Gyorsított eljárások gyors eredménnyel

2019. 03. 13., sze - 15:26
Zsaru Magazin

A korszerűsödés a rendőrségnél nem csak a járműpark fejlesztésével és fiatalításával, a technikai eszközök és rendszerek folyamatos modernizációjával, még csak nem is az emberi állomány képességeinek naprakésszé tételével valósul meg.

A zsaruk arra törekednek, hogy a gyorsaságot ne csak saját szolgálatukba állítsák, de a társadalom javára is kamatoztassák.

Tavaly és tavalyelőtt a fővárosban az V. Kerületi Rendőrkapitányság alkalmazta legtöbbször a gyorsított eljárás intézményét, 1400 bűnügyből 192 esetben nyúltak ehhez az eszközhöz. Ennek a bíróság elé állítási formának a hasznosságáról, feltételeiről és kiterjesztett szerepéről beszél Seres Mária őrnagy, az V. Kerületi Rendőrkapitányság készenléti alosztályának főtisztje, a bíróság elé állítási eljárások csoportvezetője.

– A gyors bíróság elé állítás a büntetőeljárások rövid időn belüli befejezését lehetővé tévő jogintézmény – magyarázza a témában igencsak jártas csoportvezető. – Törvény szabályozza, hogy mely eljárásokban, milyen együttállások esetén van lehetőség a nyomozati és vizsgálati szakaszok lefolytatása után gyorsított eljárásban bíróság elé állítani a gyanúsítottakat. Általános feltétel a rendőrség és az ügyészség közötti aktív kapcsolattartás, a jól működő munkamódszerek megtalálása, hiszen gyorsított eljárásban az ügyésznek a terheltet gyanúsítotti kihallgatását követően tizenöt, illetve harminc napon belül kell bíróság elé állítania. Akkor használható ez a jogintézmény, ha az ügy megítélését egyszerűnek tekintjük. Ezt az egyszerű megítélést, fogalmazhatunk úgy: egyértelmű tényállást segíti elő, ha a bűncselekmény elkövetőjét tetten érjük, vagy nem a tetthelyen, de menekülés közben fogjuk el. Ebben az esetben nem szorul hosszas bizonyításra a bűnösség. Ugyancsak egyszerűsíti egy ügy megítélését a beismerő vallomás, aminek nem kell feltétlenül egybeesnie azzal, hogy a gyanúsított elismeri bűnös magatartását. Illusztrálom egy példával: az előállított személy kihallgatásán jegyzőkönyvbe mondja, hogy ő parkolt édesapja mozgáskorlátozott-igazolványának használatával egy mozgásában korlátozott ember részére fenntartott parkolóhelyen – de ezt különböző okok miatt nem tekinti bűncselekménynek. Elég, hogy önmaga elmondja a tényeket, a jogértelmezése, a törvény­ismerete, valamint a felelősségtudata ebben az esetben nem számít bele az ügy megítélésébe. A gyorsított eljárás csak abban az esetben alkalmazható, ha az adott bűncselekménytípusra a törvény legfeljebb nyolcévi szabadságvesztést rendel el. Feltétel az is, hogy a bizonyítékok rendelkezésre álljanak, azokat a bíróság elé lehessen tárni. A gyorsított eljárás megköveteli a rendőrségen belüli szakterületek olajozott együttműködését: a sikeres közterületi intézkedést vagy felderítőmunkát gyors, egyben precíz vizsgálati kidolgozásnak kell követnie, hogy „haladjon az ügy”. Rendszerezni kell az elsődlegesen intézkedő kollégák jelentését, a gyanúsítotti és tanúkihallgatásokat, a begyűjtött kamerafelvételeket és a tárgyi bizonyítékokat. Őrizetbe vétel esetén igyekszünk a rendelkezésünkre álló 72 óra alatt, más esetben is legfeljebb egy héten belül lezárni a vizsgálatot. Olyan ügyekben alkalmazunk gyorsított eljárást, amikor nincs szükség szakértő kirendelésére vagy véleménye beszerzésére. Kerületünkben jellemző normakerülések az említett tiltott helyen parkolással megvalósított okirat-hamisítás, valamint a csalások különböző válfajai: például a pénzváltásnak álcázott, használhatatlan valuta átadásával kivitelezett anyagi károkozás. Ittas vezetés leleplezésénél a mérőműszerek adatai után tett beismerést, illetve a vér- és vizeletvizsgálat pozitív eredményét szintén elegendő bizonyítéknak tekinthetjük.

Seres Mária őrnagy
Seres Mária őrnagy

A rendőrség számára egyértelműen pozitív hozadéka van a dinamizált folyamatnak. Nem halmozódnak az ügyek, nem kötnek le előadókat, tudnak másra koncentrálni és kapacitást csoportosítani. Mégis, hogyan viszonyul a hamarjában végigvitt ügyekhez az érintett és a közvélemény?

– A bíróság gyorsított eljárásban is hozhat jogerős vagy elsőfokú ítéletet – folytatja Seres Mária őrnagy. – Más esetekhez hasonlóan ezekben is akad a rá kirótt büntetéssel szemben tiltakozó gyanúsított, ám a tapasztalatok szerint sokan megnyugszanak attól, hogy a jogi procedúra véget ért. Lényeges a direktnek mondható hatás: mivel az elkövetett bűncselekmény és az ítélet kiszabása között rövid idő telik el, az érintett szinte azonnal szembesül cselekménye következményeivel. Figyelve a tárgyalótermi reakciókat és a főleg enyhébb büntetéssel sújtott terheltek későbbi magatartását, érezhető egyfajta visszatartó erő, mondhatni: hirtelenjében átmegy a szankció útján az üzenet. A gyorsított eljárás pozitív visszacsatolást ad a társadalom számára is. Olyan ügyeknél főleg, amelyek általában jelentős közfelháborodást váltanak ki, és a szemlélők igazságérzete valamiféle tetten érhető, gyors kontrollt követel az elítélendő tettekre. Sokan máig nem választják szét a rendőrség, az ügyészség és a bíróság funkcióit és kompetenciáit. Kimondva vagy kimondatlanul gyakorta a kék ruhás testületen kérik számon a bizonyítottan vétkes illetők büntetését. Egy aktuális ügyben megszülető gyors ítélet számukra is „legitimálja” a munkánkat, kedvező szemléletet alakít ki rólunk.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER, BÉRES ATTILA

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

9/48

Az ittas vezetők harmadik „fekete hétvégéje” a Csongrád megyei utakon.

 

Túlsúlyos tréler

A bolgár honosságú járműszerelvényt és annak vezetőjét az M0 autóúton ellenőrizték a szigetszentmiklósi rendőrök.

 

Hamis útlevél

A török férfi a debreceni repülőtéren bukott meg az ellenőrzésen. A nyírábrányi rendőrök elfogták.