Haragos Balaton

2020. 07. 23., cs - 15:40
Zsaru Magazin

Sokan irigyeljük azokat, akik a magyar tenger környékén dolgoznak, és bele sem gondolunk, hogy ennek a ténykedésnek olykor komor árnyoldalai is lehetnek.

A haragos Balatont már kevesen szeretnénk munkahelyünknek tudni. A tó teljesen más képet mutat kedvezőtlen időjárásnál, és a zsaruk számára is más munkát ad.

A részben jelentős mélységű természetes víz derült időben is veszélyes közeg, és hatványozott figyelmet követel vihar esetén.

– Óriási hiba volna a balatoni vihart félvállról venni, elbagatellizálni – mondta egy barátságtalanul szeles reggelen Verb István alezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK) helyettes vezetője, a Fonyódi Vízirendészeti Rendőrőrs megbízott parancsnoka. – Az a tény, hogy „csak” egy tóról beszélünk, korántsem jelenti azt, hogy ez a vízfelület nem válhat halálos csapdává annak, aki nem tartja be az észszerűség és főként a hatóságok diktálta szabályokat. Leggyakrabban – az éjszaka és a nagyon párás-ködös idő kivételével – a víztükör közepéről is látszik a part, ami csalóka biztonságérzetet adhat. A szárazföldet ugyanis el kell érni, ez pedig szélsőséges körülmények között egyáltalán nem könnyű, önerőből sokszor lehetetlen.

A BVRK hivatásosai, mint más szakterületen dolgozó kollégáik, elsősorban arra törekszenek, hogy megelőzzék a drámai helyzeteket, esetenként emberéletet követelő tragédiákat. Munkájukat a modern technika segíti, emellett hasznosítják az évek alatt megszerzett tapasztalatokat, és támaszkodhatnak partnerszervezetekre, elsősorban a balatoni zsarukkal több évtizede kiváló munkakapcsolatot ápoló Országos Meteorológiai Szolgálat előjelzéseire is. Július 2-án reggel a szárazföldi ember is érzi a parton, hogy nincs klasszikus fürdőzőidő: fellegek az égen, feltámadt a szél, eső szitál, és a hőmérséklet vagy tíz fokot hűlt az előző napi kánikulához képest. Verb István alezredes Virág András, Belányi András és Horváth Gergely törzszászlósokkal, a Fonyódi Vízirendészeti Rendőrőrs hajóvezetőivel a gyakorlat nyelvére fordítja a tennivalókat:

– Különböző meteorológiai alkalmazásokkal előre fel tudjuk mérni, hogy mikor milyen időjárásra számíthatunk. A prognózisok megmutatják, hogy a térségünk klímáját befolyásoló ciklonok milyen sebességgel tartanak felénk, mekkora szélerősségre számíthatunk, ha ideérnek. A rendőrőrs elsődleges területe a tó középső traktusa, a Szigliget–Révfülöp–Balatonlelle–Balatonmáriafürdő által határolt terület. Szükség szerint rugalmasan kezeljük az adódó feladatokat. A BVRK központi irányítója pontosan látja mind a 28 hajója helyzetét, így azt az egységet küldi például egy mentéshez, amelyik a leggyorsabban odaérhet. Ez a reagálási idő nem minden esetben jelenti azt, hogy a legközelebb eső hajó indul egy bajbajutotthoz: erős szélben a part mellett kínálkozik a gyorsabb és biztonságosabb haladás, így racionálisabb döntés a Bélatelep előtti vízterületre a déli part mentén, Balatonboglárról elindulni, mint a szemközti Badacsonyból át a tavon. A hajókat este mindig megtankolva tesszük le, és reggel ellen­őrizzük műszaki állapotukat. Megengedhetetlen könnyelműség lenne, hogy egy lecsúszott vezeték, egy kiégett biztosíték riasztás esetén késleltesse az elindulást, ezért egy egyszerű indításpróbával győződünk meg arról, hogy a hajók használatba vehetők-e. Ha a szolgálat elején már viharjelzés van érvényben, vagy mi szükségesnek ítéljük a beavatkozást, első lépésként kiürítjük a vízfelületet, és érvényt szerezve a belügyminisztériumi rendeletben meghatározottaknak, a viharjelzésnek megfelelő vízhasználatra intjük a tavon tartózkodókat. Számolva a szolgálat időtartama alatt valószínűleg előálló mentési helyzetekkel, összekészítjük az egyéni felszerelést. Beletartozik a viharálló csizma, kabát és nadrág, az Aquapack vízhatlan tárolóegység, ami szavatolja az elektronikus berendezések, a telefon és a rádió működőképességét, és megóvja iratainkat. Minden vízre szálló kolléga mentőmellényt visel, emellett kés is van nálunk, erre szükség lehet a bajba jutott hajók köteleinek elvágásánál. Viszünk távcsövet és a mentések rögzítéséhez egyre gyakrabban a sisakra szerelt GoPro kamerát is. Befutó jelzés esetén három percen belül már a hajókban vagyunk, és indulunk segítséget nyújtani. Fémtestű Alumert vagy különböző méretű, gumitestű kisgéphajókat használunk. Mindkét típusnak van előnye és hátránya is. A nyitott kisgéphajóba az egész hossza mellett be tudjuk emelni a vízben lévő személyt, ám ezen jobban ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak, míg a fémhajók kabinja nagyobb védettséget ad, ám felépítése miatt a mentéseket a hajó faránál tudjuk végezni. Július 2-áig 54 esetben 130 főnek nyújtottunk segítséget idén. Ezek a beavatkozások nem minden esetben fuldoklók kimentését jelentették, számos megelőző intézkedést is: partra vontattunk árbóctörött, kormányproblémás hajósokat, nádasból elsodródott horgászokat csónakjaikkal, vettünk a hajónkba erejükkel elkészült szörfözőket, úszókat. Vannak, akik rosszul mérik fel saját vagy vízi járműveik képességeit, így kerülnek bajba. Mi már megtanultuk, mit jelent a Balatonon az 50-60 kilométeres szél, és az ennél is tempósabb „befújás”, azaz széllökés: akár 1,5 méteres hullámverést, folyamatosan váltakozó hullámhegyeket és -völgyeket, amik minden másodpercben próbára teszik a vízen lévőket. A munkánk különleges szolgálati feladat. Valóban gyönyörű, ugyanakkor rendkívül felelősségteljes és nehéz, a szervezetet és a tűrőképességet is igénybe veszi. Intenzív hullámzásban a hajó zökken, csapódik, ezt el kell tudni viselni, szintén képesnek kell lenni a kollégáknak akár egy testesebb fuldokló kiemelésére is. Szerteágazó figyelmet kíván, hogy mentés közben is vigyáznunk kell nemcsak saját épségünkre, de egymásra és a ránk bízott felszerelésekre is. Azon dolgozunk, hogy a Balaton minél többek számára felhőtlen és biztonságos kikapcsolódást nyújtson. Ezért szállunk vízre olyankor is, amikor a tó nem kimondottan barátságos arcát mutatja.

SZILÁGYI ATTILA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ

 

VIHARJELZÉS

.

Elsőfokú viharjelzés esetén a part menti jelzőberendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzésnél a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyen esetben fürödni, csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni tilos. A vihar az úszók számára közvetett fulladásveszélyt is rejt, mégpedig a vízfelszín fölött! Az erős szélben „porzik” a víz, ez azt jelenti, hogy 40-50 cm magasságban is 80-90% páratartalmú a levegő, tehát szinte lehetetlen levegőt venni. Ilyen helyzetben arra kell törekedni, hogy kikerüljünk ebből a rétegből valamilyen módon. Ugyancsak vízfelszín feletti, tehát elmerülés nélkül is halálos veszélyt jelent, ha valaki lesodródik vízi eszközéről, és nem tud visszakapaszkodni; a lehűlő vízben hosszabb időt eltöltve szervezete kihűlhet.

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

A nyomozók elfogták a rablás két gyanúsítottját

A rendőrök az egyik gyanúsítottat a rablás után két nappal elfogták, társával szemben pedig elfogatóparancsot adtak ki. A 19 éves körözött férfit tegnap őrizetbe vették, és előterjesztést tesznek letartóztatásának indítványozására.