Határozottan jó hely
Sátoraljaújhely a határok városa. Az észak-zempléni település elődjét már 1100 éve említette írásos forrás, és több mint 750 esztendeje kapott városi rangot.
Török, tatár dúlta, nemesi családok belharcainak színtere, volt királyi birtok, szállták meg hajdúk, kurucok, birtokolták osztrák hercegek, megkedvelték kalmárok, görögök és héberek. De Széphalmon élt és alkotott Kazinczy Ferenc is.
A húszezres város mégsem csak a múltjából akar megélni. A hagyományok ápolása mellett folyamatosan modernizálják, pezsgő életű, mára felkapott hellyé vált, ahol különleges küldetés a rendőröké.
– A város élő, lélegző kapocs a múlt és a jelen között, emlékeit őrzi, de a megújulásra is hangsúlyt fektet – mutat rá Dsupin Róbert ezredes, a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság vezetője. – A klasszikusabb látnivalók közé sorolható a Kazinczy Ferenc Múzeum és a Magyar Nyelv Múzeuma, a Börtön- és a Símúzeum, és a mai kor igényeihez igazodó kulturális-szórakoztató attrakció az Ökoturisztikai Látogatóközpont és a Bambi Állatfarm. Legnagyobb programhelyünkké nőtte ki magát a Zemplén Kalandpark, ami 300-400 ezer turistát vonz évente. Az aktív kikapcsolódást keresők nem véletlenül teszik le voksukat Sátoraljaújhely mellett: Közép-Európa leghosszabb bobpályája a miénk, hóágyúzott lesiklópályák várják a téli sportok kedvelőit, a várost körülvevő hegyeken drótkötélpálya és libegő kínál további látványosságot. Szerencstől északra gyakorlatilag nincs nehézipar, ez kedvez az élővilágnak, ezáltal a háborítatlan környezetben barangolás szerelmeseinek is. A természeti szépségekért, a hegyek bejárásáért gyalogos és kerékpáros kirándulók is szívesen látogatnak ide, emellett két tematikus túraspecialitást is meg kell említeni: töretlen népszerűségnek örvend a Tokaj borrégió, és az egyre kedveltebb várturizmus iránt érdeklődők is eljutnak hozzánk. E tendencia egyértelmű gazdasági felhajtóerővel bír, ami befolyásolja a mi munkavégzésünket is: nem vagy alig kell felvennünk a harcot a megélhetési bűnözéssel szemben. Ugyanakkor jelentős feladatot ró ránk a tömegével megjelenő vendégek biztonságáról, elhelyezéséről való gondoskodás. Utóbbi jelenséghez tartozik, hogy a város és közvetlen környezete gyakorlatilag megtelt: az országhatár, illetve a hegyek jelentette természetes lehatároltság miatt nem tud tovább terjeszkedni, a meglévő területen kell megoldani a járműforgalom lebonyolítását. Parancsnoki szempontból ez súlyozott szolgálatirányítást kíván: a preferált időszakokban állítjuk hadrendbe az állomány nagy részét. Ez évi viszonylatban a szezonális időszakokat, heti bontásban a hétvégéket jelenti, ilyenkor kell fokozott létszámot adnunk. Munkatársaim, tudomásul véve ezt a sajátosságot, partnerek ebben, kellően rugalmasak. Ne felejtsük el, hogy járőrtől osztályvezetőig ők is kapnak cserébe: korántsem mindegy, hogy olyan közegben teljesítenek szolgálatot, amelyben nem az jelent gondot, hogy leütnek valakit a nyílt utcán, hanem arra kell megoldást találnunk, hogy hová parkoljanak a látogatóink.
– Magyarország leghosszabb államhatárszakasza tartozik hozzánk, 108,5 kilométeren vagyunk szomszédosak Szlovákiával – veszi át a szót Séra Csaba alezredes, a kapitány helyettese, közrendvédelmi és határrendészeti osztályvezető. – Egyik szakasza a Ronyva-patakot követve Sátoraljaújhely, illetve a szemközti Slovenské Novi Mesto (Szlovákújhely) között húzódik. A városban két, míg illetékességi területünkön nyolc határátkelőhely található. Az egyenruhás állomány a megszokott közterületi munkavégzésen kívül visszatérően határellenőrzést is folytat. Ha ez nem jelentene elég jövés-menést, kollégáimnak lehetőségük nyílik a további 35 településen, illetve a lakott területek közé eső hegyes-erdős vidéken járőrözni. Az elhelyezkedés kedvez a változatosság iránt rajongóknak: a Bodrogközt, a Hegyközt és a Hegyalját köti össze, a síkvidék és a hegyek találkozásánál található. A magasabban fekvő területeken kívül így vannak vizes részek is: a Bodrog, továbbá a Ronyva- és a Bózsva-patak völgyei tarkítják a vidéket. A normakövető látogatókhoz teljes nyitottsággal fordulunk, ugyanakkor az elmúlt években visszaszorítottuk a bűnös elképzelésekkel érkezők vizitjeit: a jogszabályok adta lehetőségekkel élve nullára csökkentettük az utazó bűnözők törvénysértéseit. Jellemző a beosztotti állományra, hogy mennyire magukénak tekintik a terület biztonságát: egyik körzeti megbízottunk egy számára ismeretlen, gyanús csoportot látva alsónadrágban helyezte magát szolgálatba, tájékoztatva a portákra bekandikálókat: nem lesz mostanában lomtalanítás, hiába jöttek ilyen-olyan szándékkal. Az elmúlt években felére csökkent a bűncselekményszám, az erőszakos elkövetések megszűntek. A jó mutatók nagyobb kapacitást engednek a felderítésre, így a vagyonellenes bűncselekmények felgöngyölítésében is egyre kedvezőbb a mérlegünk.
Ennek sikere és a határon átnyúló együttműködés illusztrálásaként Micskás Gábor főhadnagy, kiemelt főnyomozó említ egy lezárásához közeledő esetet:
– Tavaly februárban egy traktor tűnt el egy mezőgazdasági területről, már csak a nem mindennapi lopási tétel, a többmilliós érték miatt is felkaptuk a fejünket a bejelentésre. Nyáron ugyanazzal a kerítésátvágásos módszerrel egy autót vittek el, nem sokkal ezután egy újabb helyszínről járólapokat, majd egy focipályáról fűnyíró traktort. Pár hónapos szünet után ismét egy nagyobb értékű lopás történt: LED-es angyalkákat, hóembereket, pávát, 3D-s, világító díszeket vittek el az azokat készítő üzemből. Idén egy újabb nagy traktor, egy furgon, egy robogó, majd egy kerékpár növelte a veszteséglistát, ekkorra azonban már a járvány nehezítette helyzetben is össze tudtunk dolgozni szlovák kollégáinkkal. A látókörünkbe került egy szlovák rendszámú autó, amely két királyhelmeci fiatalemberhez vezetett el minket. Kihallgatásukon beismerték a lopásokat, egyúttal az is világossá vált, hogy miért tartott viszonylag sokáig, hogy rájuk bukkanjunk. A páros ugyanis egyfelől teljesen ötletszerűen lopott: bevallásuk szerint előzetes elképzelés nélkül gyűjtötték be a zsákmányt, másfelől a tolvajoknak eszükbe sem jutott áruba bocsátani, elvitték, és megtartották.
Az egyenruhás szolgálati ág sem marad le a bűnügyi osztály mögött; míg előbbi terület alaposságból vizsgázott kitűnőre, a közrendesek villámgyors helyzetértékelésben, válságkezelésben jeleskednek, elöljárójuk évekkel ezelőtt kialakított lakosságismeretét kamatoztatja.
– Kiabálást, békétlenkedést hallottunk gyalogos szolgálatunk során, ennek a viselkedésnek sehol nincs helye, pláne a központi Kossuth Lajos téren – magyarázza Földesi Attila főtörzszászlós, körzeti megbízott és Szerdi Attila főtörzsőrmester, járőrparancsnok. – A szitkozódó asszonyt kikérdeztük, és ő elsőként arról beszélt, hogy meglopták egy ház árával. Szalonképesebb hangerő használatára, valamint a részletek világos ismertetésére kértük.
– A helyszínre érve megismertem a perpatvar kiváltóját és a megvádolt személyeket is, még a Cigándi Rendőrőrs parancsnokaként jártam náluk – veszi át a szót Séra Csaba alezredes. – Gyorsan kiderült, hogy nem történt sem lopás, sem csalás: a ház vevője a vételárat kifizette, az eladók – egymás rokonai – azonban egymás közt nem tudtak megállapodni az összegből való részesedés mértékében. Azonnali jogsegélynyújtásként kezeltem az ügyet, kollégáim felvették az érintettek adatait, és tájékoztatták őket a polgári peres eljárás kezdeményezésének lehetőségéről – mi így szolgálunk és védünk Sátoraljaújhelyen.
SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: BÉRES ATTILA