Felkészítés a misszióra

2020. 11. 11., sze - 13:56
Zsaru Magazin

A modern rendészetben elmélet és gyakorlat összefonódik, esetenként az országhatárokon is átível.

Mint a rendőrség annyi más szolgálati területén, a testület egyik legkülönlegesebb tevékenységi ágában, a külszolgálatok teljesítése során is fokozott jelentősége van a szükséges ismeretek, gyakorlati tapasztalatok átadásának.

A békefenntartó missziók biztonságos, hatékony ellátásához egyértelműen elengedhetetlen a színvonalas képzés. Ahogy itthon is, a kiképzett végrehajtó állomány élére a válságövezetekben is kellenek vezetők, akiknek kiutazásuk előtt szintén kiképzésre van szükségük. Így néha megesik az a helyzet, hogy tábornokok is gyakorlót öltenek, kapaszkodnak fegyvermarkolatba és terepjáróra, és figyelik alacsonyabb rendfokozatú mentoraik útmutatásait.

– Az a célunk, hogy lehetőleg sokan, sokfelé legyünk jelen az európai uniós, ENSZ-missziókban és más, nemzetközi rendészeti tevékenységekben, így elérve azt, hogy a legmagasabb szinteken is folyamatosan számoljanak hazánkkal, országunk rendfenntartóival – magyarázza Fekete Tamás alezredes, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Képzésigazgatási Szervek (ROKK KISZ) külszolgálati és béketámogató osztályának megbízott vezetője. – Az a legszerencsésebb helyzet, ha nem csupán derékhadat tudunk delegálni, de minél magasabb beosztású, rendfokozatú tiszteket, főtiszteket is. Vannak kedvező visszajelzéseink, hiszen komoly nemzetközi sikert és munkájukkal elismerést elérve két magyar tábornok is töltött már be misszió­vezető szerepet. Bánfi Ferenc nyugállományú vezérőrnagy az Európai Unió Moldova–Ukrajna területén működő határtámogató misszióját (EUBAM Moldova and Ukraine) vezette a 2005. decemberi elindítástól 2009 decemberéig, míg Huszár László bv. dandártábornok az EU iraki jogállamisági missziójában (EUJUST LEX-Iraq) látott el vezetői beosztást 2011 októberétől a misszió bezárásáig, 2013. decemberig. Törekszünk arra, hogy minél szélesebb rendfokozati skálát tudjunk megszólítani, sok kinti misszióban ugyanis kifejezetten katonás, szigorú szabályozás érvényesül egy-egy pozíció betöltésére nézve. Adott helyre kizárólag őrnagyot, ezredest vagy tábornokot keresnek, és nincs lehetőség az ettől való eltérésre. Régi-új célunk kimondottan főtisztek képzése és pályáztatása az elérhető minél magasabb státuszokba. Ez többszörösen nyereséges helyzet, magasabb pozíciók betöltésével hatványozottan fel tudjuk hívni a figyelmet a magyar rendőrök rátermettségére, másfelől a parancsnoki státuszok betöltése kiváló informális nemzetközi kapcsolatteremtési lehetőség. Külföldön nem csupán a különleges feladatkör, de az itthonitól eltérő kulturális és jogszabályi környezet, a más országokból érkezők szakmai protokolljai, a mindennapok helyzetkezelése, az arra az államra vagy etnikumra jellemző sajátosságok, művészeti értékek megismerése, a nyelvgyakorlás lehetősége mind-mind közvetlen vagy indirekt módon hasznosítható többlettudást jelent. Az a tapasztalatunk, hogy aki jó parancsnok itthon, az odakint is jó eséllyel megállja a helyét, ezért mindig örömmel vesszük a képzéseinket felkereső vezetők kiutazási szándékát. Természetesen az alapképzést, majd sikeres pályázatot követően, a konkrét célterület megismerése után a speciális felkészítést nekik is meg kell kapniuk, ők is ugyanúgy részt vesznek csopaki és nagytétényi programjainkon, mint a többi jelentkező.

A missziós tevékenység tehát többoldalúan hasznos. Építő az egyén, szűkebb környezete, a testület számára, de az ország hírnevének öregbítését is szolgálja. Kovács Gábor dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék vezetője, egyetemi tanár egy további szempontot érvényesítve vesz részt az alapképzésen: a belülről megismerés és a hiteles tudásátadás égisze alatt.

– A nemzetközi környezet nem ismeretlen számomra: 2010-től másfél éven keresztül Törökországban az Európai Unió Twinning projektjében hosszú távú szakértőként vettem részt, melynek célja a törökországi integrált határigazgatási rendszer előkészítése volt. Harminc éve tanítok az egyetemen, így nem csupán tábornokként, de tanáremberként is tekintek magamra. Meggyőződésem, hogy az elméleti oktatás csak erős gyakorlati alapokra helyezve lehet igazán eredményes, ezeknek az alapoknak a megismerésére érkeztem a felkészítő tanfolyamra. Az NKE Rendészettudományi Kar tanszékvezetőjeként lehetőségem van továbbgondolni a ROKK KISZ külszolgálati és béketámogató osztályánál tapasztalt gyakorlatorientált oktatási mechanizmusokat, és vizsgálni annak lehetőségét, miképpen lehetne azokat beépíteni kurzusainkba. Jelen helyzetben a külszolgálati felkészítés kompetenciáit sajátítom el társaimmal egyetemben. Meglátásom szerint érdemes megvizsgálni egy olyan alternatívát, amely szerint a Rendészettudományi Kar tisztjelöltjei már képzésük során is találkozzanak rendőri békefenntartó feladatokkal. Szintén a hitelességet szem előtt tartva jó gyakorlatnak tartom, hogy a külszolgálatokat megjárt kollégák vendég előadóként – beszámolva tapasztalataikról – kedvcsináló kurzusokat tartanának intézményünk hallgatóinak. Kiváltképp értékesnek tartom, hogy a ROKK missziós képzése a legváltozatosabb témakörökben ad átfogó felkészítést. Egy hazáját idegenben reprezentáló rend­őr számára fontos, hogy tisztában legyen külföldi szolgálati helyének történelmével, kultúrtörténetével, írott és íratlan szabályaival, tehát tudja: hová, milyen műveleti területre fog megérkezni, ott milyen nehézségekkel szembesülhet. Ugyanilyen praktikus ismeretnek tartom a rádióforgalmazási készség kialakítását, a pályázat- és önéletrajzírás elsajátítását, a konvojvezetés-képzést, az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését, a térképészeti tudás pallérozását, a rendszerbe állított fegyverek hatásmechanizmusának megismerését, és folytathatnám még a sort…

Ahogyan Kovács Gábor dandártábornok beszámolt róla, katedráját időlegesen maga mögött hagyva tanfolyamtársaival gyakorlati felkészítésen vehetett részt. Interjúnk felvételének napján a nagytétényi kiképzőközpontban néhány óra leforgása alatt is változatos, sokrétű gépjárművezetés-oktatás zajlott Kulcsár Attila alezredes és Svecz Attila zászlós irányításával. A misszióaspiránsok előbb többállomásos, terepjárós tréningen csiszolták sofőri képességeiket a rafinált akadálypályán. A missziók sajátossága, hogy gyakorta esetleges infrastruktúrájú, a hazaitól eltérő domborzati viszonyokkal rendelkező, más éghajlatú országokban kell utazni. Szintén a közlekedéshez kapcsolódott két másik oktatás, már a háborús helyzetekre is reflektálva. Németh Gábor alezredes és segítői rávilágítottak: odakint az itthon evidenciának tekinthető cselekmények is sokszor életveszélyt hordoznak magukban. A résztvevőknek például meg kellett tanulniuk feltehetően elaknásított területen kiszállni járműveikből, majd kifürkészni, hogy egy közeledő fegyveres idegen gyilkos szándékkal érkezik-e, esetleg csak vizet kér. Az oktatás utolsó stációja maga a kármentés volt, avagy: hogyan ne legyen a nagy bajból még nagyobb? Van, amikor úgy alakul, hogy pördül-borul az autó. Ha a tetején áll meg, akkor sincs veszve minden, Pécsi József törzszászlós a borító-mentő szimulátoron mutatott hasznos praktikákat a fejre állt autóból való kiszabadulásra.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: FRANCZ ILONA


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Újabb feltartóztatás Röszkénél

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba 21 migráns Csongrád-Csanád megyében. Az egyenruhások feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket.