Harc az embercsempészés ellen

2020. 06. 17., sze - 14:36
Zsaru Magazin

Szigorú büntetési tétellel és rövid idő alatti ítélethozatallal szembesülhet, aki embercsempészésre vállalkozik.

Egy biztos, a zsaruk intenzív küzdelme nagy százalékban növeli a lebukás veszélyét. Az ő tekintetük pedig minden bizonnyal éber, az elmúlt időszakban végrehajtott intézkedéseik ezt igazolják.

A bevándorlás, valamint az illegális migráció szinte egyidős az államhatárok kialakulásával, azonban a bűnszervezetek befolyása és az ebbe fektetett anyagiak mégis inkább a modern kori népvándorlás jellemzője.

– Alapvetően a délről észak felé, valamint a keletről nyugati irányba történő mozgás jellemzi a migrációs vonulatot. Főként az európai uniós tagállamokat veszik célba – magyarázta Boross Zoltán ezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője.

A migráció fő okai közé tartoznak: az elvándorlók hazájában dúló katonai konfliktusok, belső viszályok, a vallási vagy faji üldöztetés, esetenként a jobb életszínvonalra törekvés.

– Magyarországnak a legnagyobb kihívást az úgynevezett nyugat-balkáni útvonal jelenti. 2019 novemberéig is sok feladatot adott az illegális határátlépés megakadályozása, de azóta még nagyobb nyomás helyeződött ránk. Tavaly novemberig Törökország teljesítette a vállalását, és feltartóztatta a bevándorlókat, majd később más platformra helyezte az intézkedéseit. Innentől a török–görög határ irányából érkező migráció meredek emelkedésnek indult. Csak január és március között 93 embercsempészt fogtunk el, illetve 488 illegális határ­átlépőt kellett feltartóztatnunk. Ez a növekvő tendencia egészen március elejéig, a veszélyhelyzet kihirdetésének napjáig megfigyelhető. A koronavírus terjedésének megakadályozására a balkáni országok, illetve az Európai Unió tagországai lezárták a határaikat. Az embercsempészek tevékenysége emiatt ellehetetlenedett. Észak-Macedónia és Szerbia egységesen amellett döntött, hogy az országaikban lévő menekülteket zárt táborokba viszik, és megfelelő ellátás mellett katonai erővel őrzik őket. Ezekben a válságos időkben Törökország is arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem engedi szabadon áramlani az embertömegeket. Az intézkedések pozitív tendenciái május közepéig kitartottak. Ekkor a szerb fél levonultatta a katonai felügyeletet, és a táborokban őrzött 9600 emberből már 4000 eltűnt a látómezejükből. Ezzel egyetemben megnövekedett Bács-Kiskun és Baranya megye határszakaszain a migrációs nyomás. Innentől kezdve naponta legkevesebb 50-70 főt tartóztatunk fel, illetve az embercsempészek is nagyobb aktivitást mutatnak. Hónapok óta május 21-én fogtuk el az első embercsempészt, a számuk pedig napról napra növekszik. A módszereik a korábbiakhoz hasonlóak. A nyugati országokba kijutni szándékozó illegális migránsokat a határszakaszon veszik fel, majd Ausztria vagy Szlovákia felé indulnak tovább. Bejáratott útvonalaik vannak, és az éppen aktuális helyzet vagy rendőri jelenlét függvényében módosítják azokat. Minden esetben előfutókkal dolgoznak, akik nagy teljesítményű autóikkal bejárják az útvonalat, felmérve a számukra potenciális veszélyforrásokat. A szállítók jellemzően egyterű gépkocsikkal, mikrobuszokkal fuvarozzák az embereket, ezeket egy útra kölcsönzik, majd visszaadják, később aztán egy másik gépkocsit bérelnek helyette. Az autók honosság szempontjából osztrák, cseh, szerb, román, német, ukrán, olasz vagy bolgár hatósági jelzéssel ellátottak. A hazánkban elfogott embercsempészek között kisebb arányban vannak magyarok, mellettük szerbek, románok, ukránok, szírek, illetve egyiptomiak kísérleteznek. Aki a magyarok közül erre adja a fejét, korántsem nevezhető kezdőnek, többeknek volt már dolga a törvénnyel valamilyen vagyon elleni bűncselekmény miatt. Az elfogások mélységben jellemzően az ország belső területein történnek, bűnügyi információk segítik a felderítéseinket. A bűnszervezetek tevékenysége komoly felkészültségről árulkodik. A szervezők Afganisztánból vagy valamelyik nyugat-balkáni országból irányítják a sejtszerű szerveződést. A főszervezőket csakis nemzetközi együttműködéssel lehet lépre csalni, melynek eleme a közvetlen kapcsolat, a gyors információcsere és a kölcsönösségen alapuló adatszolgáltatás, a küzdelem enélkül hiábavaló lenne. A jól szervezett csoportok munkamegosztáson alapulnak. A bűnös úton szerzett vagyonok felderítését és ezek elvonását nagyon fontosnak tartjuk, hiszen működésük alapja a pénzmozgás. Ami a nyomozást megnehezítheti, hogy – haladva a korral – a pénzek gyakorta a virtuális térben cserélnek gazdát. Előszeretettel használják az internet vívmányait és az okoseszközöket, de erre is megvannak a módszereink, hiszen így is hagynak nyomot maguk után. Tudjuk, hogy a piszkos bevételek egy részét modern eszközökbe forgatják, mint például a drónok, a kvadok, szupergyors gépkocsik és a termoruhák. Alapvető célunk, hogy a bűnszervezetek ellen is hatékonyan fellépjünk, ennek érdekében pedig minden erőforrást megmozgatunk, az érintett szervezeti egységek pedig szorosan együttműködnek. A jogi környezet szigorítása is jelentősen támogatta törekvéseinket. A 2015-től hatályba lépő új büntető törvénykönyv szigorította a kiszabható szankciókat. Embercsempészésért már alapesetben is öt évig terjedhet a szabadságelvonás. Egy bűnszervezet vezetőjére akár húszévi börtönbüntetést is kiszabhatnak. A súlyosbodó szankcióknak is van jelentősége, de még inkább visszatartó erőnek gondolom a biztos büntetést. Éppen ezért szorgalmazzuk a bíróság elé állításokat. Mondok egy példát, hogy érzékeltessem: márciusban elkaptunk egy embercsempészt, aki a bírói ítélet alapján három nappal később több évre volt kénytelen börtönbe vonulni – fejtette ki Boross Zoltán ezredes.

A főosztályvezető szerint a szervezők külföldről dirigálnak, nagy pénzeket tesznek zsebre, és kizárólag nemzetközi összefogással lehet gátat szabni bűnös ténykedéseiknek. A hazánkban elfogott embercsempészek hozzájuk képest csak alamizsnában részesülnek, ennek ellenére a legnagyobb kockázatot ők vállalják. Konkrétan: vásárra viszik a bőrüket, mert ha elfogják őket, súlyos éveket szabnak ki rájuk, és nincs kétség afelől, hogy előbb-utóbb szorul a hurok. Van arra is példa, hogy a könnyen jött pénz foglalkoztatja a bűnözésből élő magyarokat. 2017-ben egy magyar férfit fogtak el a zsaruk Békés megyében embercsempészésért, majd el is ítélték. A verdikt még nem volt jogerős, amikor szabadlábra engedték.

– A férfinak román oldalon volt kapcsolata, akivel 2019 júniusában kezdett ismét kooperálni. Megegyeztek, hogy a román oldalról kísért bevándorlókat a határszakaszon átveszi – ismertette Balog Gábor alezredes, a KR NNI nemzetközi bűnözés elleni főosztály illegális migráció elleni osztályának vezetője. Összesen nyolc szír állampolgárt ültetett be egy gépkocsiba, majd elindult. Az előfutó időben észrevette a rendőri ellenőrzést, és jelzett. A férfi ekkor lehajtott egy erdőszélre, és a szír állampolgárokat magukra hagyva elmenekült. Egy hónappal később újabb munkát vállalt. Bérelt egy kisbuszt, majd 31 embert zsúfolt a rakterébe. Mintegy egy órával később sikerült a Hajdú-Bihar megyei kollégáknak elfogniuk. A gépkocsi személyszállításra alkalmatlan volt, kis alapterületen, mint a heringek a konzervdobozban, úgy utaztak az emberek, a jármű nem szellőzött. Amikor a rendőri intézkedés megkezdődött, és kinyitották a rakteret, többen már rosszul voltak. A később beszerzett orvos szakértői vélemény szerint az embercsempész részéről sanyargatásnak tudható be a cselekmény. Ez nekünk a jogi minősítés szempontjából fontos adat. Ami még inkább hangsúlyos, hogy a bevándorlóknak hatalmas szerencséjük volt, mert három órával későbbre már többeknél fulladásos halált prognosztizált az orvos szakértői vélemény. Az ügyészség a napokban az embercsempészés mellett emberölés kísérlete miatt is vádat emelt a férfi ellen. A megfigyeléseink arról árulkodnak, hogy az embercsempészek is egyre nagyobb fenyegetettséget éreznek a magyar hatóságok oldaláról. A mostanság elrugaszkodott tarifáik is ezt támasztják alá. Idén januárban egy olyan magyar sofőr letartóztatását rendelte el a bíróság, aki egy nap több fuvart is megcsinált a saját autójával. A kocsiban 950 ezer megtett kilométert mutatott az óra számlálója. Az M5-ös autópályán fogtuk el Bács-Kiskun megyében. Összesen öt utasa volt, négy az utastérben és egy a csomagtartóban. A bizonyítékok megalapozzák a bűnösségét, hiszen tetten értük, és a telefonján lévő üzenetek tartalma is megdönthetetlenül alátámasztja a gyanúnkat. Az ő vonatkozásában is súlyos büntetésre lehet számítani, mert bűnszervezet tagjaként minden esztendő duplán számolandó. Az egyik legfrissebb esemény június 10-én szintén az M5-ös autópályához köthető. A gépkocsi sofőrje, egy embercsempész Lajosmizse térségében kivonta magát a rendőri intézkedés alól, és megpróbált elmenekülni. A Készenléti Rendőrség munkatársai több kilométeren keresztül, egészen az 5-ös főútig követték, igyekeztek megállítani és ellenőrzés alá vonni a járművet, amelynek sofőrje elvesztette uralmát az autó felett és balesetet okozott. A személyautóban nyolcan utaztak. Az embercsempészés mellett a férfit várhatóan közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt is felelősségre vonják majd – folytatta az alezredes.


FENYVESI BEÁTA
FOTÓ: FRANCZ, RENDŐRSÉG


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Tíz határsértőt fogtak el a rendőrök Békés megyében

A külföldiek iraki állampolgárnak mondták magukat, de személyazonosságukat és azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon, nem tudták hitelt érdemlően igazolni. A rendőrök előállítják őket a Battonyai Határrendészeti Kirendeltségre.