Harc a csalók ellen

2019. 05. 15., sze - 10:57
Zsaru Magazin

Az egyik, a bűncselekményeknek leginkább kitett lakossági réteg oltalmazását tűzte zászlajára egy nemrég alapított önálló nyomozócsoport.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vagyonvédelmi osztályán létrehozott csoport az unokázós trükkel elkövetett csalások felderítésére szakosodott.

Az „unokás nyomozócsoport” tagjai az eddig felderített bűncselekményeket elemezve több dramaturgiát figyeltek meg.

– A csalók a célkeresztjükbe kerülő idősek jó szándékára, segíteni akarására alapozva hajtják végre a bűntettet – magyarázta Nagy Kovács Dávid százados, a nyomozócsoport nyílt eljárásai felügyeletének vezetője. – Mindig azonos a módszer: vezetékes telefonon jelentkeznek éjszaka vagy hajnalban. Nekik kedvez az időpont, kihasználják, hogy az álmából felvert, jószerével még magához sem térő ember át sem gondolja igazán, mi történik vele. A sértett megszólítása után több forgatókönyv létezik, de a pénz vagy értékek megszerzésére irányuló történet mindig egy végpontba vezet: a felhívottnak mihamarabb jelentős összeget kell eljuttatnia a bajbajutott számára. A telefonáló kiadhatja magát rokonnak, általában unokának, aki bajba került, ezért van szüksége segítségre. A történet lehet közlekedési baleset okozása, amikor a kárt a helyszínen kell rendezni, különben jelentős hátrány vagy bántalmazás érheti a hívót. Lehet egy korábbi tartozás ki nem egyenlítése, ami miatt a hitelezők foglyul ejtették, mozgásában korlátozták a hívót – ez a „túsztörténet”. Előfordul, hogy a telefonáló rendőrnek adja ki magát, aki azért kér pénzt, hogy az „unoka” ügyét eltussolja. A csalóknak mindenre van válasza: ha az idősnek feltűnik, hogy nem ismerős a hang, akkor a hívó arra hivatkozik, hogy a balesetben maga is mellkasi, nyaki vagy fejsérülést szenvedett, azért „változott meg” a hangja. Ha az idős ember gyanút fogva vissza szeretné hívni a telefonálót az általa ismert számon, azt nem lehet, a készülék bennégett a kocsiban. Folyamatos nyomás alatt tartva a sértettet gyakorlatilag elszigetelik. Nem engedik, hogy átgondolja a helyzetet, valakivel értekezzen, vagy ellenőrizze az elhangzottakat. A legtöbbször egy átvevőt küldenek a pénzért, ékszerekért, azzal magyarázva az idegen felbukkanását, hogy „az unoka” egészségi állapota miatt nem tud menni, vagy korlátozzák mozgásában. Másik módszer, hogy egy megjelölt helyre vitetik a pénzt, de volt példa arra is, hogy éjjel-nappal nyitva tartó átutaló pontra irányították a sértettet, ahol egy megadott bankszámlaszámra kellett küldenie az összeget. Azonos motívum a gátlástalan végrehajtás is: olyan embereket választanak prédául, akik koruk miatt a legtöbbször nem rendelkeznek kellő technikai felszereltséggel a hívások valódiságának ellen­őrzésére. A bűnözői csoportok egyértelműen keresik az időseket, ennek kiszűrése során árulkodó számukra a régies, évtizedekkel ezelőtt divatos keresztnév vagy az „id.”, „özv.” megjelölés is.

A csalók a legtöbb nagyszülőre jellemző emberi tulajdonságra alapoznak: a féltésre, az erőn felül is oltalmazni akarásra, ami az adott helyzetben pénzzel valósulhat meg. Az elkövetők dinamikus, pörgő, nyomásgyakorló kommunikációja háttérbe szorítja a hallottak józan ésszel történő felülbírálását. Sokan néhány perc vagy óra elteltével már gyanakszanak, hogy átverték őket, de az aggódás jóformán mindent fölülír. A nyomozócsoport eddig számos bűntettet elemzett, a százados szélsőséges esetekről is beszél:

– Az eddig ismert legnagyobb összeg Budapesten 25 millió forint volt, ezt ingatlaneladás után tartotta lakásán egy idős asszony. A „klasszikus” balesetokozást említő éjszakai hívásra a nő eljuttatta a pénzt a csalókhoz, a történtekről csak ezután érdeklődött az állítólag bajba jutott unokájánál, aki egy emelettel lakott fölötte. Tudomásunk van olyan esetről is, amikor egy károsult úgy adott át tetemesebb összeget a csalóknak, hogy neki nem is volt unokája, de segíteni akart. Tavaly ilyen jellegű elkövetésekkel 500 millió forintos kárt okoztak a bűnözők, erre reagálnia kellett a hatóságnak. Azzal a szándékkal, hogy az újra és újra felbukkanó csalásoknak gátat szabjon, a BRFK a nyomozócsoport létrehozásával új stratégiát fejlesztett ki. A tevékenységirányítási központ révén minden ebbe a körbe tartozó bűncselekményről értesülünk. A csoport is folytat nyomozást a rendelkezésre álló adatok értékelésével és elemzésével, emellett koordinációs feladatot is ellátunk. Közvetítünk a kerületi rendőrkapitányságok között is. Segítjük az információáramlást, a tapasztalatok alapján az így összegyűjtött információk hatékonyabbá teszik a felderítéseket.

A nyomozócsoport eddig négy ügyben járt el, és kilenc ember ellen indított eljárást. A bíróság elrendelte öt személy letartóztatását, kettőnek pedig a bűnügyi felügyeletét. Az eljárások során 12 millió forintot és ékszereket foglaltak le és juttatták vissza tulajdonosaiknak. Március és április fordulóján kétszer is csattanós választ adtak az unokázós köröknek. Április 3-án a BRFK bűnügyi bevetési osztályával elfogták a budapesti B. Markót (25), aki március 30-án csalt ki 1,8 millió forintot egy idős sértettől. A férfi további három – január 2-án, február 21-én és 26-án elkövetett – hasonló csalásban érintett, ezért négyrendbeli csalás bűntettével gyanúsították meg, a bíróság április 6-án elrendelte letartóztatását. Április 7-én a nyomozócsoport megtudta, hogy hasonló csalás készül Pécelen. Az értesülés helytállónak bizonyult, két fővárosi csaló az esti órákban jelent meg a településen. Egy idős férfi, akinek azt állították, hogy unokája a fővárosi Nagyvárad téren balesetet okozott, amiben egy nő és egy gyerek megsérült, a kárrendezésre egy borítékban 7 ezer eurót adott át nekik. Sz. Attilát (54) a helyszínen bilincselték meg a zsaruk, B. Edét (46) menekülés közben fogták el. Utóbbi férfit csalás bűntettével gyanúsították meg. Sz. Attilát a nyomozók a bizonyítékok alapján azonosnak tartják azzal a személlyel, aki március 30-án Budapesten ugyanilyen mesével 350 ezer forintot és félmillió forintnyi ékszert csalt ki egy sértettől. Ellene kétrendbeli csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A bíróság április 10-én elrendelte letartóztatásukat.

 

KÜLFÖLDI KATONATISZT

Egy másik szélhámos módszer is a zsaruk látókörébe került. Az interneten jelentkezett egy férfi angol nyelven a kiszemelt hölgyeknél, és egy idegen hadsereg missziós tagjának adta ki magát. Ezt fotókkal is igazolta. A képeken marcona, egyben sármos katonatisztet láthattak a kiszemeltek, a férfi tábornokként, díszegyenruhában vagy állig fegyverben, harcjárművel, bevetési öltözetben volt látható. Néhány üzenetváltás után a férfi apró szívességet kért a nőktől. Meghívólevelet, befogadó nyilatkozatot, esetleg némi pénzt, mivel ő nem tarthat magánál bármilyen valutát. A „katonatiszt” álprofillal dolgozott, létező hivatásosok személyisége mögé bújva, akik mit sem tudtak ténykedéséről. A zavarosban halászó férfi megismerkedett egy rendőrnővel is. Amint a gavallér kezdett gyanúsan viselkedni, a főtiszt bedobott egy ártalmatlannak tűnő mondatot: szerencsére mindketten fegyveres testületnél szolgálnak, így biztosan lesz közös témájuk. A hatás kiszámítható volt: a csaló eltűnt a világhálóról.

 

Szilágyi Attila
Fotó: Béres Márton, Rendőrég


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Kamionban bújtak meg

Tompánál két illegális migráns jogellenesen próbált meg bejutni az ország területére.

 

Határsértő egy kamion alvázán

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba egy migráns Röszkénél. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik.

 

Határsértők egy észak-macedón kamionban

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba három migráns Röszkénél. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket.