Koordinációval a sorozatok ellen

2019. 12. 04., sze - 12:36
Zsaru Magazin

A megye- és olykor országhatárokon átnyúló sorozatbűnügyek felderítését hangolja össze Oszlánszki Sándor alezredes, az Országos Rend­őr-főkapitányság főkapitányi biztosa és Ipsits Csaba ezredes, országos bűnügyi koordinátor.

A koordinációs munka néhány éves, de vele kapcsolatban már komoly sikerekről lehet beszámolni. A feladatokról Oszlánszki Sándor alezredessel és Ipsits Csaba ezredessel beszélgettünk.

A sorozat-bűncselekmények elleni koordinációs fellépés mit jelent pontosan?

Oszlánszki Sándor: Az országos koordináció öt évvel ezelőtt az utazó bűnözők, illetve a megyéken átívelő sorozat-bűncselekmények felderítésének összehangolására jött létre. Eleinte lakásbetörések, betöréses lopások felderítésével foglalkoztunk, közben megjelentek az ugyancsak sorozatban elkövetett trükkös lopások, trükkös kifosztások, trükkös csalások, a rablássorozatok, és mert a XXI. századot éljük, felbukkantak a telefon és az internet segítségével elkövetett sorozat-bűncselekmények.

Ezek felderítésének összehangolása nem lehet egyszerű.

Oszlánszki Sándor: Valóban nem, mert országos szinten összehangolt, elemző-értékelő munkával végezzük a sorozatjellegű, vagyon elleni bűncselekmények esetében a nyomozati munkát. Elemezzük az elkövetés módszereit, vizsgáljuk a hasonlóságokat, a megyék között információkat cserélünk, egyeztetünk, ezeket az információkat elemezzük, értékeljük. Sokat segít ebben a részben személyre szabott informatikai rendszerünk is.

Ezek szerint nem csak a televízióban divatosak a sorozatok.

Oszlánszki Sándor: Nem, a bűnelkövetésben is. Ráadásul a sorozat-bűncselekmények egyes helyszínei is változnak, mert a bűnözők utaznak. Tudják ugyanis, hogy a saját lakókörnyezetükben elég gyorsan elérnek hozzájuk a szálak. Ott igyekeznek jó fiúnak látszani, nem akarják felhívni magukra a figyelmet. A környezetükben élők azt hiszik, hogy ők amúgy rendes emberek, vagy ha nem azok voltak korábban, akkor megjavultak, rendeződött az életük.

Ipsits Csaba: Mindeközben persze járják az országot, és hol itt, hol ott követnek el bizonyos bűncselekményeket. Különben a betörőkkel kapcsolatban jól megfigyelhető, hogy többnyire tényleg nem a saját városukban, megyéjükben tevékenykednek. Igyekeznek a lakóhelyüktől távolabbi célpontokat találni, abban bízva, hogy így kikerülnek a rendőrség látóköréből.

Oszlánszki Sándor: Tisztában vannak azzal, hogy ahol laknak, ott adatok vannak róluk, ismerik a nevüket, az arcukat, sőt. A helyiekkel együtt járnak bevásárolni, ügyeket intézni, lehet, hogy a gyerekeik is együtt járnak iskolába a környékbeliekkel. Az életük ott nyitott könyv.

Ha a sorozat-bűncselekményeket országos koordináció keretében vizsgálják, az a hatalmas pluszmunka ellenére is hatékonyabb, mintha az egyes ügyeket külön derítenék fel azok, akiknek az illetékességi területén történt?

Oszlánszki Sándor: Sokkal hatékonyabb. A rendőri vezetők értelemszerűen saját területükön szeretnének elsősorban rendet tartani. Egy rendőrkapitány a kapitányság területén, egy rendőrőrsparancsnok a saját őrsének területén, egy körzeti megbízott pedig a saját településén. Ez éppen elég feladatot ró rájuk, így azok a bűncselekmények, amelyeket olyanok követnek el, akik messziről jöttek, nehezebben oldódnak meg, hiszen a tettes keveset tartózkodik az elkövetés környezetében, kevés róla az információ, adat, azaz számos hiány bukkan fel, ami a klasszikus felderítéshez szükséges. Az adott területen ez csak egy bűncselekmény. Talán nem is a legkiemelkedőbb.

Ha viszont egy bizonyos bűnöző itt is felbukkan, meg ott is, akkor az általa elkövetett bűncselekmények összességükben és sorozatban már komoly üggyé fejlődnek.

Oszlánszki Sándor: Pontosan. A különálló, néha nem is túlságosan jelentős esetek súlyos bűncselekmény-sorozattá növik ki magukat. Volt olyan ügyünk, amelyben ötven-hatvan esetet kellett vizsgálnunk, de azóta akadt már ennél nagyobb is. Egy idősotthonokban történt sorozatbetörés során szlovák állampolgárok 371 bűncselekményt követtek el, és éppen a napokban ítéltek el harminc-egynehány, Győr-Moson-Sopron megyében elkövetett bűncselekményért egy időseket kifosztó bűnbandát, melynek tagjai vízvezeték-szerelőnek adták ki magukat. Ennek felderítésében is a koordinációs munka segített, az elsőrendű vádlott 14 évet kapott.

Ki az, aki először kimondja, hogy adott esetben sorozat-bűncselekményről van szó?

Ipsits Csaba: Vannak elemző-értékelő csoportok, amelyekben látják, hogy egy-egy bűncselekmény túlmutat azon a megyén, ahol az megtörtént. De a rendőrök is beszélnek egymással, áramlik az információ… Egyébként bárki megkereshet minket a feltételezéssel.

Oszlánszki Sándor: Ez a munka nagyon nagy alázatot követel, mert az egyedi nyomozástól eljutottunk addig, hogy csapatban tudunk gondolkodni, és amikor tíz-tizenöt bűn­ügyes kolléga összerakja azt a szakmai tudást, amit tizenöt-húsz év alatt szerzett, az már több száz évnyi tudáshalmazt jelent. A mi munkánk egy olyan puzzle összeállítása, amelynek a különféle elemei önmagukban talán nehezebben értelmezhetők, de a részletek egymás mellé illesztése után kiadják a tökéletes képet.

Minek alapján lehet sorozatbűnözésre gyanakodni?

Oszlánszki Sándor: Ez a munka figyelembe veszi az ügyek kriminalisztikai jellemzőit, az elkövetők szokásait, tehát a szakmai részleteken túl egy kicsit pszichológiai munka is.

Gyakran mennek át a bűnözők a határokon is?

Ipsits Csaba: Gyakran lépik át a határt, és nem csak képletesen. A magyar bűnelkövetők is átmennek a határon, az ottani bűnözők is átjönnek néha Magyarországra, bízva abban, hogy a másik országban végképp nehéz lesz a nyomukra bukkanni.

Oszlánszki Sándor: Az országos bűnügyi statisztikában talán ezrelékben mérhető a külföldi elkövetők aránya, ezzel szemben az utazó bűnözésben nagyon sok a külföldi, éppen a fent említettek miatt. Amikor ezt a munkát elkezdtem, magam sem gondoltam, hogy ilyen sokat fogok együtt dolgozni az osztrák, a szlovák, a szlovén, a szerb, a horvát és a román kollégákkal. Kiváló munkakapcsolat alakult ki közöttünk, néhányan talán a miénk mintájára szerveznek majd hasonló munkacsoportot, mert nincs koordináció például a cseheknél, az osztrákoknál vagy a szlovákoknál. De kész a recept, szívesen adjuk át a tapasztalatokat.

Az elkövetőknek sokszor már utazniuk sem kell, elég, ha beülnek a szobájukba egy számítógép elé. Ott is át lehet lépni a megye- vagy az országhatárokat. Képletesen és valóságosan is.

Ipsits Csaba: Valóban, ma már nagy divat lett a webshopos vagy a telefonos csalás. Az internet vagy a telefon névtelenséget, arctalanságot ígér a bűnözőknek, ezért ezen a terepen bátrabbak is lesznek sokszor. Szerintem nem kellene felbátorodniuk…

A webshopos csalások esetében nincs helyszín. Ez nem baj?

Oszlánszki Sándor: Ezt azért nem mondanám, hogy nincs helyszín. A virtuális tér is egy helyszín, ahol mindenki nyomokat hagy, sőt, ezeken a helyszíneken sokszor több nyomot találunk, mint a hagyományosakon. Nézzük meg a Google keresőt! Hány évig maradnak meg ott az információk? Ugyanígy maradnak a világhálón a bűnelkövetők által hagyott nyomok is.

A világháló csalói mégis felbátorodnak olykor.

Oszlánszki Sándor: Néha nem is kicsit! 2017-ben volt egy megakoordinációs ügyünk, abban például valamennyi megye és rendőrkapitányság részt vett. Akkoriban nagyon megszaporodtak a nyeremény ígéretével elkövetett, nyereményjátékos csalások, amelyekben az elkövetők adatokat szereztek meg a világhálón. Abban az időszakban már több mint háromezer volt az áldozatok száma, akkor nagyon komoly összehangolt munkára volt szükség, és nemcsak a rendőrségen belül, de külsős partnerekkel, az ügyészséggel, bankokkal, a Szerencsejáték Zrt.-vel. Nagyon sok energiát fektettünk bele, de mára alig próbálkozik valaki ilyen jellegű csalással. Ezt nagy sikerként könyveljük el!

A közvéleményt felháborítja az úgynevezett unokázós csalások véget nem érő sorozata. Ez ellen mit lehet tenni?

Oszlánszki Sándor: Elfogni az elkövetőket. Idén harmincnál több unokázós csalót fogtunk el, a Budapesti Rendőr-főkapitányság külön csoportot állított fel az ilyen jellegű bűnözés visszaszorítására. Nem tudom, mikor jut el a bűnelkövetők tudatáig, hogy nem érdemes ezzel próbálkozniuk. Az unokázós csalásokat visszaszorítottuk Budapest területére, de eljön az az idő is, amikor ez meg fog szűnni.

Ipsits Csaba: Az idősek amúgy is különösen kiemelt célpontjai a csalóknak. Nemrégiben néhány ezer forintos készülékeket két-háromszázezer forintért árultak idősebbeknek, mondván, hogy ezeknek gyógyító hatásuk van. Nem volt.

Ki lehet a csalók áldozata?

Oszlánszki Sándor: Egyszer egy sajtótájékoztatón ugyanezt kérdezték a jelen lévő újságírók. Arra kértem őket, tegyék fel a kezüket azok, akik szeretnék megnyerni a lottóötöst. Majdnem mindegyik újságíró feltette a kezét. Ezután azt kértem, az hagyja fenn a kezét, akinek nincs lottószelvénye. Három kéz kivételével valamennyi fennmaradt. Mondtam nekik, hogy ők lehetnek áldozatok. Aki ugyanis nem tesz azért, hogy nyereményhez jusson, de szeretne nyerni, az becsapható.

Hogyan összegeznék az elmúlt ötévnyi koordinációs munkát?

Oszlánszki Sándor: A legfontosabb, hogy a koordinációban az elmúlt öt évet tekintve valamennyi ügyet eredményesen zártuk le.


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

A járőrök mentettek életet

Időben érkezett a rendőri segítség ahhoz az tiszadorogmai férfihez, aki végzetes lépésre szánta el magát a családi házuk udvarán.

 

Határsértő Röszkénél

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba egy migráns Csongrád-Csanád megyében. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik.

 

Egy határsértő Röszkénél

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba egy migráns Csongrád-Csanád megyében. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik.

 

Egyedül próbálkozott

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba egy migráns Csongrád-Csanád megyében. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik.