M0-s: az északkeleti átjáró

2020. 07. 29., sze - 12:40
Zsaru Magazin

Dunakeszi mellett található a Budapestet elkerülő körgyűrű északi és keleti szektorának, valamint több belőle kiinduló gyorsforgalmi útnak az üzemeltetési és hatósági bázisa.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság dunakeszi autópálya-alosztálya szavatolja a stratégiai jelentőségű utak biztonságát és használhatóságát.

Illetékességi területük több mint 100 km-nyi, napi közel 100 ezer jármű forgalmát átengedő többsávos aszfaltcsíkok rendszere a megye északi és keleti részén.

– Noha végzünk ügyirat-feldolgozást is, feladataink jelentős részét a területen teljesítjük, ehhez pedig ütőképes járműflottára van szükség – kezdte Szabó Barna alezredes, alosztályvezető. – Egy nagyjából északnyugat–délkeleti tájolású, mintegy 70 km-es karéjt kell elképzelni, amibe beletartozik a budakalászi körforgalomtól a Megyeri hídon át az M0-s autóút északi és keleti szektora, valamint az M2-es autóút gyorsforgalmi szakasza és az M4-es autóút fővárostól induló 20 km-es része. Területünk részben lefedi a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Szentendrei, a Dunakeszi, a Gödöllői és a Monori, valamint a IV., a XV., a XVI. és a XVII. Kerületi Rendőrkapitányság cselekvési zónáit. A térség legújabb fejlesztései, élükön az M4-es szakaszainak folyamatos kiépítésével és átadásával jótékony hatással vannak a forgalom lebonyolítására – ugyanakkor feladataink gyarapodását, tevékenységünk újraértelmezését követelik. Hatékonyságunk megtartása érdekében a rend­őr-főkapitányság az alosztály számára az állománytábla módosításának kezdeményezésével új státuszok létrehozását fogja lehetővé tenni. Járőreink többségükben baleseti helyszínelők, a szolgálatirányító parancsnokok – akár a kerületi, városi rendőrkapitányságokon – rutinos, a területet jól ismerő, a mozgó egységeket segítő kollégák. Ez speciális terep: tempós haladásra kialakított utakon kell szolgálatot teljesítenünk. Ugyanakkor kezelnünk kell a helyzetet akkor is, ha a forgalom lelassul vagy megáll: koccanások, balesetek esetén gyors, de szakszerű helyszíni eljárásra törekszünk, hogy minél előbb helyreálljon a forgalmi rend. Emellett gyakran szerepet vállalunk a delegációs konvojok útvonalának biztosításánál is. Munkánkat rendőri jelleggel ellátott, nagy teljesítményű, a feladatkörünkre kimondottan alkalmas Audi A4 kombi és Skoda Octavia RS kombi, továbbá civil kinézetű szolgálati gépkocsik segítik. A „csíkos” autókat járőrfeladatokhoz, helyszínbiztosításhoz, általános feladatok ellátásához használjuk, míg a „jellegtelen” autókkal a hónapok óta sikeres és a szabályosan közlekedők körében is üdvözölt „pofátlantalanítás” elnevezésű akciósorozatból vesszük ki a részünket.

Az alezredes szerint legfontosabb feladatrészük a megelőzés, ami aktív jelenlétet követel. Miközben Drótos Ciprián főtörzsőrmester, járőrparancsnokot és Bácskai Anett törzsőrmester, járőrvezetőt kísérjük egy átlagos napján, típusesetekről és kirívó helyzetekről kérdezzük őket.

– Általában a legtöbb baleset a „három páratlan” jogszabály figyelmen kívül hagyása miatt történik. Ezek a KRESZ 25., 27. és 29. paragrafusai, azaz a közúton haladás, a követési távolság megtartását és a sávváltás szabályait taglaló rendelkezések. Az autóút sajátossága, hogy ha itt fizikális kontaktus történik, az általában komoly következményekkel jár – magyarázzák a zsaruk. – Ha nem is kell szembejövő forgalommal számolni, az itt megengedett, esetenként saját felelőtlenségből túllépett tempó önmagában fokozott veszélyt jelent. Ha járműcsoportokra bontjuk a tipikus problémákat: a motorosok a legvédtelenebbek, mivel karosszéria nélkül haladnak, viszont legtöbbjük bármikor képes autósokat megszégyenítő tempóra. A héten már történt egy halálos baleset: a sebességét rosszul megválasztó motoros elcsúszott, és a szalagkorlát lábának csapódott a feje. Hiába viselt bukósisakot, a becsapódási erő miatt végzetes fejsérülést szenvedett. Ha a járműpaletta másik végpontját vizsgáljuk: a kamionok is veszélyeket rejtenek magukban mozgásuk minden méterében és másodpercében pusztán irdatlan tömegük és méretük miatt. A sofőrfülkéből a számos visszapillantó tükör ellenére korlátozott kilátás nyílik rengeteg holttérrel, amiket a vezető képtelen észlelni. A holttérben tartózkodókkal szemben gyakorlatilag „védtelen” a sofőr, míg valójában az ott lévők a kamion lendületétől kerülnek életveszélyes helyzetbe. Láttunk a közelmúltban olyan balesetet is, amelynél nem az észrevehetetlenség volt a gond: az egyik kamionos egy másikba hajtott bele, és a fizikai törvények ezúttal is érvényesültek: a tömeggel felszorzott sebesség ereje összesajtolta a hátsó jármű vezetőfülkéjét.

Bizonyos szempontból meghökkentő, ugyanakkor meg éppen törvényszerű, hogy az autóúton a leggyakoribb halálos balesetek olyanokhoz köthetők, akiknek végképp semmi keresnivalójuk a gyorsközlekedési aszfaltszalagon.

– Van szituáció, amikor muszáj az autóúton tartózkodni, műszaki probléma esetén. Ide sorolható az a tragédia is, amikor intézkedés közben egy kolléganőnk veszítette életét az M5-ösön – emlékezett vissza az alezredes. – A másik csoportba sorolnám a tisztán emberi felelőtlenségre visszavezethető halálos eseteket. Sokan nem gondolnak bele, hogy alultervezett mennyiségű üzemanyaggal elindulni nemcsak kellemetlen, de autóúton, sztrádán kifogyasztva a tankot életveszélyes helyzet előidézése is. Az üzemanyagért kannával baktató sofőr és a leállósávban hagyott jármű miatt a közlekedés többi résztvevője is balesetnek van kitéve. Sajnos önálló csoportot képeznek a jellemzően lakott területek közelében felbukkanó ittas gyalogosok. Ők alkoholos befolyásoltságuk miatt, környezetükről sokszor tudomást sem véve besétálnak az úttestre, a robogó járművek elé. Akadnak egészen extrém viselkedésű emberek is: megfordulnak, tolatnak az autóúton, vagy a forgalommal szemben hajtanak fel. Egy külföldi nőt észleltünk, aki szembement a forgalommal; három járőrkocsival, megkülönböztető jelzésekkel kísértük, hogy megállásra bírjuk, másrészt a szabályosan haladókat figyelmeztettük a szabálytalankodó közeledésére. A sofőr nem vett tudomást a körülötte folyó történésekről, a megállítási kísérletekről, végül egy szolgálati autóba belehajtva fejeződött be a lidérces ámokfutás. Egy férfi pedig realitásérzékét, önkontrollját veszítve többeket leszorítva száguldozott egy prémiumkategóriás német kupéval. A sokszoros normakerülést azzal fejelte meg, hogy megtévesztő módon egy rendőrigazolványra hasonlító hamisítványt mutatott ki autójából. Nem jutott messzire sem a trükkel, sem a nyaktörő tempóval: rendszáma azonosítása után a Dunakeszi Rendőrkapitányság idézte be gyanúsítottként. Újszerű, rendkívül veszélyes jelenség a büntetőfékezés, amit a törvény is megfelelő szigorral sújt: a közúti veszélyeztetés kategóriájába sorolva többéves börtönnel is büntethető. Egy esetben az élet szolgáltatott – szerencsére balesetmentes – elégtételt egy ilyen helyzetben. Egy önvezető autó fejlesztési teszt­üzeme folyt az M0-son, és sofőr is ült a kocsiban beavatkozásra készen, de a járművet a vizsgáztatott technológia irányította. Mintegy 200-as tempóval megérkezett a kocsi mögé egy autós, aki előbb levillogással próbálta „félretolni” útjából az előtte haladót, majd amikor megelőzte, visszavágott elé, és büntetőfékezett. Talán ő lepődött meg legjobban: a robotsofőr észlelte az akadályt, majd a beleprogramozott algoritmusokkal meghozta a szerinte ideális döntést: gázelvétel nélkül kikerülte a fékezőt, és maga mögött hagyta.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: FRANCZ ILONA


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Nyomozás

Holttestet találtak egy érdi házban.