Kiemelten fontos őrizet

2020. 02. 12., sze - 16:36
Zsaru Magazin

Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli a rend­őrség Fegyveres Biztonsági Őrsége (FBŐ).

Az a szervezet, amelynek tagjait gyakran keverik össze azokkal, akik fegyverrel látnak el valamilyen őrző-védő szolgálatot. Az évforduló kapcsán felelevenítjük a rendőrségi FBŐ múltját, és tisztázzuk, mennyiben más ez a szervezet, mint a hasonlók.

A beszélgetés kezdetén Gúth József nyugállományú alezredes, az FBŐ parancsnoka elmondta, nem csak a civilek értik félre azt, hogy mi is a pontos státuszuk a Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak. Megesik, hogy még a rendészeti szakterülettel foglalkozók is keverik a hasonló jellegű és hasonló feladatokat ellátó szervezetekkel.

 

MIT ŐRIZNEK?

Gúth József azt javasolja, mindenekelőtt tegyük helyre, mi a legfontosabb különbség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Fegyveres Biztonsági Őrsége és az egyéb őrző-védő feladatokat ellátó szervezetek között.

– Vannak a személy- és vagyonvédelmi törvény hatálya alá tartozó, fegyverrel szolgálatot ellátó személy- és vagyonőrök – mondja. – Lehetnek például pénzkísérők vagy bankok biztonságára felügyelő emberek. Mi, a Fegyveres Biztonsági Őrség tagjai a fegyveres biztonsági őrök munkáját szabályozó törvény szerint dolgozunk, és a tevékenységi körünk is más. Törvényben meghatározott, speciális intézmények őrzését látjuk el. A törvény úgy fogalmaz: az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények őrzését kell végeznie a Fegyveres Biztonsági Őrségnek abban az esetben, ha a rendvédelmi szervek vagy a honvédség erre nem kötelezett, de mégis fokozottan védett létesítményről van szó.

Tisztáztuk tehát, hogy amennyiben valaki fegyverrel őriz egy személyt vagy egy objektumot, esetleg pénzt kísér, még nem feltétlenül a Fegyveres Biztonsági Őrség tagja. Az FBŐ, amint azt Gúth József is elmondta, kiemelten fontos objektumokat őriz. Hogy melyek ezek, azt egy belügyminiszteri rendelet határozza meg. Ilyenek a fontosabb atomlétesítmények, a Paksi Atomerőmű vagy a Központi Fizikai Kutatóintézet, ahol egy kísérleti atomreaktor működik. Ilyenek a kis és közepes radioaktivitású hulladéktárolók. Olyan kiemelt energetikai létesítmények, amelyekben ha valamilyen kiesés történik, az az ország életére is kihat, hátrányosan érinti a lakosságot. Ilyen a Mátrai Erőmű vagy a százhalombattai kőolaj-finomító. Ki ne hagyjuk a felsorolásból azokat az üzemeket, amelyek probléma esetén a környezetre is veszélyesek lehetnek, ilyen a Tiszai Vegyi Kombinát vagy 2015-től már Mol Petrolkémia. A Fegyveres Biztonsági Őrség tagjaival találkozunk a rendőrkapitányságok és a honvédelmi objektumok bejáratánál is. Az ORFK Fegyveres Biztonsági Őrsége 226 objektumban 1953 fővel dolgozik.

 

MIÉRT RÁJUK VAN SZÜKSÉG?

Miután pontosítottuk a Fegyveres Biztonsági Őrség feladatait, státuszát, a tízéves évforduló kapcsán kicsit kalandozunk a múltban is, különös figyelemmel a szervezet jogelődjeire. „A fegyveres biztonsági őrség idestova 67 éves múltra tekinthet vissza. Talán nincs még egy olyan sajátos fegyveres szervezet Magyarországon, mely sem a honvédséghez, sem a rendvédelmi szervezetekhez nem tartozik, jellege polgári, mégis szigorú, ellenőrzött szabályok között végzi napi tevékenységét.” Mintegy összegzésképpen ez olvasható az FBŐ honlapján. A szervezet történelméről azt is megtudhatjuk, hogy 67 évvel ezelőtt, 1953-ban Iparőrség néven alakult a jogelőd szervezet. „Létrehozásának indoka akkoriban a gyárak, üzemek, vasutak és a legfontosabb közszolgáltatások védelme volt. Irányítását és ellenőrzését a Belügyminisztérium végezte, és látta el felszereléssel. Aktívan vett részt toborzásukban, kiképzésükben. Kezdetben még egyenruhájuk sem volt. A honvédségi egyenruhákat festették feketére, és ez lett az Iparőrség első egyenruhája. Fegyverzetük, felszerelésük hiányos volt, ez volt a »madzagos puska« korszaka.”

Később az Iparőrségből lett a Polgári Fegyveres Őrség, amely 1964-ben alakult, és az országos rendőrfőkapitány kiadta a szervezet első működési szabályzatát. Ebből alakult aztán a Fegyveres Biztonsági Őrség, amely az említett kiemelt objektumok mellett rendőrségi és honvédségi létesítményeket is őriz.

Felmerül a kérdés: a rendőrségi objektumokat miért nem a rend­őrök őrzik? A kilencvenes évek meglehetősen zaklatott bűnügyi helyzete indokolta, hogy a hivatásos rendőrök ne effélével foglalkozzanak, hanem legyenek inkább jelen az utcákon, köztereken, javítva ezzel az emberek biztonságérzetét.

– Jöttünk tehát mi, és átvettük az objektumok őrzésének feladatait – folytatja Gúth József. – A mi jogosultságaink között szerepel az, hogy az objektum rendjének és biztonságának fenntartása érdekében adott helyzetben alkalmazhatunk testi kényszert, kényszerítő eszközöket, könnygázt, bilincset, végső esetben, ha az objektum ellen fegyveres támadást intéznek, még lőfegyvert is.


EGYRE SOKSZÍNŰBB MUNKA

Felmerül aztán, volt-e már szükség a Fegyveres Biztonsági Őrség beavatkozására. Volt. Megtörtént, hogy késsel támadtak az egyik őrre, egy másikat vegyi anyaggal öntöttek le. Nagyon sok intézkedést kiváltó, rendkívüli esemény történt 2011-től, mikor a rendőrség őrzött szállásain kezdték meg az idegenrendészeti eljárás során őrizetbe vettek, majd később a menekült­ügyi őrzött befogadó központokban várakozó menedékkérők őrzését. Később, amikor a menekültek mind nagyobb létszámban érkeztek, a Fegyveres Biztonsági Őrségnek még több munkája akadt. Mostanában Röszkén és Tompán, a tranzitzónákban látnak el hasonló feladatot. Azokra vigyáznak, akik menedékkérelmük elbírálására várnak. De járőröznek közösen a határ menti kerítések mellett a zsarukkal is.

– Az elmúlt tíz évben megszerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatok jó alapot teremtenek a rend­őri munka elsajátításához – véli Gúth József. – Ezért aztán előfordul, hogy tagjaink közül úgy gondolja valaki, a rendőri állományban folytatja a szolgálatot, a tíz év alatt 257-en döntöttek így.

Hogy az FBŐ tagjai közül ki hol dolgozik, azzal kapcsolatban a parancsnokok igyekeznek figyelembe venni az állomány tagjainak kérését, és ez leggyakrabban sikerül is, de adódhat olyan helyzet, ami azt indokolja, hogy a munkatárs oda menjen, ahol szükség van rá.

Arra a kérdésre, hogy egy-egy adott intézményhez rendelt biztonsági őrnek ismernie kell-e az intézmény életét, működését, titkait, Gúth József határozottan azt válaszolja, hogy igen.

– Az FBŐ minden tagjának van egy alapképesítése, amely elméleti, lövészeti és önvédelmi ismeretekből áll, ezekből vizsgát kell tenniük. Ennek birtokában az ország bármelyik Fegyveres Biztonsági Őrségénél dolgozhatnak: Pakson, a Mol Petrolkémiánál vagy valamelyik rendőrkapitányságon. De ahhoz, hogy egy objektumban hibamentesen tudják ellátni a feladatukat, annak specialitásaira is ki kell képezni őket. Ismerniük kell az ottani szabályokat, a tűzvédelmi és riasztórendszereket, a helyi protokollokat. És így biztosan nem fognak hibázni a munka során.


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA, RENDŐRSÉG


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Veszprém megyei évértékelő

Megköszönte kollégáinak és az együttműködő partnereknek a 2019-ben végzett munkát a megyei rendőrfőkapitány.

 

Az együttműködést értékelték

A Balatonalmádi Rendőrkapitányság értekezletre hívta az illetékességi területén az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyeket és a polgárőr egyesületek vezetőit.