Pártatlan szakvéleményt adnak
A Bűnügyi Szakértői és KutatóIntézet (BSZKI), valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) összeolvasztásával 2017. január 1-jével létrejött a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK).
A nagy léptékű változásról a központ vezetésével megbízott Nagy Gábor címzetes egyetemi docenst, igazságügyi alkalmazottat kérdeztük.
– Miért volt szükség a két intézet összevonására?
– A jogszabályok szerint szakértői intézmény, mely alaptevékenységként végzi az igazságügyi tevékenységet, az országban eddig kettő volt: a Belügyminisztérium alá tartozó BSZKI és az Igazságügyi Minisztérium alatt működő ISZKI. A kormány azonban a háttérintézmények racionalizálása keretében az ISZKI és a BSZKI egyesítéséről döntött, és egy közös jogutód szervezetet hozott létre, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot. Az NSZKK állománya 751 fő lett. Január elsejétől egy szakértői intézmény van az országban, amely, reményeink szerint, egyesíti mindkét intézet előnyeit.
– Mi volt a különbség a két szervezet között?
– Az ISZKI területi alapon szerveződött intézmény volt, ahol a fővárosi intézeteken kívül a kilenc területi intézetben (Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely, Veszprém) a szakértői kompetenciák ad hoc módon álltak össze. Volt olyan hely, ahol volt adószakértő, de gépjárműszakértő nem, máshol fordítva. A BSZKI ezzel ellentétben egy teljesen szakmai tagozódású szervezetként működött. Voltak területi szakértői is, de ők a központi szakmai szervezet, például a kriminalisztikai osztály szakirányítása alá tartoztak. Az összeolvadás után az NSZKK területi intézetek épületeiben, laborjaiban dolgoznak majd a BSZKI és az ISZKI korábbi munkatársai. Ez azért is fontos, mert szeretnénk elérni, hogy ne legyen különbség semmilyen tekintetben a munkatársak között. Azonos bérezésért, azonos körülmények között, azonos besorolással dolgoznak.
– Milyen új szekértői területek kerültek az ISZKI révén az NSZKK-ba?
– Többek között adó- és könyvszakértés, jármű-, ingatlan-, építészet-szakértés, patológia.
– Milyen változtatásokat követelt meg az összeolvadás?
– Az egyik legfontosabb, hogy január elsejétől az új szervezetben csak és kizárólag igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban dolgozhatnak a szakértők. A BSZKI közel negyven hivatásos állományú szakértőjének döntenie kellett: vállalják az átsorolást, vagy ragaszkodnak a hivatásos jogviszonyhoz. Utóbbiak, mindössze négyen, a rendőrség egy másik szervezeti egységében teljesítenek immár szolgálatot.
– Hogy működnek a területi intézetek?
– A szervezet kétszintű. Vannak központi szakmai intézetek, amelyek profiltisztítottak. Az általános igazságügyi szakértői igazgatóságon belül kapott helyet az orvos szakértői intézet, az adó- és könyvszakértői és a műszaki szakértői intézet, amelyek alá több osztály tartozik. A bűnügyi igazságügyi szakértői igazgatósághoz többek között a genetikai, a toxikológiai, a kriminalisztikai és a kábítószer-vizsgáló szakértői intézet került. Ezek az intézetek a Budapest környéki megyékben végeznek szakértői tevékenységet, de vezetőik feladata a területi intézetekben dolgozó, az ő illetékességi területükhöz tartozó szakértők szakmai támogatása is. A már meglévő kilenc mellett két új területi intézet alakult Békéscsabán és Pécsett. Az itt dolgozók felett az adminisztratív irányítást és az általános vezetői jogköröket a területi intézetek vezetői gyakorolják. Ők tartják a kapcsolatot a megyei rendőr-főkapitányságokkal, ügyészségekkel és bíróságokkal. Ez a megoldás a két korábbi intézmény előnyeit egyesíti, mert így megvalósítható a nagyobb területi lefedettség és a központi szakmai irányítás, támogatás rendszere. Emellett egységesíti a szakmai színvonalat, és maximálisan kihasználja a kapacitásunkat. Ha például a daktiloszkópiai intézet igazgatója látja, hogy valamelyik munkatársa nagyon leterhelt, akkor meg tudja tenni azt, hogy az ügyek egy részét elektronikusan átirányítja egy kevésbé leterhelt megyében dolgozó szakértőnek.
– Milyen előnyei származnak a rendőrségnek a két szervezet egyesítéséből?
– Vannak olyan célok, amelyek eléréséhez ez a rendszer kicsit könnyebb keretet biztosít. Ilyen az országos lefedettségű bűnügyi orvosi hálózat kialakítása. Ez még tavaly megkezdődött a BSZKI keretein belül, de most, hogy az ISZKI legerősebb területe, az igazságügyi orvos szakértés is az NSZKK-n belül van, ez a cél különösebb humánfejlesztés nélkül is elérhető. Mivel az NSZKK-ban dolgozó orvos szakértőknek joguk van hatósági, illetve igazságügyi boncolásokon részt venni, a volt BSZKI-s orvos szakértőkkel ezen a területen is megnövekedett a kapacitás. Érzékelhető lesz hasonló előny, és nemcsak a mennyiség, hanem a minőség terén is. Így egységesebb, magasabb színvonalat érhetünk el minden téren.
– Mik az elvárások az új szervezettel szemben?
– A bűnügyi és polgári peres ügyekben készülő szakvélemények kétharmada, háromnegyede várhatóan az NSZKK-n belül készül el. Emiatt a központ színvonala meghatározó lesz az igazságszolgáltatás szempontjából, ezért az NSZKK működésének hibátlannak kell lennie. A rendszer hosszú távon biztosítani tudja az igazságszolgáltatásnak a magas színvonalú, pontos, megbízható és pártatlan szakvéleményt.
– Mi a véleménye a függetlenségről?
– Harminc éve vagyok a szakmában, és ez idő alatt nem történt egyetlen olyan eset sem, amikor bebizonyosodott volna egy intézményi szakértőről, hogy tudatosan téves szakvéleményt adott. A központi szakmai irányítási és ellenőrzési rendszer ezt kizárja. A szakértői függetlenség záloga és garanciája az intézményi szakértés.
FERENTZI TÜNDE
FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ