Nem születnek új rendőrviccek

2019. 11. 27., sze - 10:58
Zsaru Magazin

Krauzer Ernő ezredes a Belügyminisztérium rendészeti vezetőkiválasztási, vezetőképzési és továbbképzési főosztály vezetője.

A rendőrök képzésének, továbbképzésének fontosságáról beszélgettünk vele, valamint arról, miért szükséges a közalkalmazottakból lett RIASZ-osoknak rendészeti alapismereteket szerezniük.

– Az oktatás évek óta egyre fontosabb téma a rendőrségi munkával kapcsolatban. Miért?

– Azért, mert ahhoz, hogy a pályára kerülő fiatalok az emberek problémáit megértsék, eligazodjanak a mindennapokban, fiatalként, egyelőre élettapasztalat híján is megállják a helyüket, kell az intelligencia. Az érettségire alapuló szakképesítés ehhez megfelelő fedezetet ad. Nem tudom, megfigyelte-e, de eltűntek a rendőrviccek.

– Igaz. Mostanában nem születnek újak.

– Így van, és ez társadalmi jelenség. Amikor én a nyolcvanas években a pályára kerültem, akkor még nagyon sok rendőrviccet meséltek.

– Voltak köztük szolidabbak, de voltak kritikusan erősek is...

– Igen. Volt köztük jó és rossz ízlésű tréfa is: szolidabbak és kritikusan erősek is. De a rend­őrviccek születését nem lehet megtiltani, vagy mesterségesen megszüntetni. Viszont ha mégsem születnek újak, az valamit jelez.

– Ahhoz, hogy a pályára kerülők és a pályán dolgozó idősebbek jól értsék a mai kort, és a kor is jobban értse őket, tényleg ennyi tanulás kell?

– Igen. Az élet is bonyolultabb lett, a rendőrségi munka is összetettebbé vált. A nagy áttörést egyébként 1992 hozta meg, amikor elindult a kétéves, nappali tagozatos, szakközépiskolai rendőrképzés. Nagyon fontos, hogy érettségire épül, tehát alapintelligenciával rendelkező fiatalok kerülnek a testülethez. És nem csak a szakmai tantárgyak oktatása áll a fókuszban.

– Hanem?

– A szakmai tantárgyakat segítő ismereteket is oktatunk a fiataloknak. Társadalomismeretet, pszichológiai ismereteket, találkozhatnak a kisebbségek szokásaival, kultúrájával, a velük való együttműködés lehetőségeiről is tanulnak. Hangsúlyt helyezünk a megfelelő kommunikációra is, és az effélék nagyon sokat segítenek a mindennapokban. Miként az általános műveltség is.

– Ma már a rendőri munkához az alapműveltségen túl a korábbitól eltérő szaktudásra, összetettebb ismeretekre van szükség.

– Pontosan. Gondoljunk csak bele: régen kis Polskival közlekedtünk, ami nem igényelt különleges ismereteket. Annak kezeléséhez a minimális műszaki tudás mellett legfeljebb egy seprűnyélre volt szükség, ami a beindításában segített, és akinek volt ilyen autója, pontosan tudja, miről beszélek. Ezzel szemben ma korszerű gépkocsikban ülünk, amelyek kezelése olyan összetett és bonyolult, hogy időbe telik megtanulni. A rendőrök felé, szakmai tekintetben és életvitelüket illetően is, nagyok az elvárásaink, márpedig ehhez tudást és megfelelő alapokat kell adnunk nekik.

– Ha már felmerült az autók közötti különbség, beszéljünk arról, hogy az elmúlt évtizedekben a rendőri munka miképpen változott.

– A változásban nagy szerepe van a technika fejlődésének is, az információáramlás felgyorsulásának, a digitális robbanásnak, és most beszélhetünk a közrendvédelmi vagy a bűnügyi munkáról, mindegy. A fejlett informatika az oktatás területén egyébként abban segít a legtöbbet, hogy az oktatóknak már nem az alap­információkat kell hosszasan elmondaniuk, azokat a hallgatók egyetlen kattintással megszerezhetik. Így viszont marad idő a magyarázatokra. Az értelmezésre. Alap- és magasabb szinten egyaránt. Tegyük hozzá: abban, hogy más lett a rendőri munka, nagy szerepe van a társadalom változásainak is. Felmerültek új feladatok.

– Például?

– Megemlíthetjük a csapatszolgálati munkát, ami a rendszerváltás előtt nagyjából ismeretlen terület volt. Tömegrendezvények, demonstrációk biztosítása, kezelése. És az ismeretek sokszínűsége miatt ma már ki lehet mondani, a rend­őröknek is erősen szakosodniuk kell. Van, aki a csapatszolgálatra alkalmas, van, aki a közlekedésrendészeti vagy a bűnügyi munkára. De még a bűnügyi területen belül is akad, aki a nyomozásban erősebb, és van, aki vizsgálóként végez hatékonyabb munkát.

– Ám nemcsak az alap- vagy ­középszintű képzések mások, ma már létezik egyetemi szintű képzés is.

– Korábban az alapfok volt a tiszthelyettes-, a középfok a zászlósképzés, és a felsőfok a Rend­őrtiszti Főiskola. Ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara egyetemi szintű képzést biztosít. Sőt. Számos kollégánk több diplomával, illetve tudományos fokozattal is rendelkezik.

– Ennek ellenére fontos lett az elmúlt években a rendőrségi vezetővé képzés is.

– Ez nagyon izgalmas téma. Amikor ugyanis az ember a vezetőképzésről beszél, akkor általában mindenki valamiféle tudásanyagra gondol, ami a vezetői munkához szükséges. De mi nem arról beszélünk, hanem a kompetenciákról. Ezeket igyekszünk fejleszteni.

– Mióta?

– 1996-ban indult el az ilyen típusú képzés. Az volt a kiinduló gondolata, hogy a rendőri vezetők birtokában vannak a szakmai ismereteknek, hiszen éppen ezért dolgozhatnak vezető beosztásban. Viszont emellett meg kellett nézni, hogy a különféle vezető beosztásokhoz milyen kompetenciákra van szükség. Más típusú vezetőt igényel a csapatszolgálati feladat, a közlekedésrendészeti vagy a bűnügyi vonal, de megint csak másféle vezető kell oda, ahol valami félrecsúszott, vagy ahol csapatot kell építeni. A tapasztalatok alapján az elmúlt húsz évben született meg a vezetővé képzés mai formája.

– Hogyan fogadják a képzésben részt vevő vezetők? Azonnal értik a célt?

– Nem mindenki. Többen érkeznek fenntartásokkal, mert úgy gondolják, vezetőként elég számukra a magas szintű szakmai tudás. Nem értik, mi újat lehet nekik mondani.

– És mit lehet?

– Itt nem ismeretalapú a képzés, a résztvevők játékos gyakorlatokkal sajátítják el mindazokat a technikákat, amelyek ahhoz kellenek, hogy jó vezetők legyenek. Ilyen az asszertív gondolkodás, vagyis az a képesség, amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy agresszív lenne. Megtanulják az együttműködés, a megfelelő kommunikáció- vagy a konfliktuskezelés lehetőségeit. Az elméleti tudnivalókat mindenki otthon sajátítja el e-learning formájában.

– Csakhogy nem biztos, hogy mindenkinek ugyanaz a plusztudás kell.

– Éppen ezért a képzéseket megelőzi egy kompetenciafelmérés, amelyet tudományosan megalapozva dolgoztunk ki közösen a Debreceni Egyetemmel, és az így kapott információkra építve, személyekre szabva alakítjuk ki a tréning gyakorlatait.

– Mennyire könnyű bevonni a résztvevőket a foglalkozásokba?

– Mindenekelőtt elmondjuk nekik, hogy engedjék el a mindennapokat, a munkát. Azt szeretnénk, hogy ez a képzés ne kipipálva legyen, hanem valódi értelmet kapjon. Ide el lehet hozni a problémákat, kötetlenül lehet róluk beszélni. Aztán egy-két nap alatt mindenki megérzi, hogy mit kaphat ezektől a foglalkozásoktól. A vezetővé képzés osztályvezetői beosztásokra jogosítja fel azt, aki elvégzi, a mestervezetővé képzés főosztályvezetői vagy annál magasabb beosztásra. A felső vezetőknek ugyanis komplexebb feladatokat kell megoldaniuk, amelyek más kompetenciák meglétét feltételezik.

– Komoly feladata lett a képzésnek, hogy a közalkalmazottakból RIASZ-ossá lett rendőrségi dolgozóknak rendészeti alapvizsgát kell tenniük.

– Valóban, és tudjuk, hogy ettől sokan tartanak.

– Nem kellene?

– Nem. Azoknak, akik rendészeti igazgatási alkalmazotti szolgálati jogviszonyba kerültek, valóban rendészeti alapvizsgát kell tenniük, de mi úgy gondoljuk, hogy az ezzel járó stresszt levesszük a dolgozókról. Először is a honlapunkon minden információt megtudhatnak a vizsgázók. Megismerhetik a tananyagot, a felkészítő előadások PPT-jét, illetve a vizsgáról is valamennyi információt elolvashatják. Például azt is, hogy kizárólag tesztjellegű, 45 perces vizsga lesz. Nem kell a vizsgázóknak jogszabályokat megtanulniuk, csak a közigazgatás általános működésével kell tisztában lenniük, valamint a saját munkájukkal kapcsolatos ismereteket szélesítjük. Célunk, hogy a rendészeti alapvizsga értéket, általános szakmai műveltséget adjon. A felkészítés mindössze egynapos, nyolcórás elfoglaltságot jelent. Az egyik felében közigazgatási, a másikban rendészeti alapismereteket tanulhatnak a résztvevők. Aki figyelmesen végighallgatja az előadásokat, annak a vizsga sikerülni fog.  
 

Trencsényi Zoltán
Fotó: Fülöp Máté


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Ugrani készült, megmentették

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság járőrei mentették meg annak a nőnek az életét, aki egy társasház lépcsőházi ablakában állva, végzetes lépésre szánta el magát.

 

Határsértők Csongrád megyében

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonkilenc határsértő Csongrád megyében. A rendőrök huszonhét főt feltartóztattak, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísértek, két személyt pedig elfogtak, ellenük idegenrendészeti eljárás indult.