részt vesz a rendvédelmi egészségügyi ágazatot érintő koncepcionális fejlesztések kidolgozásában, szakmai irányvonalak megteremtésében.

Az egészségügyi felülvizsgálat részletszabályait az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet tartalmazza.

–A Felülvizsgáló Főosztály fentiekben említett szakmai döntései jelentős következménnyel járhatnak mind az egyén, mint hivatásos állománytag életében, mind pedig a rendvédelmi szervek törvényben meghatározott alapfeladatainak ellátásában. Mindezen döntéseket komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, amelyek időtartama sok esetben aránytalanul elhúzódhat – mondta Dr. Torma Albert orvos ezredes, aki egyben a II. fokú FÜV bizottság elnöke is. Ezen vizsgálatok civil egészségügyi ellátó rendszerben történő ütemezésére azonban a FÜV bizottságnak jelenleg nincs ráhatása. Az elmúlt több mint másfél év tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy a felülvizsgálati tevékenységgel kapcsolatos ügyek egyre bonyolultabbá és összetettebbé válnak, a felülvizsgálati eljárás előkészítési szakasza egyre hosszabb, igényesebb és minőségibb szakmai előkészítés munkavégzésének terhét rója a szakemberekre.

Gyakorló szakemberként és a Felülvizsgáló Főosztály vezetőjeként Dr. Torma Albert orvos ezredes hangsúlyozta, hogy a rendvédelem személyi állománya egészségének megóvásában, a hosszú távú hadrafoghatóság megteremtésében a jövőben a korábbiaknál is kiemeltebb szerep jut a rendvédelmi egészségügyi ágazat szakembereinek együttes összefogásának, koncepcionális együtt gondolkodásának, a munkáltatói gondoskodásnak.          


Kun Mónika
Fotó: Manek Attila


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Korábban sértett, most elkövető

Hat évvel korábbi összetűzést elevenített fel két keceli férfi, csakhogy most fordultak a szerepek. A tanulság viszont nem változott: nem éri meg garázdálkodni…

 

Rendőrkézen a tolvaj

Egy csongrádi tanyáról kerti munkavégzéshez szükséges gépeket és más használati tárgyat lopott egy felgyői férfi. Az ügyben nyomozás indult.

 

Letartóztatásban

További sértettek jelentkeztek, akiket szintén átvert egy debreceni férfi. A nyomozók őrizetbe vették, a törvényszék elrendelte a letartóztatását. 110-ről 203 millió forintra nőtt a kicsalt pénzösszeg.