Pártatlan szakvéleményt adnak

2017. 01. 19., cs - 13:42
Zsaru Magazin

A Bűnügyi Szakértői és Kutató­Intézet (BSZKI), valamint az Igaz­ságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) összeolvasz­tásával 2017. január 1-jével létrejött a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK).

A nagy léptékű változásról a központ  vezetésével meg­bízott Nagy Gábor címzetes egyetemi docenst, igazságügyi alkalmazottat kérdeztük.

– Miért volt szükség a két intézet összevonására?

– A jogszabályok szerint szakértői intézmény, mely alaptevékenységként végzi az igazságügyi tevékenységet, az országban eddig kettő volt: a Belügyminisztérium alá tartozó BSZKI és az Igazságügyi Minisztérium alatt működő ISZKI. A kormány azonban a háttérintézmények racionalizálása keretében az ISZKI és a BSZKI egyesítéséről döntött, és egy közös jogutód szervezetet hozott létre, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot. Az NSZKK állománya 751 fő lett. Január elsejétől egy szakértői intézmény van az országban, amely, reményeink szerint, egyesíti mindkét intézet előnyeit.

 

 

– Mi volt a különbség a két szervezet között?

– Az ISZKI területi alapon szerveződött intézmény volt, ahol a fővárosi intézeteken kívül a kilenc területi intézetben (Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely, Veszprém) a szakértői kompetenciák ad hoc módon álltak össze. Volt olyan hely, ahol volt adószakértő, de gépjárműszakértő nem, máshol fordítva. A BSZKI ezzel ellentétben egy teljesen szakmai tagozódású szervezetként működött. Voltak területi szakértői is, de ők a központi szakmai szervezet, például a kriminalisztikai osztály szakirányítása alá tartoztak. Az összeolvadás után az NSZKK területi intézetek épületeiben, laborjaiban dolgoznak majd a BSZKI és az ISZKI korábbi munkatársai. Ez azért is fontos, mert szeretnénk elérni, hogy ne legyen különbség semmilyen tekintetben a munkatársak között. Azonos bérezésért, azonos körülmények között, azonos besorolással dolgoznak.

– Milyen új szekértői területek kerültek az ISZKI révén az NSZKK-ba?

– Többek között adó- és könyvszakértés, jármű-, ingatlan-, építészet-szakértés, patológia.

– Milyen változtatásokat követelt meg az össze­olvadás?

– Az egyik legfontosabb, hogy január elsejétől az új szervezetben csak és kizárólag igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban dolgozhatnak a szakértők. A BSZKI közel negyven hivatásos állományú szakértőjének döntenie kellett: vállalják az átsorolást, vagy ragaszkodnak a hivatásos jogviszonyhoz. Utóbbiak, mind­össze négyen, a rendőrség egy másik szervezeti egységében teljesítenek immár szolgálatot.

 

 

– Hogy működnek a területi intézetek?

– A szervezet kétszintű. Vannak központi szakmai intézetek, amelyek profiltisztítottak. Az általános igazságügyi szakértői igazgatóságon belül kapott helyet az orvos szakértői intézet, az adó- és könyvszakértői és a műszaki szakértői intézet, amelyek alá több osztály tartozik. A bűnügyi igazságügyi szakértői igazgatósághoz többek között a genetikai, a toxikológiai, a kriminalisztikai és a kábítószer-vizsgáló szakértői intézet került. Ezek az intézetek a Budapest környéki megyékben végeznek szakértői tevékenységet, de vezetőik feladata a területi intézetekben dolgozó, az ő illetékességi területükhöz tartozó szakértők szakmai támogatása is. A már meglévő kilenc mellett két új területi intézet alakult Békéscsabán és Pécsett. Az itt dolgozók felett az adminisztratív irányítást és az általános vezetői jogköröket a területi intézetek vezetői gyakorolják. Ők tartják a kapcsolatot a megyei rendőr-főkapitánysá­gokkal, ügyészségekkel és bíróságokkal. Ez a megoldás a két korábbi intézmény előnyeit egyesíti, mert így megvalósítható a nagyobb területi lefedettség és a központi szakmai irányítás, támogatás rendszere. Emellett egységesíti a szakmai színvonalat, és maximálisan kihasználja a kapacitásunkat. Ha például a daktiloszkópiai intézet igazgatója látja, hogy valamelyik munkatársa nagyon leterhelt, akkor meg tudja tenni azt, hogy az ügyek egy részét elektronikusan átirányítja egy kevésbé leterhelt megyében dolgozó szakértőnek.

– Milyen előnyei származnak a rendőrségnek a két szervezet egyesítéséből?

– Vannak olyan célok, amelyek eléréséhez ez a rendszer kicsit könnyebb keretet biztosít. Ilyen az országos lefedettségű bűnügyi orvosi hálózat kialakítása. Ez még tavaly megkezdődött a BSZKI keretein belül, de most, hogy az ISZKI legerősebb területe, az igazságügyi orvos szakértés is az NSZKK-n belül van, ez a cél különösebb humánfejlesztés nélkül is elérhető. Mivel az NSZKK-ban dolgozó orvos szakértőknek joguk van hatósági, illetve igazságügyi boncolásokon részt venni, a volt BSZKI-s orvos szakértőkkel ezen a területen is megnövekedett a kapacitás. Érzékelhető lesz hasonló előny, és nemcsak a mennyiség, hanem a minőség terén is. Így egységesebb, magasabb színvonalat érhetünk el minden téren.

 

 

– Mik az elvárások az új szervezettel szemben?

– A bűnügyi és polgári peres ügyekben készülő szakvélemények kétharmada, háromnegyede várhatóan az NSZKK-n belül készül el. Emiatt a központ színvonala meghatározó lesz az igaz­ságszolgáltatás szempontjából, ezért az NSZKK működésének hibátlannak kell lennie. A rendszer hosszú távon biztosítani tudja az igazságszolgáltatásnak a magas színvonalú, pontos, megbízható és pártatlan szakvéleményt.

– Mi a véleménye a függetlenségről?

– Harminc éve vagyok a szakmában, és ez idő alatt nem történt egyetlen olyan eset sem, amikor bebizonyosodott volna egy intézményi szakértőről, hogy tudatosan téves szakvéleményt adott. A központi szakmai irányítási és ellenőrzési rendszer ezt kizárja. A szakértői függetlenség záloga és garanciája az intézményi szakértés.

 

FERENTZI TÜNDE

FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Specialista

A szolnoki rendőrök elfogták azt a 26 éves helyi férfit, aki kétkerekűekre szakosodott, és városszerte többet is ellopott az elmúlt időben.

 

Eltűnt Kiss Dominik

A pécsi rendőrök a lakosság segítségét kérik a 15 éves fiú eltűnése kapcsán.