G-C-T-A: az élet csak ennyi

2019. 11. 27., sze - 11:17
Zsaru Magazin

„Nagy büszkeségünkre dr. Pamzsav Horolma, a Genetikai Szakértői Intézet (GSZI) referenciaminta vizsgáló osztály vezetője 2019. október 28-án sikeresen megvédte a Génekbe vésett vallomások: DNS-ujjlenyomat és őstörténet című MTA doktori munkáját, így az MTA doktora (DSc) lett.” Ez olvasható a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) internetes oldalán, mi pedig felkerestük a genetikust, hogy munkájáról kérdezzük.

Mongóliában született, évtizedekkel ezelőtt tanulni jött Magyarországra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia szakára. A tudásvágy és bizonyos fokig a kalandvágy is hajtotta. Tetszett neki a biológia és későbbi szaktudománya, a genetika is, bár azt mondja, gyerekként az embernek az utóbbival kapcsolatban igencsak kevés a tudása. Legfeljebb azon gondolkodik, vajon hogyan öröklődnek a tulajdonságok, miért hasonlít tulajdonságait tekintve a gyerek a szüleire, a kiscsikó a lóra. És miért pont Magyarországot választotta? A szülei, ismerősei biztatták, ott „rokonok” élnek. Hozzáteszi: soha nem gondolta volna, hogy genetikusként néhány évtizeddel később a magyarság őstörténetét is vizsgálni fogja.

 

A GÉNEK VALLANAK

Dr. Pamzsav Horolma biológusként végzett az egyetemen. Ezt követően visszatért szülőhazájába, öt évig Mongóliában dolgozott, majd megint hazánkba jött. Kezdetben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen rákkutatással foglalkozott, aztán az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetbe (ISZKI) került, ahol 19 évvel ezelőtt ő vezette be a törvényszéki eljárásokban a DNS-vizsgálatokat, később az NSZKK munkatársa lett. Kutató és szakértő: elismert genetikus, immár az Akadémia doktora.

Dr. Pamzsav Horolma
Dr. Pamzsav Horolma

– Fantasztikus területe ez a természettudománynak – vallja –, hiszen a DNS működését, az öröklődést annak ellenére nagyon egyszerű megérteni, hogy magát a DNS-t sohasem látjuk. A, azaz adenin, G, azaz guanin, C, azaz citozin és T, azaz timin. A-G-C-T. Ezzel a négy betűvel, illetve szinte végtelen kombinációikkal leírható az egész élet, és csak a sorrendjük határozza meg, az egyik élőlényből baktérium lesz, a másikból panda maci, a harmadikból ember.

A beszélgetés eme pontján magunkban máris megkönnyebbülünk, mert a genetikus szakértő nem olyasmiket mond nekünk, hogy „egykópiás szekvencia” vagy „mikrovariáns allélok”, ezzel szemben teljesen érthetően magyaráz.

– A DNS-vizsgálatok segítségével a géneket lehet vallatni – foglalja össze a humán igazságügyi genetikai vizsgálatok fő feladatát. – Ha sikerül a géneket megszólaltatnunk, a bűnelkövető helyett is vallomást tehetnek. De ezek a vizsgálatok használhatók még apasági tesztekhez, valamint eltűnt személyek és tömegkatasztrófák áldozatainak azonosításához is.

Arról mesél aztán, hogy az igazságügyi genetika tudománya igencsak fiatal. Prof. Sir Alec Jeffreys, a Leicesteri Egyetem genetikusának nevéhez fűződik, aki 1984-ben felfedezte az úgynevezett genetikai vagy DNS-ujjlenyomatot, aminek segítségével egy évvel később Leicester környékén két fiatal lány erőszaktevőjét azonosították. Ezzel megszületett az igazságügyi genetika.

Napjainkban a világ szinte valamennyi országában az igazságszolgáltatás eszköztárának szerves része. Nálunk is létezik már bűnügyi DNS-nyilvántartás, amelyben bűncselekmények helyszínéről származó, de ismeretlen személyekhez tartozó biológiai anyagmaradványok mellett a bűnelkövetők DNS-mintázatát is őrzik.

 

20 MILLIÁRD KM A DNS-ÜNK

A módszer a ’90-es években tökéletesedett. 1983-ban fedezték fel, hogyan lehet a DNS-t laboratóriumi körülmények között másolni, vizsgálatra alkalmassá tenni. Ez a módszer egyfelől segítette a kriminalisztikát, de az orvostudományt is forradalmasította.

– Utóbbiban a betegségekért felelős gének korrigálására lett lehetőség, nekünk viszont az igazságügyi genetikában az a célunk, hogy embereket megkülönböztessünk, vagy azonosságokat kimutassunk. Az igazságügyi genetika jövője a külsődleges jegyekért felelős gének megszólaltatása, azaz a haj-, szem-, bőrszín- és életkorbecslés stb.

Megtudjuk azt is, hogy teljes génállományunk, azaz genomunk, ha tetszik: a digitális DNS-ujjlenyomatunk 6 milliárd betűnyi, digitális nyelven 6 gigabyte-nyi információt rejt. Ennyi betű egy könyvtárnyi kötetben van. Az emberi testben lévő DNS teljes hossza 20 milliárd kilométer, a Nap 148,8 millió km-re van a Földtől, így a DNS-szál 67-szer jutna el oda és vissza.

– Ebből a hatalmas információmennyiségből azokat a szakaszokat vizsgáljuk, amik a mi munkánkat segítik. Az igazságügyi genetikában az a lényeg, hogy egy embert azonosítani vagy megkülönböztetni lehessen. A DNS-láncolat nagyon hosszú, felvetődik az a kérdés is, honnan tudjuk, melyik területet kell vizsgálni ebben az irdatlan hosszú láncban. Nos, ebben biotechnológiai cégek által összeállított vegyszercsomag segít, amelynek tartalma a vizsgálandó DNS-en üzembiztosan a lánc azonos pontjaihoz kapcsolódik, mintegy kijelöli a vizsgálandó DNS elejét és a végét.

Erről többet nem kérdezünk, mert az már a tudomány része. Megtudjuk viszont, hogy a DNS-vizsgálatnak van olyan módszere, amely azokat a géneket vizsgálja, amelyek szélsőséges körülmények között vagy hosszú idő elteltével sem roncsolódnak. Ez teszi lehetővé, hogy például tűzben elégett személyeket vizsgáljanak, és azt is, hogy a történelmi múltban élő emberek genetikai útját, őstörténetét kutassák.

Adódik a kérdés: minden bűnügyi helyszínen marad DNS-maradvány? A genetikus szakértő azt mondja, a legtöbb esetben igen. Mert hiába védekezik a bűnelkövető, egy hajszál, egy bőrfelületről származó hámsejt, egy izzadságcsepp, valami csak-csak marad a helyszínen. Valami, amiből DNS-minta nyerhető, olyan minta, ami segíti a nyomozást.

 

TÉNYLEG KELL A SOKSZÍNŰSÉG?

– Ha egy bűncselekmény során akad vizsgálható DNS, akkor nagy valószínűséggel meg lehet találni az elkövetőt is – állítja dr. Pamzsav Horolma. – Elsőként a helyszínen talált mintákat a DNS-adatbankban kell lefuttatni. Ha egyezést találunk, akkor szinte teljes bizonyossággal kijelenthetjük, megvan a tettes.

De miért csak „szinte” teljes bizonyossággal? Mutatott egy példát, ahol ugyan 1 a 79 billióhoz, azaz 1 a 79 000 milliárdhoz annak a valószínűsége, hogy mégsem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, hanem valaki más, de ez azért mégsem száz százalék… Gyakorlatilag tehát biztos az eredmény, de a tudósok már csak ilyenek: ha szemernyi esély is van arra, hogy mégsem, akkor ők ezt a kételyt is jelzik. Azért azt kijelenthetjük, hogy a DNS-ujjlenyomatok mára a törvényszéki eljárások legmegbízhatóbb és leghatásosabb eszközeivé váltak.

Kérdezzük, hogy előfordulhat-e mégiscsak, hogy a Földön élő 8 milliárd ember között létezik egy tökéletes hasonmásunk. Azt mondja, kivéve persze az egypetéjű ikreket, lényegében nem létezhet. Hiszen csak a szülők esetében 8,4 milliószor 8,4 millió, azaz 70 000 milliárd (!) variáció lehetséges a gyermekre vonatkozóan, a természet az utódok sokszínűségét ezzel biztosítja. Jó, de vajon a természet miért gondolta így? Miért ilyen bonyolult minden? A genetikus erre is tudja a választ.

– Például azért, mert így nagyobb a túlélés esélye. Az egyik járvány például csak az egyik típusú vércsoportúakat pusztította el, a másik a másik típusúakat veszélyeztette. Ez a sokszínűség nem esztétikai kérdés, hanem a túlélés lehetősége. Az evolúciós elmélettel egyébként minden megmagyarázható. Nehéz elképzelnünk, hogy 4 milliárd év alatt miképpen jutottunk ide, de mindennek van értelme!

A genetikának az orvostudomány vagy a bűn­üldözés segítésén túl az őstörténet kutatása a másik nagy feladata. Miként neki is.

– Az emberiség története kezdetben a vándorlásokról szólt. Így a DNS-mintákhoz köthető változatok földrajzi helyekhez rendelhetők. Ezek segítségével nagyon sokat meg lehet tudni az emberiség múltjáról – jelenti ki.

Végül teszünk egy sétát az NSZKK GSZI referenciaminta vizsgáló osztályán, ahol megismerkedünk a mai szemmel már lassú, 2000-es évek elejéről származó gépekkel és az ezek sokszorosát tudó, felettébb korszerű maiakkal. Amelyek halkan búgnak… éppen vallatnak valakit…    


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Ugrani készült, megmentették

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság járőrei mentették meg annak a nőnek az életét, aki egy társasház lépcsőházi ablakában állva, végzetes lépésre szánta el magát.

 

Határsértők Csongrád megyében

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonkilenc határsértő Csongrád megyében. A rendőrök huszonhét főt feltartóztattak, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísértek, két személyt pedig elfogtak, ellenük idegenrendészeti eljárás indult.