Szakértők Szolnokon

2018. 11. 14., sze - 12:11
Zsaru Magazin

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Szolnoki Intézete 1980 októberében Igazságügyi Orvosszakértői Iroda néven alakult. Illetékességi területe Szolnok és Békés megye volt.

Érdekességképpen: az Igaz­ságügyi Orvosszak­értői Iroda a szolnoki járóbeteg-szakrendelőben foglalhatott el egyetlen szobát. A munkát az intézet nemrég nyug­állományba vonult igazgatója, dr. Poczkodi Sándor kezdte el egy igazságügyi orvos, egy igaz­ságügyi elmeorvos és egy pszichológus szakértővel, valamint egy, főként adminisztratív feladatokat ellátó munkatárssal.

TÉNYEK

A szolnoki szakértők folyamatos bővülés után 2000-ben költöztek be a jelenlegi többszintes, saját tulajdonú székházukba. Az intézet kompetenciái a következők: igazságügyi orvostan, igaz­ságügyi pszichiátria, klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek-szakpszichológia, egész­ségbiztosítás, igazságügyi vegyészet (kivéve toxikológia), okmányszakértés, ujjnyomatszak­értés (daktiloszkópia).

Korábban évente több mint tízezer szakértői vélemény készült itt, mára ez nagyjából a felére csökkent. Ami azonban a szakértői vélemények helytállóságát, a határidők betartását illeti, a szolnoki intézetet még nem érte kritika. Az ügyszám jelentős részét a vérből, vizeletből történő alkoholmeghatározás, ezzel párhuzamosan az alkoholos befolyásoltság véleményezése teszi ki, ami igazságügyi orvos szakértői feladatkör. Sok munkát adott az elmúlt időszakban az igazságügyi elmeorvos szakértés: büntetőügyekben a beszámítási képesség megállapításában, az alkohol- és kábítószer-függőség kérdéskörében és polgári peres eljárásokban gondnokság alá helyezés témakörében.

Hogy miért pont ez a kettő?

– Akár a médiából is tudható, hogy sajnálatos módon megnövekedett a halálos közlekedési balesetek száma – mondja dr. Vörös Ferenc igazságügyi orvos szakértő, intézetvezető. – Ezzel összefüggésben első helyen a gyorshajtást kell említeni, emellett pedig az alkoholos befolyásoltságot, végső soron az ittas járművezetést. Az igazságügyi elmeorvos szakértés esetében pedig megemlíthető persze, hogy felgyorsult életünk meg­annyi szorongással, stresszhelyzettel jár, melyek akár a személyiségjegyekre is hathatnak. De az igazságügyi elmeorvos, illetve a pszichológus szakértők elsősorban mégiscsak arról hivatottak szakértői véleményt adni, hogy egy-egy elkövetőnél fenn­áll-e bizonyítható, esetleg véleményezhető kóros állapot vagy elmebetegség.

MUNKA

Eddig a szigorú tények.

Az intézetben járva úgy tűnik, barátságos légkörben folyik a profi munka. Az épületben tapintható a nyugalom, így az ujjnyomat- és okmányszakértéssel foglalkozó Pintér Ferenc szobájában is. Ezúttal főleg az okmányszakértői munkáról faggatjuk. Azt mondja, sokrétű figyelem kell hozzá, hiszen egy hamis okmány esetében sok minden előfordulhat, többek között másolás, törlés, fedés, felülírás, átírás, bélyegzőhamisítás.

– A legnagyobb mennyiségben jogosítványokat, forgalmi engedélyeket kell vizsgálnunk – magyarázza. – Az élet azt mutatja: amit hivatalosan le lehet gyártani, az nem hivatalosan is elkészíthető. A rendőri hivatásomat 25 évvel ezelőtt járőrként kezdtem, amikor később megtanultam az okmányszakértői munkát is, azóta már teljesen más szemmel nézem a kezembe kerülő okmányokat.

Említi mentorát, akitől az ujjnyomatszakértést tanulta: Romanek Józsefnek hívták, és olyan speciális memóriája volt, hogy egy tenyérnyomat láttán – anélkül, hogy a nyilvántartást elővette volna – hajszálpontosan meg tudta mondani, hogy kitől származik, már ha akár leg­alább egyszer találkozott vele.

A laboratóriumba is bepillantunk, ahol Sainz Aldo Rodriguez igazságügyi vegyész szakértő foglalja össze a munka lényegét.

– A hatóságok által küldött vér- és vizeletmintákból gázkromatográfiás készülékkel meghatározzuk a mintavétel időpontjában fennálló alkoholkoncentrációt. Az ügyek zöme közlekedési, de egyéb hatósági ügyekben is szoktak tőlünk kérni szakértői véleményt. A méréseinknek azért is kell nagyon pontosnak lenniük, mert az orvos szakértő a mért értékek alapján tudja véleményezni a cselekmény időpontjában fennálló alkoholos befolyásoltságot. Akkreditált laboratóriumban dolgozunk, így természetesen joghatással járó méréseket végzünk.

ESETEK

Az intézet vezetőjével az orvos szakértői munka fontosságáról, szokatlan eseteiről beszélünk.

– Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell említenem az 1994. december 2-án bekövetkezett szajoli vasúti balesetet – mondja dr. Vörös Ferenc. – Amikor egy emberi mulasztás következtében a szajoli állomáson kisiklott egy gyorsvonat, majd a kocsik hatalmas sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. A bal­eset következtében a helyszínen 27-en haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek, de közülük négyen a balesetben szerzett sérüléseik miatt később ugyancsak az elhunytak számát növelték. Akkoriban még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság egészségügyi osztályán dolgoztam, helyszínelést, helyszíni halottszemlét végeztem, majd a következő két napban az elhunytak boncolását. Feladat volt az elhunytak személyazonosítása is, de mind­össze kettőjük ruhájában lehetett olyan személyes okmányokat találni, amelyek alapján azonosíthattuk őket. Már a helyszínen teljes leírást kellett adnunk az elhunytakról: testmagasság, becsült életkor, viselt ruházat, ha voltak egyedi azonosításra alkalmas sajátosságok, akkor azok rögzítése… Nagy, megrázó próbatétel volt, amely nemcsak fizikailag, de lelkileg is erősen megviselt.

Idén is történt egy szakmailag is figyelemre méltó eset, a februári kettős gyilkosság Rákóczifalván.

– Ezen a településen, egy utcában két, egymáshoz közel lakó férfi halála miatt kellett halottszemlét végeznem – idézi fel az esetet az intézetvezető. – Az első feltételezés az volt, hogy a két áldozat közül az egyik meggyilkolta a másikat, majd hazament, és az eseményekben szerzett sérülései következtében másnap ő is meghalt. De a halottszemlét végző egyik szakértőként arra a következtetésre jutottam (amire egyébként a Budapestről érkezett szakértő kollégám is), hogy a másodikként vizsgált elhunyt nem a szomszédból jött át a sérüléseivel, hanem a sérüléseit a saját lakásán szerezte. Egyebek mellett a halott arcán, a száj- és az orrnyílás környezetében vérző sérülések voltak, de elöl, a ruháján nem voltak vérnyomok. Márpedig, ha valaki vérző sérülésekkel közlekedik, arról nehéz elhinni, hogy a ruházatára nem kerül véres szennyeződés. Megállapítottuk azt is, hogy a két elhunyt sérülései kísértetiesen hasonlóak, így igazságügyi orvos szakértőként azt valószínűsítettük, hogy egy kettős gyilkosság elkövetőjét kell keresni. Ismereteim szerint rövid időn belül képbe is került az elkövető. Meggyőződésem egyébként, hogy egy jó, igényes, pontos helyszíni és halottszemle felér egy boncolással.

Amikor végül utóbbi tevékenység kívülálló számára megfoghatatlan világáról faggatjuk, dr. Vörös Ferenc egy mondást idéz: Hic mortui vivos docent („a holtak az élőket tanítják”).

 

TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Specialista

A szolnoki rendőrök elfogták azt a 26 éves helyi férfit, aki kétkerekűekre szakosodott, és városszerte többet is ellopott az elmúlt időben.