Orvosok a bűnüldözés szolgálatában

2019. 07. 31., sze - 15:53
Zsaru Magazin

Már a középkorban komoly igény merült fel arra, hogy különböző eseményeket, cselekményeket – így élet és testi épség elleni bűncselekményeket – a kor tudományos vívmányait felhasználva bizonyítsanak.

A tudományok képviselői, ezen belül az orvosok szakértelmükkel segítették az igazságszolgáltatást a gyilkosságok felderítésében. Leginkább azokban a helyzetekben, amelyekben nehéz volt eldönteni, hogy gyilkosság vagy természetes haláleset történt. A törvényszéki orvostan kialakulása szorosan összefüggött az államiság és a jogrend fejlődésével.

 

A törvényszéki szakértői vizsgálatok a törvényszéki orvostanból nőttek ki. A mai értelemben vett törvényszéki orvostan Johannes Bohn munkásságától datálódik, a XIX. század vége felé terjedt el, ekkor kezdték el a törvényszéki halottvizsgálatokat, melyek magukban foglalták a holttest észlelését, helyszíni vizsgálatát, végül a boncolást, amely a halál okára, körülményeire pontos válaszokat ad.

.

„SOFFŐR-, KÉJNŐ- ÉS CSELÉDVIZSGÁLAT”

A törvényszéki halottvizsgálatok már jogszabályok alapján, intézetekhez rendelve történtek. Ezek az intézetek általában orvostudományi egyetemek törvényszéki orvostani intézetei voltak, de szakértői feladatokat a korabeli rendőrség állományában szolgálatot teljesítő rendőrorvosok is végeztek, noha a XIX. században a rendőrorvosok feladata még igen sokrétű volt. Úgymint: „A látlelet felvétele, elmebeteg-vizsgálat, elsősegélynyújtás, soffőrvizsgálat és járóbeteg kezelés, munkaképesség megállapítása, ittassági vélemények, cselédvizsgálat, italmérési vizsgálat, hullaszemle, beteg rendőr-tisztviselők ellenőrzése és kéjnők vizsgálata.”

1928-tól a helyszíni halottszemléken a törvényszéki orvoson kívül rendőrorvos is részt vett, ekkor már több mint harminc egyenruhás rendőrorvos segítette a rendőrség és az igazságszolgáltatás munkáját.

.

1946-tól a Rendőrorvosi Hivatal külön ügyosztályként működött, 1950-től pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon már Rend­őrorvosi Szakcsoport dolgozott. A rendszerváltás után a rendőrorvosi szervezetet számtalanszor átszervezték, mígnem 2007-ben egy jogszabály-módosítás következtében a rendőrorvosi rendszer megszűnt. Azok a feladatok, amelyeket a rendőrségi bűnügyi orvosok elláttak, továbbra is jelentkeztek, azonban ezek ellátatlanul maradtak. Elsősorban az élet­ellenes bűncselekmények helyszínén hiányzott a rendőrségi orvos szakértők szaktudása és jelenléte. 2010 után a Bűn­ügyi Szakértői és Kutatóintézetben megkezdődött a korábban jól működő rendőrorvosi hálózat újraszervezése.

Ha lépünk egy nagyot az időben, akkor az Orvosszakértői Intézetet (akkori nevén Budapesti Orvosszakértői Intézetet) kell említenünk, amelyet az igazságügyi miniszter alapított 1964-ben, és egy nagyon fontos dátum 2017. január 1., amikor a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, valamint az igazságügyi szakértői és kutatóintézetek összeolvadásából megszületett a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) és ennek Orvosszakértői Intézete.

Ma már az NSZKK Orvosszakértői Intézetének munkatársai a függetlenség és a pártatlanság követelményének megtartásával, a hatóság kirendelése vagy megbízása alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készítik a szakvéleményeket. Az intézetben dolgozó orvosok igazságügyi orvostan, egészségbiztosítás, patológia, belgyógyászat, neurológia, foglalkozás-orvostan, valamint igazságügyi pszichiátria, pszichiátria, addiktológia, a pszichológusok klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek-szakpszichológia, illetve neuropszichológiai szakpszichológia és pszichoterápia szakképesítéssel rendelkeznek. A szakértői munkát jól felkészült szakorvosi gárda segíti, többek között sebész, szülész-nőgyógyász, fül-orr-gégész, kardiológus, gyermekorvos, fogorvos, és még számos szakterület avatott szakértője.

 

NÉHA TÚL SOK A FELADAT

– A rendőrség, azaz a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet oldaláról érkeztek a bűnügyi szakértői feladatok, az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet pedig hozta az általános orvos szakértői feladatokat – említi dr. Kosztya Sándor főtanácsos, az NSZKK Orvosszakértői Intézet igazgatója, igazságügyi orvos és patológus szakértő. – Mind a büntetőeljárásban, mind a polgári eljárásokban meg kell felelnünk az orvosszakértői kirendeléseknek, utóbbiak lehetnek kártérítési ügyek, büntetőügyek, munkaképesség-csökkenési és elmeszakértői ügyek. Az NSZKK-ban 28 orvos szakértő dolgozik, közülük a helyszíni halottszemléken 22-en vesznek részt. Lefedik az ország teljes egészét, úgy, hogy Budapesten nemcsak a bűncselekmények helyszínén, hanem rendkívüli halálesetek kapcsán lefolytatott helyszíni halottszemléken is részt vesznek. Ennyi orvos szakértő között oszlanak meg a feladatok az év 365 napján regionális szerveződés alapján. A rendelkezésre álló létszám vidéken csak azt teszi lehetővé, hogy az életellenes bűncselekmények helyszínén lássanak el orvosszakértői feladatokat.

Így aztán, ahogy azt ugyancsak az igazgató említi, a rendőrség vidéken kénytelen halottvizsgálati szaktanácsadóként nevesített szerepkörben az ügyeletes és háziorvosokat is igénybe venni. A halálesetek kivizsgálását szabályozó kormányrendelet megalapozza a halottkémi, halottvizsgálati szaktanácsadói rendszer lehetőségét, amely az NSZKK orvosszakértői készenléti rendszerével együtt egy progresszivitást mutató halottvizsgálati rendszert jelentene, ám ahhoz, hogy ez teljes körű legyen, külön képzésre lenne szükség, ami még nem indult el, noha a jogszabályi háttér rendelkezésre áll. A kormányrendelet türelmi időt határoz meg, így 2020 végéig bármilyen, megfelelő szaktudású orvos igénybe vehető erre a feladatra.

– A nyomozó hatóság helyszíni tevékenységét segítő magyar halottkémi rendszer még nem állt fel, ez pedig a nyomozó hatóság munkáját akadályozhatja. Az igazságügyi orvosszakértői szakma is elöregszik, intézetünk felelőssége az utánpótlás megteremtése. Az NSZKK felismerte ezt a problémát, így felvettük a kapcsolatot a rendőrséggel, az Igazságügyi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal és az egészségügyért felelős minisztériummal – sorolja dr. Kosztya Sándor. – Meg kell teremteni a finanszírozást és a képzés lehetőségét. Sőt, mi azt ajánljuk, hogy a háziorvosi képzésbe épüljön be ez a képzés is, és ebben mi sokat tudunk segíteni, hiszen nálunk nagy gyakorlati tapasztalat és szaktudás koncentrálódik. Szerencsére az NSZKK már részakkreditációval rendelkezik, azaz a frissen végzett orvos már számolhat velünk, ha az igazságügyi orvostan területét célozta meg mint életpályát. Akadnak érdeklődők, tizenegy rezidensünk van, reméljük, még többen lesznek. Az intézetet egyébként a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának szakképző helyévé minősítették igazságügyi orvostan és igazságügyi pszichiátria szakirány vonatkozásában.

 

KICSIT ORVOS, JOGÁSZ, NYOMOZÓ

Budapesten az NSZKK orvos szakértője lát el készenléti szolgálatot, itt valamennyi rendkívüli és nem természetes okból bekövetkezett halálesethez is kimennek, ez hozzávetőleg évi 500 esetet jelent. Az NSZKK Orvosszakértői Intézete Budapest mellett hat régióra osztotta Magyarországot, így a készenléti rendszer mára lefedte az ország egész területét. Ezáltal biztosított, hogy az országban bárhol történik életellenes, a sértett halálával járó vagy egyéb, a nyomozó hatóság által vizsgált bűncselekmény, akkor a helyszíni szemlén rendelkezésre áll az NSZKK orvos szakértője. Természetesen az emberölések mellett egyéb, a sértett halálával járó bűncselekmények helyszíni szemléjén is részt vesznek az orvos szakértők. Az elmúlt időszakban nagy médiafigyelmet kiváltott dunai hajóbaleset áldozatainak halottszemléit is az intézet szakértőinek segítségével folytatta le a nyomozó hatóság. A készenléti rendszer ebben az esetben is jól vizsgázott.

.

Mi lehet a legvonzóbb ebben a munkában?

– Ez egy olyan, izgalmas és sokrétű tudást igénylő, interdiszciplináris szakterület – véli dr. Kosztya Sándor –, amely valahol az orvos, a nyomozó és az igazságügyi szakember között helyezkedik el. Az igazságügyet támogatjuk az orvosi szaktudásunkkal. Ha valakiben van igény arra, hogy egyszerre lásson rá a kriminalisztikára, a jogra, az orvosi területekre, egy kicsit legyen jogász és nyomozó, miközben orvos marad, annak ez tökéletes és izgalmas munkakör. Kis túlzással azt is mondhatnám: ilyen jellegű tudással más orvosi terület nem rendelkezik. Mindenhez persze mi sem érthetünk, ezért ha olyan orvosi szakterületen kell mozognunk, ami meghaladja a tudásunkat, szakkonzulenseket vonunk be. Munkánk során nemcsak más orvosi szakterületekkel, hanem egyéb szakértőkkel, kriminalisztikai szakértőkkel is együttműködünk, így lőtt sérülések esetén én meg tudom mondani a sérülés orvosszakértői jellemzőit, de arra a kérdésre már a fegyverszakértő tud válaszolni, hogy milyen fegyverből, milyen távolságból, milyen helyzetből, milyen irányból adták le a lövést. A helyszíni feladatok mellett egyéb területeken is segítjük a nyomozó hatóság munkáját. Nagyon fontos egy közlekedési balesetnél például az ittasság vagy a bódult állapot véleményezése, amely esetekben az orvos vegyész szakértővel működik együtt. Míg arra a kérdésre, hogy a biológiai mintában, vérben mekkora az alkohol- vagy a kábítószer-koncentráció, toxikológus szakértő hivatott válaszolni. Azonban a cselekmény időpontjában fennálló ittasság vagy bódult állapot megállapítása orvosszakértői kompetencia.

dr. Kosztya Sándor
dr. Kosztya Sándor intézetigazgató

Külön vagy együtt, de az biztos, hogy az orvos szakértőknek gyorsan és szakszerűen kell dolgoznia, mert a rendőrség nem kerülhet lépéshátrányba, nem veszítheti el a forró nyomos bűnüldözés lehetőségét.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Határsértők Csongrádban

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba nyolc határsértő Csongrád megyében. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték őket.