Gyilkos nők, kitervelt rémtettek

2020. 11. 18., sze - 13:18
Zsaru Magazin

Hajzerné Lövei Tünde őrnagy, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozója több országos visszhangot kiváltó ügyben dolgozott. Mások mellett két – gyilkosságért jogerős büntetését töltő – nő is az ő formabontó következtetései miatt kerülhetett célkeresztbe.

Újságíróként végzett 1992-ben, de az a kíváncsiság, ami az oknyomozó riporteri pályához kell, rendőrként teljesedett ki benne.

– Mindig érdekeltek a titkok, az emberek, a feladványok megoldásai. Kutatni akartam, ezért szerettem volna újságíró lenni. Hernádnémetiből mentem a fővárosba. Elvesztem Budapesten. Azt sem tudtam, az Andrássy út melyik oldalán kell elindulni. Az életemben ugyanakkor benne volt a küzdősport, atletizáltam, plusz imádtam a Linda sorozatot. Jelentkeztem a Rend­őrtiszti Főiskolára. Kiderült, csak olyan női pályázót vesznek fel, aki már a rendőrségen dolgozik. Beültem apukám Wartburgjába. Bementem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bűn­ügyi igazgató, Ignácz István ezredes, későbbi vezérőrnagy fogadóórájára. Megmondtam, rend­őr szeretnék lenni. Megkérdezte: „Csak így, az utcáról?” Mondtam, hogy így! Nagyon hálás vagyok neki, hogy a bűnügyi technikai osztályon ügyviteli alkalmazottként esélyt adott nekem.

Hajzerné Lövei Tünde őrnagy
Hajzerné Lövei Tünde őrnagy

– Sok volt élsportoló rendőr állítja, egy versenyen ugyanúgy ki kell kapcsolni mindent, ami elviszi őket a fókusztól, mint amikor intézkedni kell.

– Én is így szoktam fogalmazni, amikor kérdeznek, hogy bírok kimenni egy emberölés helyszínére. Kikapcsolok mindent. Civilként, háromgyerekes anyaként egy családi tragédiánál még az ajtón sem tudnék belépni. De rendőrként csak a munkával foglalkozom, más nem érdekel. Mint amikor odaálltam a tatamira vagy a rajtgépbe annak idején. Már az első holttest látványánál így voltam. 1993-ban Tiszaújvárosban egy MI–2-es helikopter, a fedélzetén két csecsemővel és a szüleikkel, 193 méter magasan belecsapódott az AES-Tiszai Hőerőmű vasbeton kéményébe. Öten haltak meg. A két kisbaba és a szüleik kiestek a helikopterből, csak a pilóta volt benne, amikor felrobbant. Ő volt az első halott, akinek a boncolásán ott kellett lennem 20 évesen. Nagyon segítőkész kollégáim voltak. Ők mondták, amikor az orvos megejti az első vágást, vegyek mély levegőt. Ha nem hányom el magam, és kibírom az első tíz percet, nem lesz gond. Kibírtam, nem tíz percet, hanem húszat. Azt mantráztam magamban, hogy mi a feladatom. A vérből kellett mintát venni. Később kiderült, alkoholos befolyásoltság alatt állt a pilóta.

– A csecsemők boncolásánál is ott volt?

– Oda nem mentem be. Bár a helyszínen láttam őket. Rengeteg csonttörést, az élettel össze nem egyeztethető sérülést szenvedtek.

– Mindig sikerül a holttestek látványát letenni, mielőtt hazaér?

– Életszakaszonként változom. Amíg nem volt gyerekem, könnyebb volt. Most a családi tragédiákat nehezebben emésztem meg. Érik az ember. Amíg fiatal, Don Quijoteként megy neki minden kihívásnak. Elhiszi magáról, hogy a szakmai elhivatottsága kellő vért. Az évtizedek alatt viszont lecsillapodik, és az emberi élet mint érték más tartalmat kap. Sokszor a lendület, a tapasztalatlanság jobban átsegíti az embert a tragédiákon.

– Nyolc éve dolgozik az életvédelmi alosztályon. Olvastam egy emberölési ügyéről, amit nyolc évvel az elkövetés után sikerült megoldaniuk.

– Ez a nyomozás meghatározó számomra. Gyanús körülmények között halt meg 2008-ban egy 88 éves debreceni asszony, aki egyedül élt. A háziorvos azt állapította meg, hogy baleset történt. Az áldozatnak magas vérnyomása volt, megszédülhetett, eleshetett, és beüthette a fejét. A boncolás állapította meg, hogy bűncselekmény történt. Az áldozatot megfojtották, a tettes rátérdelt, és ezzel egyebek mellett sorozat-bordatörést okozott. A valódi halálok a fulladás volt. A helyszínen nem találtak kutatásra utaló nyomokat, a későbbi gyanúsított szóba sem került lehetséges tettesként. 2010-ben megszüntették az eljárást, nem sikerült az elkövetőt felderíteni. 2015-ben indult újra a nyomozás.

– Élénken megmaradt, ahogy megkapta az ügyet?

– Hatalmas megtiszteltetés volt a főnökömtől, hogy bizalmat szavazott nekem. Bakator Krisztián alezredes volt a közvetlen felettesem. Megkért, nézzem meg az aktát. Elkezdtem olvasgatni. Közben előjött, amit az Agatha Christie-krimikből is jól tudunk, először azt kell alaposan megnézni, aki ott volt a helyszínen. A nőnek az unokahúga, a legközelebbi rokona, K.-né M. Krisztina volt a gondozója. Feltűnt, hogy ő volt az egyedüli, aki be tudott menni a lakásba. Minél többet tudtam meg róla, annál biztosabb lettem benne, hogy ő a tettes. Tisztában voltam vele, hogy mindennek van magyarázata, csak meg kell keresnünk az összefüggéseket. Már az iratokból, a helyszínelési fotókból is rengeteg tényt össze lehetett rakni. Az orvos szakértő 12 órás intervallumot adott a halál beálltára. Az áldozat napi háromszor vette be a gyógyszereit. Lapozgattam az aktát, és láttam a helyszíni fotón, hogy ott az asztalon három szem gyógyszer. Ebből következett, hogy az ebéd utáni hármat még bevette, a vacsorait már nem. Tudtuk, délután 4-5 óra felé kapcsolta be a tévét, és ilyenkor rakta be a tüzelőt a kályhába. Látszik a fotón, hogy a fa oda van készítve, de nincs begyújtva. Elmondták azt is a szomszédok, hogy kihúzta a tévét, amikor elment aludni. Az egyik fotóról kiderült, nem csatlakoztatta a tévét a konnektorhoz. Ezek szerint dél és 4 óra között történt a gyilkosság. Akkor, amikor az unokahúgával volt, aki az ebédet vitte neki.

– Térben, időben elhelyezte, hogy mikor, ki, hogyan ölte meg az asszonyt. Mikor szólította meg az áldozat unokahúgát?

– Itt jön be a csapatmunka lényege. Nem biztos, hogy célravezető lett volna, ha megszólítom rögtön, amikor gyanakodni kezdtünk rá. Lekértem a nő nevén lévő ingatlanok tulajdonilap-másolatait, egy kimutatást a hitelfelvételeiről, ­OTP-s számlakivonatokat. Így derült ki, hogy többmilliós tartozása volt, három nappal a gyilkosság után elárverezték volna a házát. Érthetővé vált, miért kellett a nagynénjének épp akkor meghalnia. Ezután raktuk össze az ok-okozati láncolatot a helyszíni szemlétől visszamenőlegesen. K.-né M. Krisztina az egyik örökös volt. A hagyatéki leltár felvételénél önmagát egyedüli örökösként tüntette fel. Ez is az egyik bizonyíték volt ellene. Mindenképp meg akarta szerezni a teljes vagyont. Ez a jó intellektusú, iskolázott, gazdasági végzettségű asszony soha nem dolgozott. Amikor a gyilkosság után 8 évvel keresni kezdtük őt, már három lakást elkótyavetyélt, a férjét és a gyerekét elhagyta. Ők a családok átmeneti szállásán éltek, míg a nő hamis neveket használva egy internetes társ­keresőn próbált férfiakkal kapcsolatba kerülni. Aztán érezte, hogy szorul a hurok. Befeküdt egy kórház pszichiátriájára, ott fogtuk el. Meggyőződésem, a magyar kriminalisztika rendhagyó alakja. Rezzenéstelen arccal fogadta, amikor őrizetbe vettük. Közben kiderült, hogy a nővére is – több mint nyolc éve – azután halt meg, hogy 3 millió forint hitelhez jutott. A pénz eltűnt, miközben a hivatalos iratok szerint ezt a halálesetet is K.-né M. Krisztina fedezte fel. Amikor elfogtuk, egy idős házaspárt környékezett meg azzal, hogy odaköltözne hozzájuk, a lakhatásért cserébe gondoskodna róluk. Végül a nagynénje megölésében az volt a kőkemény bizonyíték, hogy a 2008-as szemlén lefoglalt egy olyan kendőt a kollégám, amin rajta volt az áldozat és az ő vére is keverve. A sértett szemüvegének belső felén is ott volt a vére. Ezt nehéz kimagyarázni.

– Mit mondott a vallomásában?

– Végig tagadott. A nő azt hazudta a későbbi áldozatnak, hogy új házba fognak költözni. Az idős asszony azonban rájött, hogy becsapták. Minden jel szerint megfenyegette az unokahúgát, hogy kitagadja az örökségből. Valószínűleg azért találtunk annyi helyen vérnyomot, mert a nő a gyilkosság után mindenütt a végrendeletet kereste. Mind a mai napig tagad. Ettől függetlenül elítélték.

– Ritka, hogy egy nő előre kitervelten ilyen könyörtelen gyilkosságot kövessen el.

– Ritka, de a pályámon volt még egy asszony, akit hasonló gyanúval vettünk őrizetbe. T. Józsefné, a bocskaikerti gyilkos is tanult nő volt. Szociális munkás, akinek az volt a feladata, hogy segítse, támogassa az időseket. Egy szikével csontig átvágta a torkát egy idős pedagógusnak. 2007 óta dolgozott a házi segítségnyújtásban, 9–11 gondozottja volt. Ha a szikár tények mögé nézünk, egy emberi tragédiát láthatunk. Van egy nő, akit elhagytak, három gyermeket nevelt. Szociális munkásként az öregeket segítette, imádták őt. Évekig meg voltak győződve arról, hogy egy angyal. Aztán 2013-ban összeismerkedett egy 30 éves, nála több mint 10 évvel fiatalabb férfival. Mindenben meg akart neki felelni. Eljárt konditerembe, szoláriumba, műkörmöshöz. Közben elfogyott a pénze. Először meglopta az öregeket, akiket ápolt, de ez csak a gyilkosság után derült ki. Majd jött egy bejelentés, hogy átvágott torokkal megtalálták azt a nőt, akit a gyilkosság napján azzal környékezett meg, hogy a gondozója szeretne lenni.

– Ez hogyan derült ki?

– Elmondta a későbbi áldozat órákkal a gyilkosság előtt a gondozónőjének. T. Józsefné azzal az ürüggyel csengetett be, hogy kölcsönvenné a betonkeverőjét. Az idős nő beengedte az udvarára, és megmutatta a gépet. Ezután a nő úgy tett, mintha rosszul lenne. Az idős asszony beengedte a házba, ezalatt a gyilkos meggyőződött arról, hogy a kiszemelt áldozat jó körülmények között, a szépen berendezett otthonában egyedül él. Aznap egy 8 és egy 35 ezer forintos hiteltörlesztést kellett kifizetnie. Elhatározta, hogy újra felkeresi az asszonyt, és pénzt vagy értéket szerez tőle akkor is, ha meg kell ölnie. A néni újra beengedte, majd a kazánházba kísérte, ahol T. Józsefné rátámadt. A szomszédban, egy telefonos ügyfélszolgálati irodában hallották a halálsikolyt. Azt, ahogy kiabál: „Miért bántasz engem, én sem bántottalak téged?” Kinéztek, és láttak egy fekete hajú, piros baseballsapkás nőt, ahogy átment az udvaron. T. Józsefné – később felismerték a tanúk – ugyanúgy, mint K.-né M. Krisztina, végig tagadott. Mint egy amerikai krimiben: a halott kezében megtaláltuk a gyilkosának egy hajszálát. A bíróság jogerősen életfogytiglanira ítélte T. Józsefnét. Ő egy férfi miatt, egy olyan élet miatt, amit magának vizionált, képes volt megölni egy idős embert, és a három gyereke életét is tönkretenni.

– Említette, mióta gyerekei vannak, a család­irtások nyomozása jobban megviseli.

– Balmazújvárosban baltával ölte meg két kisfiát és a feleségét az apa, utána magával is végzett. Több mint két évvel később egy hajdúszoboszlói férfi egy erdős területen ölte meg a 6 éves kisfiát, majd öngyilkos lett. A felesége ezután az otthonukban végzett magával. Pszichológusok nevezik ezeket kiterjesztett öngyilkosságnak. Ezt nagyon rossz kifejezésnek tartom. Ezeket a gyerekeket kivétel nélkül akarták a szüleik. Képtelen vagyok felfogni, hogy az apa, aki azt akarta, hogy a világra jöjjenek, hogyan képes megölni őket. Ezek az ügyek kísérnek el legtovább. Sem mint ember, sem mint rendőr nem tudok magyarázatot adni arra, ami történt. Nem kiterjesztett öngyilkosságnak látom, hogy „viszlek magammal téged is, mert nélkülem szenvedés lesz az életed”. Azt látom ezekben a tettekben, hogy az a férfi, aki őrjöngve megsemmisíti a gyerekeit és a feleségét, a szenvedéseiket látva akar véget vetni a saját lelki vívódásának. Egyszerűen a mérhetetlen, mélyről jövő gonoszságot látom ebben. Hívő, református családban nevelkedtem. Jártunk templomba, konfirmáltam. Bármikor fel tudom magamban idézni a templomkert orgonáinak az illatát. Az én hitem sokkal inkább belül mozgat meg. Abban vagyok biztos, hogy van valami fölöttünk álló erő. És a gonoszok is itt vannak, csak nem mindenki képes harcolni velük. 

 

HAJZERNÉ LÖVEI TÜNDE ŐRNAGY

1993–1996: Miskolci Rendőrkapitányság, bűnügyi technikai osztály;

1996–2009: Berettyóújfalui Rend­őrkapitányság, 1998-ig járőr; utána bűnügyi fővizsgáló;

2009–2012: Szeghalmi Rend­őrkapitányság, alosztályvezető;

2012-től a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztály kiemelt főnyomozója.

Házas, három gyermek édesanyja.


P. GÁL JUDIT
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA, RENDŐRSÉG

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Eltiltás hatálya alatt vezetett-őrizetbe vették

A nagykőrösi egyenruhások az egyik hiányzó irányjelzője miatt állították meg a sofőrt. Kiderült, hogy nem is ülhetett volna volán mögé. Két hatóság, több alkalommal is eltiltotta őt a járművezetéstől.