Gyorsított eljárások gyors eredménnyel

2019. 03. 13., sze - 15:26
Zsaru Magazin

A korszerűsödés a rendőrségnél nem csak a járműpark fejlesztésével és fiatalításával, a technikai eszközök és rendszerek folyamatos modernizációjával, még csak nem is az emberi állomány képességeinek naprakésszé tételével valósul meg.

A zsaruk arra törekednek, hogy a gyorsaságot ne csak saját szolgálatukba állítsák, de a társadalom javára is kamatoztassák.

Tavaly és tavalyelőtt a fővárosban az V. Kerületi Rendőrkapitányság alkalmazta legtöbbször a gyorsított eljárás intézményét, 1400 bűnügyből 192 esetben nyúltak ehhez az eszközhöz. Ennek a bíróság elé állítási formának a hasznosságáról, feltételeiről és kiterjesztett szerepéről beszél Seres Mária őrnagy, az V. Kerületi Rendőrkapitányság készenléti alosztályának főtisztje, a bíróság elé állítási eljárások csoportvezetője.

– A gyors bíróság elé állítás a büntetőeljárások rövid időn belüli befejezését lehetővé tévő jogintézmény – magyarázza a témában igencsak jártas csoportvezető. – Törvény szabályozza, hogy mely eljárásokban, milyen együttállások esetén van lehetőség a nyomozati és vizsgálati szakaszok lefolytatása után gyorsított eljárásban bíróság elé állítani a gyanúsítottakat. Általános feltétel a rendőrség és az ügyészség közötti aktív kapcsolattartás, a jól működő munkamódszerek megtalálása, hiszen gyorsított eljárásban az ügyésznek a terheltet gyanúsítotti kihallgatását követően tizenöt, illetve harminc napon belül kell bíróság elé állítania. Akkor használható ez a jogintézmény, ha az ügy megítélését egyszerűnek tekintjük. Ezt az egyszerű megítélést, fogalmazhatunk úgy: egyértelmű tényállást segíti elő, ha a bűncselekmény elkövetőjét tetten érjük, vagy nem a tetthelyen, de menekülés közben fogjuk el. Ebben az esetben nem szorul hosszas bizonyításra a bűnösség. Ugyancsak egyszerűsíti egy ügy megítélését a beismerő vallomás, aminek nem kell feltétlenül egybeesnie azzal, hogy a gyanúsított elismeri bűnös magatartását. Illusztrálom egy példával: az előállított személy kihallgatásán jegyzőkönyvbe mondja, hogy ő parkolt édesapja mozgáskorlátozott-igazolványának használatával egy mozgásában korlátozott ember részére fenntartott parkolóhelyen – de ezt különböző okok miatt nem tekinti bűncselekménynek. Elég, hogy önmaga elmondja a tényeket, a jogértelmezése, a törvény­ismerete, valamint a felelősségtudata ebben az esetben nem számít bele az ügy megítélésébe. A gyorsított eljárás csak abban az esetben alkalmazható, ha az adott bűncselekménytípusra a törvény legfeljebb nyolcévi szabadságvesztést rendel el. Feltétel az is, hogy a bizonyítékok rendelkezésre álljanak, azokat a bíróság elé lehessen tárni. A gyorsított eljárás megköveteli a rendőrségen belüli szakterületek olajozott együttműködését: a sikeres közterületi intézkedést vagy felderítőmunkát gyors, egyben precíz vizsgálati kidolgozásnak kell követnie, hogy „haladjon az ügy”. Rendszerezni kell az elsődlegesen intézkedő kollégák jelentését, a gyanúsítotti és tanúkihallgatásokat, a begyűjtött kamerafelvételeket és a tárgyi bizonyítékokat. Őrizetbe vétel esetén igyekszünk a rendelkezésünkre álló 72 óra alatt, más esetben is legfeljebb egy héten belül lezárni a vizsgálatot. Olyan ügyekben alkalmazunk gyorsított eljárást, amikor nincs szükség szakértő kirendelésére vagy véleménye beszerzésére. Kerületünkben jellemző normakerülések az említett tiltott helyen parkolással megvalósított okirat-hamisítás, valamint a csalások különböző válfajai: például a pénzváltásnak álcázott, használhatatlan valuta átadásával kivitelezett anyagi károkozás. Ittas vezetés leleplezésénél a mérőműszerek adatai után tett beismerést, illetve a vér- és vizeletvizsgálat pozitív eredményét szintén elegendő bizonyítéknak tekinthetjük.

Seres Mária őrnagy
Seres Mária őrnagy

A rendőrség számára egyértelműen pozitív hozadéka van a dinamizált folyamatnak. Nem halmozódnak az ügyek, nem kötnek le előadókat, tudnak másra koncentrálni és kapacitást csoportosítani. Mégis, hogyan viszonyul a hamarjában végigvitt ügyekhez az érintett és a közvélemény?

– A bíróság gyorsított eljárásban is hozhat jogerős vagy elsőfokú ítéletet – folytatja Seres Mária őrnagy. – Más esetekhez hasonlóan ezekben is akad a rá kirótt büntetéssel szemben tiltakozó gyanúsított, ám a tapasztalatok szerint sokan megnyugszanak attól, hogy a jogi procedúra véget ért. Lényeges a direktnek mondható hatás: mivel az elkövetett bűncselekmény és az ítélet kiszabása között rövid idő telik el, az érintett szinte azonnal szembesül cselekménye következményeivel. Figyelve a tárgyalótermi reakciókat és a főleg enyhébb büntetéssel sújtott terheltek későbbi magatartását, érezhető egyfajta visszatartó erő, mondhatni: hirtelenjében átmegy a szankció útján az üzenet. A gyorsított eljárás pozitív visszacsatolást ad a társadalom számára is. Olyan ügyeknél főleg, amelyek általában jelentős közfelháborodást váltanak ki, és a szemlélők igazságérzete valamiféle tetten érhető, gyors kontrollt követel az elítélendő tettekre. Sokan máig nem választják szét a rendőrség, az ügyészség és a bíróság funkcióit és kompetenciáit. Kimondva vagy kimondatlanul gyakorta a kék ruhás testületen kérik számon a bizonyítottan vétkes illetők büntetését. Egy aktuális ügyben megszülető gyors ítélet számukra is „legitimálja” a munkánkat, kedvező szemléletet alakít ki rólunk.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER, BÉRES ATTILA

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

17 illegális migráns

Egy tehervonat vagonjaiban megbújva próbáltak meg jogellenesen bejutni az országba Kelebiánál.

 

Török embercsempész Röszkén

Embercsempészés miatt indult eljárás egy török állampolgárságú nő ellen, aki egy honfitársát próbálta meg illegálisan Magyarországra beutaztatni Röszkénél.