Száz év kincsei a gyűjteményben

2020. 05. 06., sze - 15:16
Zsaru Magazin

Több mint száz évvel ezelőtt, 1908-ban nyitotta meg kapuit a Bűnügyi Múzeum (a mai Rendőrmúzeum elődje), melynek szerves része és egyfajta különlegessége volt a rendőrségi könyvtár. Azért tartották nagy becsben, mert a bűnesetekről összegyűjtött dokumentumokat, tárgyi bizonyítékokat bármikor szemügyre vehették a szakemberek.

Persze ez manapság sincs másképp, ám egy nagyon fontos tényező mégis változott: míg korábban nem volt nyilvános az intézmény, ma már nyitott formában működik, s bárki csodájára járhat a felhalmozott gyűjteménynek.

A könyvtár használata szabályokhoz kötött, ami teljes mértékben érthető: a rengeteg pszichológiai, történelmi, rendészeti vagy például joggal foglalkozó „kincses” kötetek mellett olyan ritkaságokra is bukkanhatunk, mint például a csendőrségi irodalom.

– Igazi vándormúzeum, vándorkönyvtár a miénk: az 1908-ban alapított Bűnügyi Múzeum és a részeként létrejött könyvtár is sok helyet megjárt az 1900-as esztendők során, és sajnos nemcsak vándorolt, hanem előfordult, hogy be is zárta a kapuit. Ám szerencsére 1999. április 26-án Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum néven újranyílt az intézmény, amely akkor először, sok évtized után vált nyilvánossá – mondja az előzményekről Szalay Klára könyvtáros. – Ezt követően más lett a feladata és a célja. Hiszen már nem vagy nemcsak a szakemberek, azaz a rendőrök lettek a célközönség, hanem bárki, aki fogékony a bűnügyekre, vagy kíváncsi kifejezetten valamilyen bűnesetre, amely az elmúlt évszázadokban történt. Ők is kezükbe vehetik az óriási gyűjtemény példányait, s bátran kutakodhatnak a témában. A rengeteg könyvön kívül számtalan folyóirat is az olvasók rendelkezésére áll. Arra pedig különösen büszkék vagyunk, hogy szükség esetén még az 1800-as évekig is vissza tudunk ugrani az időben néhány igazi kincs segítségével. Így például elolvashatjuk, hogy 1881-ben mit tartalmazott a rendőrségi törvény, vagy éppen annak is utánajárhatunk, hogy 1909-ben hogyan jegyezték fel Székesfehérvár szabad királyi város szolgálati és szervezeti szabályzatát – mutat rá a gondosan óvott példányokra Szalay Klára.

A könyvtáros megmutatja például a magyar királyi rendőrség működéséről készült kötetet is 1894-ből, de ugyanígy mosolyogva lapozgatja azt az 1916-os rendőrségi útmutatót, amelyben az olvasható, ki lehet rendőr, hogy szólt az akkori rendőri eskü, éppen milyen feladatokat és hogyan kellett ellátniuk az egyenruhásoknak akkoriban.

– Mondanom sem kell, hogy ezeket a példányokat nagy rajongással forgatják kezükben az egyetemisták is, pláne azok, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkeznek nagy létszámban. Sokszor kérnek segítséget, olvasmányokat, tanulmányokat. Előfordul az is, hogy csak egy-egy különleges dokumentumot keresnek a szakdolgozatuk megírásához. Sőt, arra is többször volt már példa, hogy valakinek itt pattant ki a fejéből, hogy miről is szeretne írni – részletezi.

A könyvtáros nemcsak a több évtizedes könyvekre büszke, hanem felhívja a figyelmet arra is, hogy mindig próbálnak valamilyen újdonságot csempészni a polcokra. Így azokon a tanulókon kívül, akik a száz évvel ezelőtti rendőrségi hivatásról írnának, azokat is tudják segíteni, akik esetleg az újfajta bűnözésről, egy frissebb eseményről gyűjtenek anyagot. Ilyen például az internetes csalás vagy a kiberbűnözés.

– Megesik, hogy nem egyenként jönnek a diákok, hanem csoportos foglalkozást szerveznek könyvtárunkba, akkor együtt szemlézgetünk, beszélgetünk a kötetekről, témákról. Ugyanakkor, ahogy azt már említettem, nemcsak a rend­őröknek vagy a diákoknak adott a lehetőség, hanem bármely érdeklődő betérhet hozzánk. A személyes okmányok bemutatása természetesen elengedhetetlen a látogatás, valamint a kölcsönzés során – tér ki erre a fontos részletre is Klára. Vele és munkatársával, Csala Katalinnal arról is beszélgettünk, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet miként változtatja meg a szokásokat.

– Rendkívül szerencsés helyzetben van a könyvtár, hiszen a rend­őri szakirodalom egy része elérhető az interneten, digitális formában, ami megkönnyíti a látogatók kiszolgálását. A leltározás, feldolgozás egyébként is digitális rendszerben zajlik, így gondosan figyelek arra, hogy aki nem tud bejönni – pláne a jelenlegi helyzetben –, otthon is hozzáférjen a keresett anyagokhoz. A digitális kapcsolattartásnak egyébként korábban abból a szempontból is hasznát vettük, hogy sokan kérték interneten keresztül a segítségünket. Volt, hogy oldalszám, esetleg témakör vagy bekezdés alapján említettek egy bizonyos könyvrészletet, mi pedig bent megkerestük, s továbbítottuk az olvasónak. Ezt a módszert jelenleg is alkalmazzuk, hiszen a koronavírus okozta helyzetben a könyvtár nem látogatható, így egyre többen kérnek távsegítséget – teszi hozzá Klára, aki persze azt is megjegyzi: reméli, minél előbb újra találkozhatnak kedves olvasóikkal, kölcsönzőikkel és a sok mindenre kíváncsi egyetemistákkal. NAGY FLÓRA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA

Rengeteg példány a könyvtárban.

RENGETEG PÉLDÁNY

Bár a könyvtárnak sokszor volt sanyarú sorsa a múlt évszázadban, munkatársai próbáltak vigyázni az értékesebbnél értékesebb darabokra. A legutóbb, tavaly december 31-én készült leltár során kiderült, a könyvtárban jelenleg 15 173 kiadvány, dokumentum található.


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Három szír határsértő Kiszombornál

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba három migráns Kiszombornál. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket.

 

Marokkói határsértő Röszkénél

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba egy migráns Röszkénél. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték.

 

Újabb határsértő Röszkénél

Jogellenesen próbált meg bejutni az országba egy migráns Röszkénél. A rendőrök feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték.