Rendőrlovak doktora

2018. 01. 10., sze - 10:31
Zsaru Magazin

A szolgálati hátasok minden rezdülését ismeri és figyeli Garamvölgyi Mónika alezredes, a Készenléti Rendőrség lovas alosztályának főállatorvosa.

24 éve dolgozik azért, hogy mindennap kicsattanó egészségben állhassanak szolgálatba a patások.

Miután 1993-ban elvégezte az Állatorvostudományi Egyetemet, egyik évfolyamtársát helyettesítve került a rendőrséghez Garamvölgyi Mónika. A helyettesítésből egy év múlva véglegesítés lett.

– Nagyon boldog voltam, mivel az egyetem elvégzése után mindenképpen hátasokkal szerettem volna foglalkozni. Imádom a lovakat, több mint tíz éven át lovagoltam – mondta az alezredes. – 1888 óta működik a Mosonyi utcában rendőrségi istálló, 1928 óta az állománytáblán is megjelent az állatorvos, amire szükség is volt. Akkoriban több mint száz lóra kellett ügyelni. Most harminchét áll a bokszokban, de ezek napi szintű figyelmet igényelnek. A lovak ugyanis rendkívül érzékeny állatok. Főleg az emésztőszerveik problémásak. A bélrendszerük ugyanis 30-40 méter hosszú, nincs stabil felfüggesztése, ami miatt nagyon könnyen megtekeredhet és ezáltal elzáródhat. A hasüregi fájdalommal járó tünetegyüttes összefoglaló neve a kólika, aminek ezernyi kiváltó oka lehet. Problémát okozhat, ha túl sokat evett vagy túl keveset ivott az állat. Nem szabad fagyos takarmányt sem adni. Ügyelni kell rá, hogy az eledel ne legyen penészes, ezért például a zabot vásárlás előtt laboratóriumban bevizsgáltatjuk. Az etetést pedig mindennap felügyelem. Rendszeresen ellenőrizzük az állatok fogait is, és ha szükséges, lereszeljük az egyenetlen vagy éles fogszéleket, mert ezek felsérthetik a lovak szájnyálkahártyáját, ami kisebesedhet, vagy akár fekély is kialakulhat. Ez esetben is lehetnek intő jelek, amik arra utalnak, hogy baj van. Ilyen például, ha a patás „bagózik”, ami azt jelenti, hogy kis galacsint csinál a szénából a szájában, amit aztán kiejt. Ezért fontos, hogy a lóápolók is figyeljenek. Állandó körültekintést igényel a lovak patája is, ezért összedolgozunk a patkolókováccsal, Ürmös Tiborral. Ha észreveszünk bármi szokatlant a hátas járásában vagy a patáján, annak utánajárunk. Persze, ha a ló sántít, annak nagyon sokféle oka lehet, amit alaposan kivizsgálunk, ha kell, szakállatorvost hívunk, aki megröntgenezi, vagy ultrahangos vizsgálatot végez. A kisebb sérüléseket, sebeket ellátom, összevarrom, de ha komolyabb a baj, Üllőre szállítjuk az állatokat, ahol megfelelő műtő is rendelkezésre áll. Komolyabb eseteknél, például ínsérülésnél, a gyógyulás hosszú ideig tarthat: akár 3–6 hónap rehabilitáció szükséges hozzá.

Mivel a lovak ennyire érzékenyek és sérülékenyek, a lovas alosztályon minden téren a megelőzésre törekszenek. Ennek érdekében a rendőrlovakat rendszeresen féregtelenítik, félévente adnak nekik influenza és tetanusz elleni vakcinát, valamint vérvétellel szűrik a fertőző kevésvérűséget és takonykórt. Emellett kapnak pataerősítő vitamint, probiotikumot, vitaminokat, télen légúttisztító gyógynövénykeveréket, nyáron elektro­lit­oldatot.

– A kólikára hajlamos lovaknak mindennap főzök lenmagot, ami segíti, hogy könnyebben áthaladjon a takarmány a bélrendszerükben, és mellékhatásként a szőrük is szép fényes lesz tőle – tette hozzá az állatorvos. – A lovas alosztályra, lovas járőr szaktanfolyamra átrendelt állomány elméleti tananyagának része az állategészségügy is. Ennek keretében a kollégáknak tartok egy képzést, mivel fontos, hogy képesek legyenek felismerni, ha valami változás következett be a lovuk állapotában. Tudniuk kell lázat, pulzust, légzésszámot mérni, hogy mik a kólika és az egyéb alapbetegségek tünetei, jelei. Egy-egy kihelyezett szolgálatban ezt elsődlegesen nekik kell megtenni. Ehhez persze ismerniük kell lovuk minden rezdülését, ahogy nekem is mindegyikét. Évekkel ezelőtt Smaragdnál ez életet mentett. Látszott, hogy valami baj van vele, csak enyhe kólikás tünetet mutatott, a klinikai alapértékei (pulzusa, légzése) nem tértek el a normálistól. Viszont csak állt a bokszban meredten, még csak nem is nagyon pislogott. A rendőrlovaknál nem ritka, hogy még betegen is nagyon fegyelmezettek, ezért kórházba szállítottuk, és nem tágítottam, kértem, alaposan vizsgálják ki. Sajnos bebizonyosodott, hogy igazam volt: olyan súlyos volt már az állapota, hogy hét méter elhalt vékonybelet kellett kivágni belőle, de aztán csodával határos módon felépült. A megelőző intézkedések miatt szerencsére ritkán betegednek meg súlyosan a lovaink, viszont ha igen, olykor nagyon ritka kórral. 2014-ben Velúrnak vérzett az orra. Az első, enyhe szivárgás nem volt feltűnő, az megeshet. A második esetben viszont már jelentős mennyiségű vért veszített. Eszembe jutott, hogy húsz évvel ezelőtt a Nemzeti Lovardában volt egy ló, aminek légzacskó- gombásodása volt. Ennek következtében a gombafonalak átszőtték az ott futó artériák falát, amitől az ér kiszakadt, s az állat elvérzett, mivel nem értek időben Bécsbe, a lóklinikára, ahol meg tudták volna műteni. Szerencsére Velúrt már elég volt Üllőre szállítanunk az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszék és Klinikára, ahol az országban először sikerült az emiatt fellépő heveny vérzést életmentő műtéttel megszüntetni. Az egyetemmel kiváló a kapcsolat, minden évben rendőrlovak asszisztálnak Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor élő anatómiai előadásához, ahol egy órán keresztül nyugodtan, egy helyben állva tűrik, hogy a professzor megmutassa rajtuk a szervek elhelyezkedését a diákoknak. Több lovunk életét is megmentették már az egyetem doktorai, ezért ez a legkevesebb, hogy segítünk a jövő állatorvosainak.

 

FERENTZI TÜNDE
FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Közlemény

Kinevezték a korábban megbízott rendőrfőkapitányokat.

 

Körözött gépjárművet fogtak

Tiszaújváros közelében vonták intézkedés alá azt a gépjárművet a járőrök, amelyet a Budapesti Rendőr-főkapitányság X. kerületi Rendőrkapitánysága egy bűncselekmény elkövetésével összefüggésben körözött.