G-C-T-A: az élet csak ennyi

2019. 11. 27., sze - 11:17
Zsaru Magazin

„Nagy büszkeségünkre dr. Pamzsav Horolma, a Genetikai Szakértői Intézet (GSZI) referenciaminta vizsgáló osztály vezetője 2019. október 28-án sikeresen megvédte a Génekbe vésett vallomások: DNS-ujjlenyomat és őstörténet című MTA doktori munkáját, így az MTA doktora (DSc) lett.” Ez olvasható a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) internetes oldalán, mi pedig felkerestük a genetikust, hogy munkájáról kérdezzük.

Mongóliában született, évtizedekkel ezelőtt tanulni jött Magyarországra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia szakára. A tudásvágy és bizonyos fokig a kalandvágy is hajtotta. Tetszett neki a biológia és későbbi szaktudománya, a genetika is, bár azt mondja, gyerekként az embernek az utóbbival kapcsolatban igencsak kevés a tudása. Legfeljebb azon gondolkodik, vajon hogyan öröklődnek a tulajdonságok, miért hasonlít tulajdonságait tekintve a gyerek a szüleire, a kiscsikó a lóra. És miért pont Magyarországot választotta? A szülei, ismerősei biztatták, ott „rokonok” élnek. Hozzáteszi: soha nem gondolta volna, hogy genetikusként néhány évtizeddel később a magyarság őstörténetét is vizsgálni fogja.

 

A GÉNEK VALLANAK

Dr. Pamzsav Horolma biológusként végzett az egyetemen. Ezt követően visszatért szülőhazájába, öt évig Mongóliában dolgozott, majd megint hazánkba jött. Kezdetben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen rákkutatással foglalkozott, aztán az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetbe (ISZKI) került, ahol 19 évvel ezelőtt ő vezette be a törvényszéki eljárásokban a DNS-vizsgálatokat, később az NSZKK munkatársa lett. Kutató és szakértő: elismert genetikus, immár az Akadémia doktora.

Dr. Pamzsav Horolma
Dr. Pamzsav Horolma

– Fantasztikus területe ez a természettudománynak – vallja –, hiszen a DNS működését, az öröklődést annak ellenére nagyon egyszerű megérteni, hogy magát a DNS-t sohasem látjuk. A, azaz adenin, G, azaz guanin, C, azaz citozin és T, azaz timin. A-G-C-T. Ezzel a négy betűvel, illetve szinte végtelen kombinációikkal leírható az egész élet, és csak a sorrendjük határozza meg, az egyik élőlényből baktérium lesz, a másikból panda maci, a harmadikból ember.

A beszélgetés eme pontján magunkban máris megkönnyebbülünk, mert a genetikus szakértő nem olyasmiket mond nekünk, hogy „egykópiás szekvencia” vagy „mikrovariáns allélok”, ezzel szemben teljesen érthetően magyaráz.

– A DNS-vizsgálatok segítségével a géneket lehet vallatni – foglalja össze a humán igazságügyi genetikai vizsgálatok fő feladatát. – Ha sikerül a géneket megszólaltatnunk, a bűnelkövető helyett is vallomást tehetnek. De ezek a vizsgálatok használhatók még apasági tesztekhez, valamint eltűnt személyek és tömegkatasztrófák áldozatainak azonosításához is.

Arról mesél aztán, hogy az igazságügyi genetika tudománya igencsak fiatal. Prof. Sir Alec Jeffreys, a Leicesteri Egyetem genetikusának nevéhez fűződik, aki 1984-ben felfedezte az úgynevezett genetikai vagy DNS-ujjlenyomatot, aminek segítségével egy évvel később Leicester környékén két fiatal lány erőszaktevőjét azonosították. Ezzel megszületett az igazságügyi genetika.

Napjainkban a világ szinte valamennyi országában az igazságszolgáltatás eszköztárának szerves része. Nálunk is létezik már bűnügyi DNS-nyilvántartás, amelyben bűncselekmények helyszínéről származó, de ismeretlen személyekhez tartozó biológiai anyagmaradványok mellett a bűnelkövetők DNS-mintázatát is őrzik.

 

20 MILLIÁRD KM A DNS-ÜNK

A módszer a ’90-es években tökéletesedett. 1983-ban fedezték fel, hogyan lehet a DNS-t laboratóriumi körülmények között másolni, vizsgálatra alkalmassá tenni. Ez a módszer egyfelől segítette a kriminalisztikát, de az orvostudományt is forradalmasította.

– Utóbbiban a betegségekért felelős gének korrigálására lett lehetőség, nekünk viszont az igazságügyi genetikában az a célunk, hogy embereket megkülönböztessünk, vagy azonosságokat kimutassunk. Az igazságügyi genetika jövője a külsődleges jegyekért felelős gének megszólaltatása, azaz a haj-, szem-, bőrszín- és életkorbecslés stb.

Megtudjuk azt is, hogy teljes génállományunk, azaz genomunk, ha tetszik: a digitális DNS-ujjlenyomatunk 6 milliárd betűnyi, digitális nyelven 6 gigabyte-nyi információt rejt. Ennyi betű egy könyvtárnyi kötetben van. Az emberi testben lévő DNS teljes hossza 20 milliárd kilométer, a Nap 148,8 millió km-re van a Földtől, így a DNS-szál 67-szer jutna el oda és vissza.

– Ebből a hatalmas információmennyiségből azokat a szakaszokat vizsgáljuk, amik a mi munkánkat segítik. Az igazságügyi genetikában az a lényeg, hogy egy embert azonosítani vagy megkülönböztetni lehessen. A DNS-láncolat nagyon hosszú, felvetődik az a kérdés is, honnan tudjuk, melyik területet kell vizsgálni ebben az irdatlan hosszú láncban. Nos, ebben biotechnológiai cégek által összeállított vegyszercsomag segít, amelynek tartalma a vizsgálandó DNS-en üzembiztosan a lánc azonos pontjaihoz kapcsolódik, mintegy kijelöli a vizsgálandó DNS elejét és a végét.

Erről többet nem kérdezünk, mert az már a tudomány része. Megtudjuk viszont, hogy a DNS-vizsgálatnak van olyan módszere, amely azokat a géneket vizsgálja, amelyek szélsőséges körülmények között vagy hosszú idő elteltével sem roncsolódnak. Ez teszi lehetővé, hogy például tűzben elégett személyeket vizsgáljanak, és azt is, hogy a történelmi múltban élő emberek genetikai útját, őstörténetét kutassák.

Adódik a kérdés: minden bűnügyi helyszínen marad DNS-maradvány? A genetikus szakértő azt mondja, a legtöbb esetben igen. Mert hiába védekezik a bűnelkövető, egy hajszál, egy bőrfelületről származó hámsejt, egy izzadságcsepp, valami csak-csak marad a helyszínen. Valami, amiből DNS-minta nyerhető, olyan minta, ami segíti a nyomozást.

 

TÉNYLEG KELL A SOKSZÍNŰSÉG?

– Ha egy bűncselekmény során akad vizsgálható DNS, akkor nagy valószínűséggel meg lehet találni az elkövetőt is – állítja dr. Pamzsav Horolma. – Elsőként a helyszínen talált mintákat a DNS-adatbankban kell lefuttatni. Ha egyezést találunk, akkor szinte teljes bizonyossággal kijelenthetjük, megvan a tettes.

De miért csak „szinte” teljes bizonyossággal? Mutatott egy példát, ahol ugyan 1 a 79 billióhoz, azaz 1 a 79 000 milliárdhoz annak a valószínűsége, hogy mégsem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, hanem valaki más, de ez azért mégsem száz százalék… Gyakorlatilag tehát biztos az eredmény, de a tudósok már csak ilyenek: ha szemernyi esély is van arra, hogy mégsem, akkor ők ezt a kételyt is jelzik. Azért azt kijelenthetjük, hogy a DNS-ujjlenyomatok mára a törvényszéki eljárások legmegbízhatóbb és leghatásosabb eszközeivé váltak.

Kérdezzük, hogy előfordulhat-e mégiscsak, hogy a Földön élő 8 milliárd ember között létezik egy tökéletes hasonmásunk. Azt mondja, kivéve persze az egypetéjű ikreket, lényegében nem létezhet. Hiszen csak a szülők esetében 8,4 milliószor 8,4 millió, azaz 70 000 milliárd (!) variáció lehetséges a gyermekre vonatkozóan, a természet az utódok sokszínűségét ezzel biztosítja. Jó, de vajon a természet miért gondolta így? Miért ilyen bonyolult minden? A genetikus erre is tudja a választ.

– Például azért, mert így nagyobb a túlélés esélye. Az egyik járvány például csak az egyik típusú vércsoportúakat pusztította el, a másik a másik típusúakat veszélyeztette. Ez a sokszínűség nem esztétikai kérdés, hanem a túlélés lehetősége. Az evolúciós elmélettel egyébként minden megmagyarázható. Nehéz elképzelnünk, hogy 4 milliárd év alatt miképpen jutottunk ide, de mindennek van értelme!

A genetikának az orvostudomány vagy a bűn­üldözés segítésén túl az őstörténet kutatása a másik nagy feladata. Miként neki is.

– Az emberiség története kezdetben a vándorlásokról szólt. Így a DNS-mintákhoz köthető változatok földrajzi helyekhez rendelhetők. Ezek segítségével nagyon sokat meg lehet tudni az emberiség múltjáról – jelenti ki.

Végül teszünk egy sétát az NSZKK GSZI referenciaminta vizsgáló osztályán, ahol megismerkedünk a mai szemmel már lassú, 2000-es évek elejéről származó gépekkel és az ezek sokszorosát tudó, felettébb korszerű maiakkal. Amelyek halkan búgnak… éppen vallatnak valakit…    


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Rendőrök adták a vérüket

A Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatásos és rendvédelmi igazgatási alkalmazott állománya 58 és fél liter vért adott, amivel szükség esetén közel 400 ember élete is megmenthető.

 

Négy határsértő egy román autóban

Békés megyében állítottak le a rendőrök egy személyautót, amelyet egy román férfi vezetett. A járműben utazók nem tudták hitelt érdemlően igazolni a személyazonosságukat és azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. A rendőrök a sofőrt és utasait is előállították.