Nem születnek új rendőrviccek

2019. 11. 27., sze - 10:58
Zsaru Magazin

Krauzer Ernő ezredes a Belügyminisztérium rendészeti vezetőkiválasztási, vezetőképzési és továbbképzési főosztály vezetője.

A rendőrök képzésének, továbbképzésének fontosságáról beszélgettünk vele, valamint arról, miért szükséges a közalkalmazottakból lett RIASZ-osoknak rendészeti alapismereteket szerezniük.

– Az oktatás évek óta egyre fontosabb téma a rendőrségi munkával kapcsolatban. Miért?

– Azért, mert ahhoz, hogy a pályára kerülő fiatalok az emberek problémáit megértsék, eligazodjanak a mindennapokban, fiatalként, egyelőre élettapasztalat híján is megállják a helyüket, kell az intelligencia. Az érettségire alapuló szakképesítés ehhez megfelelő fedezetet ad. Nem tudom, megfigyelte-e, de eltűntek a rendőrviccek.

– Igaz. Mostanában nem születnek újak.

– Így van, és ez társadalmi jelenség. Amikor én a nyolcvanas években a pályára kerültem, akkor még nagyon sok rendőrviccet meséltek.

– Voltak köztük szolidabbak, de voltak kritikusan erősek is...

– Igen. Volt köztük jó és rossz ízlésű tréfa is: szolidabbak és kritikusan erősek is. De a rend­őrviccek születését nem lehet megtiltani, vagy mesterségesen megszüntetni. Viszont ha mégsem születnek újak, az valamit jelez.

– Ahhoz, hogy a pályára kerülők és a pályán dolgozó idősebbek jól értsék a mai kort, és a kor is jobban értse őket, tényleg ennyi tanulás kell?

– Igen. Az élet is bonyolultabb lett, a rendőrségi munka is összetettebbé vált. A nagy áttörést egyébként 1992 hozta meg, amikor elindult a kétéves, nappali tagozatos, szakközépiskolai rendőrképzés. Nagyon fontos, hogy érettségire épül, tehát alapintelligenciával rendelkező fiatalok kerülnek a testülethez. És nem csak a szakmai tantárgyak oktatása áll a fókuszban.

– Hanem?

– A szakmai tantárgyakat segítő ismereteket is oktatunk a fiataloknak. Társadalomismeretet, pszichológiai ismereteket, találkozhatnak a kisebbségek szokásaival, kultúrájával, a velük való együttműködés lehetőségeiről is tanulnak. Hangsúlyt helyezünk a megfelelő kommunikációra is, és az effélék nagyon sokat segítenek a mindennapokban. Miként az általános műveltség is.

– Ma már a rendőri munkához az alapműveltségen túl a korábbitól eltérő szaktudásra, összetettebb ismeretekre van szükség.

– Pontosan. Gondoljunk csak bele: régen kis Polskival közlekedtünk, ami nem igényelt különleges ismereteket. Annak kezeléséhez a minimális műszaki tudás mellett legfeljebb egy seprűnyélre volt szükség, ami a beindításában segített, és akinek volt ilyen autója, pontosan tudja, miről beszélek. Ezzel szemben ma korszerű gépkocsikban ülünk, amelyek kezelése olyan összetett és bonyolult, hogy időbe telik megtanulni. A rendőrök felé, szakmai tekintetben és életvitelüket illetően is, nagyok az elvárásaink, márpedig ehhez tudást és megfelelő alapokat kell adnunk nekik.

– Ha már felmerült az autók közötti különbség, beszéljünk arról, hogy az elmúlt évtizedekben a rendőri munka miképpen változott.

– A változásban nagy szerepe van a technika fejlődésének is, az információáramlás felgyorsulásának, a digitális robbanásnak, és most beszélhetünk a közrendvédelmi vagy a bűnügyi munkáról, mindegy. A fejlett informatika az oktatás területén egyébként abban segít a legtöbbet, hogy az oktatóknak már nem az alap­információkat kell hosszasan elmondaniuk, azokat a hallgatók egyetlen kattintással megszerezhetik. Így viszont marad idő a magyarázatokra. Az értelmezésre. Alap- és magasabb szinten egyaránt. Tegyük hozzá: abban, hogy más lett a rendőri munka, nagy szerepe van a társadalom változásainak is. Felmerültek új feladatok.

– Például?

– Megemlíthetjük a csapatszolgálati munkát, ami a rendszerváltás előtt nagyjából ismeretlen terület volt. Tömegrendezvények, demonstrációk biztosítása, kezelése. És az ismeretek sokszínűsége miatt ma már ki lehet mondani, a rend­őröknek is erősen szakosodniuk kell. Van, aki a csapatszolgálatra alkalmas, van, aki a közlekedésrendészeti vagy a bűnügyi munkára. De még a bűnügyi területen belül is akad, aki a nyomozásban erősebb, és van, aki vizsgálóként végez hatékonyabb munkát.

– Ám nemcsak az alap- vagy ­középszintű képzések mások, ma már létezik egyetemi szintű képzés is.

– Korábban az alapfok volt a tiszthelyettes-, a középfok a zászlósképzés, és a felsőfok a Rend­őrtiszti Főiskola. Ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara egyetemi szintű képzést biztosít. Sőt. Számos kollégánk több diplomával, illetve tudományos fokozattal is rendelkezik.

– Ennek ellenére fontos lett az elmúlt években a rendőrségi vezetővé képzés is.

– Ez nagyon izgalmas téma. Amikor ugyanis az ember a vezetőképzésről beszél, akkor általában mindenki valamiféle tudásanyagra gondol, ami a vezetői munkához szükséges. De mi nem arról beszélünk, hanem a kompetenciákról. Ezeket igyekszünk fejleszteni.

– Mióta?

– 1996-ban indult el az ilyen típusú képzés. Az volt a kiinduló gondolata, hogy a rendőri vezetők birtokában vannak a szakmai ismereteknek, hiszen éppen ezért dolgozhatnak vezető beosztásban. Viszont emellett meg kellett nézni, hogy a különféle vezető beosztásokhoz milyen kompetenciákra van szükség. Más típusú vezetőt igényel a csapatszolgálati feladat, a közlekedésrendészeti vagy a bűnügyi vonal, de megint csak másféle vezető kell oda, ahol valami félrecsúszott, vagy ahol csapatot kell építeni. A tapasztalatok alapján az elmúlt húsz évben született meg a vezetővé képzés mai formája.

– Hogyan fogadják a képzésben részt vevő vezetők? Azonnal értik a célt?

– Nem mindenki. Többen érkeznek fenntartásokkal, mert úgy gondolják, vezetőként elég számukra a magas szintű szakmai tudás. Nem értik, mi újat lehet nekik mondani.

– És mit lehet?

– Itt nem ismeretalapú a képzés, a résztvevők játékos gyakorlatokkal sajátítják el mindazokat a technikákat, amelyek ahhoz kellenek, hogy jó vezetők legyenek. Ilyen az asszertív gondolkodás, vagyis az a képesség, amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy agresszív lenne. Megtanulják az együttműködés, a megfelelő kommunikáció- vagy a konfliktuskezelés lehetőségeit. Az elméleti tudnivalókat mindenki otthon sajátítja el e-learning formájában.

– Csakhogy nem biztos, hogy mindenkinek ugyanaz a plusztudás kell.

– Éppen ezért a képzéseket megelőzi egy kompetenciafelmérés, amelyet tudományosan megalapozva dolgoztunk ki közösen a Debreceni Egyetemmel, és az így kapott információkra építve, személyekre szabva alakítjuk ki a tréning gyakorlatait.

– Mennyire könnyű bevonni a résztvevőket a foglalkozásokba?

– Mindenekelőtt elmondjuk nekik, hogy engedjék el a mindennapokat, a munkát. Azt szeretnénk, hogy ez a képzés ne kipipálva legyen, hanem valódi értelmet kapjon. Ide el lehet hozni a problémákat, kötetlenül lehet róluk beszélni. Aztán egy-két nap alatt mindenki megérzi, hogy mit kaphat ezektől a foglalkozásoktól. A vezetővé képzés osztályvezetői beosztásokra jogosítja fel azt, aki elvégzi, a mestervezetővé képzés főosztályvezetői vagy annál magasabb beosztásra. A felső vezetőknek ugyanis komplexebb feladatokat kell megoldaniuk, amelyek más kompetenciák meglétét feltételezik.

– Komoly feladata lett a képzésnek, hogy a közalkalmazottakból RIASZ-ossá lett rendőrségi dolgozóknak rendészeti alapvizsgát kell tenniük.

– Valóban, és tudjuk, hogy ettől sokan tartanak.

– Nem kellene?

– Nem. Azoknak, akik rendészeti igazgatási alkalmazotti szolgálati jogviszonyba kerültek, valóban rendészeti alapvizsgát kell tenniük, de mi úgy gondoljuk, hogy az ezzel járó stresszt levesszük a dolgozókról. Először is a honlapunkon minden információt megtudhatnak a vizsgázók. Megismerhetik a tananyagot, a felkészítő előadások PPT-jét, illetve a vizsgáról is valamennyi információt elolvashatják. Például azt is, hogy kizárólag tesztjellegű, 45 perces vizsga lesz. Nem kell a vizsgázóknak jogszabályokat megtanulniuk, csak a közigazgatás általános működésével kell tisztában lenniük, valamint a saját munkájukkal kapcsolatos ismereteket szélesítjük. Célunk, hogy a rendészeti alapvizsga értéket, általános szakmai műveltséget adjon. A felkészítés mindössze egynapos, nyolcórás elfoglaltságot jelent. Az egyik felében közigazgatási, a másikban rendészeti alapismereteket tanulhatnak a résztvevők. Aki figyelmesen végighallgatja az előadásokat, annak a vizsga sikerülni fog.  
 

Trencsényi Zoltán
Fotó: Fülöp Máté


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Rendőrök adták a vérüket

A Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatásos és rendvédelmi igazgatási alkalmazott állománya 58 és fél liter vért adott, amivel szükség esetén közel 400 ember élete is megmenthető.

 

Négy határsértő egy román autóban

Békés megyében állítottak le a rendőrök egy személyautót, amelyet egy román férfi vezetett. A járműben utazók nem tudták hitelt érdemlően igazolni a személyazonosságukat és azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. A rendőrök a sofőrt és utasait is előállították.