Szembeszállnak a megfélemlítéssel

2018. 01. 10., sze - 11:18
Zsaru Magazin

Hangsúlyos problémák kezelésére fogtak össze rendőrök, polgárőrök és pedagógusok.

Ki kutatott, volt, aki tanított, más a célközönséggel együtt maga is továbbtanult a decemberben, a zuglói Herman Ottó általános iskola felső évfolyamosainak és tanáraiknak rendezett programon.

A gyermekeket is érintő internetes megfélemlítés (cyberbullying) ellen dolgoztak ki figyelmeztető, feltáró programot a szakembereknek, a pedagógusoknak és diákoknak.

Az internet a tanulás, szórakoztatás, kapcsolattartás eszköze. Érdemes a netes világot egy másik szemszögből is megvizsgálni. Minden hasznossága ellenére „kalapácsként” is működhet: értő kézben lenyűgöző eredményekre képes, gonosz szándékkal azonban kárt okozhat, és fájdalmas pusztítás eszköze lehet. Internetnyelven cyberbullying néven összegezhetőek azok a támadások, amikor a szóbeli, írásbeli vagy a közösségi megfélemlítés eszköze elektronikus technológiához kapcsolódik. Azaz a bántalmazások chat, blog, mobilalkalmazások, e-mail, SMS, MMS, vonalas telefon használatával valósulnak meg. Nem elszigetelt vitáról, szóváltásról vagy „egyszerű” zaklatásról van szó, a hangsúly a szándékos károkozáson, a hatalom gyakorlásán van. A jellemzően közösségi oldalakon megvalósuló zaklatás, zsarolás, kiközösítés, csúfolás, kirekesztés a tizenévesekre nézve kifejezetten komoly veszélyt jelent. Az internetes megfélemlítés jelensége elleni hatékony fellépés a Behálózva program célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban minden harmadik gyermeket érintő probléma jelentőségére, és segítséget nyújtson a megfélemlítés elleni iskolai küzdelemben.

– Kétgyermekes apukaként is érdekelt vagyok a most tárgyalt kérdésben – mondta el Topa Zoltán őrnagy, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kiemelt főelőadója. – Az általános iskolákban nemrég indított programsorozatban felső tagozatos diákokat szólítunk meg interaktív eszközökkel. A cél, hogy felismerjék a megfélemlítést, azok előjeleit, tudjanak és merjenek segítséget kérni adott helyzetben. Irányított szituációkat játszunk el, megtörtént eseteket, közönségből kiválasztott, közösségükben népszerű diákok közreműködésével. A szereplő átéli, a néző pedig jobban elfogadja a közvetített tartalmakat. Ha csak beszélünk a jelenségről, elfelejtik a hallottakat a diákok. Ha bemutatjuk, talán emlékezni fognak rá. Ha részt vesznek a tanulási folyamatban, jobban megértik az ismereteket.

Topa Zoltán őrnagy instrukciói mellett a közönség egy önkéntes kiválasztottal szemben befogadó magatartást tanúsított, majd egy másik társukat elutasítóan, agresszívan kezelt. A szereplők beszámolhattak arról, mit éreztek, hogyan estek nekik a gesztusok, szavaikból az internet arctalan tömegét szimbolizáló hallgatóság számára is kiderült, milyen falként tömörülő, majd feltartóztathatatlanul zúduló negatív hullámmá állnak össze egyéni fricskáik, beszólásaik, verbális bántásaik. A korcsoportra szabott rövid dokumentumfilmek közös megbeszélésén a diákok útmutatást kaptak arról, hogy mikor, kinek jelezzék az őket ért sérelmeket, milyen következményekkel járhat egy ilyen megfélemlítő folyamat. A Than Károly Ökoiskola rendészeti fakultációs vendégszereplői olyan helyzetet mutattak be, amikor a kiközösített, kipécézett tanuló megfélemlítése a verbális agresszión keresztül konkrét fizikai bántalmazásba torkollik.

– Nincs olyan, hogy nem érintett a problémában egy közösség tagja – mondta ki Steiner Attila, a Budapesti Polgárőr Szövetség alelnöke. – Szeretnénk rámutatni, hogy mindenkinek felelőssége, hogy odaálljon a bántalmazott mellé, ha másként nem, a tudomására jutott információk jelzése révén. Előző, diákokat célzó programjainkon jól működő szakmai kapcsolatot alakítottunk ki a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal. Közösen határoztuk el, hogy nemzetközi összevetésben is gyors választ adva hazánkban a jelenségre, a Megfélemlítés Elleni Programot első körben általános iskolákba visszük el. A tapasztalatok szerint sok esetben a támadások elszenvedőinek környezete, tanárai, szülei nem tudnak a bántalmazásról, az érintett nekik nem szeretné vagy nem tudja elmondani a vele történteket. Félelemérzet, szégyenérzet is meghúzódik a titkolózás mögött.

Kutatások szerint a tanárok 69%-a és a fiatalok 40%-a mondja azt, hogy többet kellene tanítani az internetes bántalmazásról és az online-biztonságról. A megkérdezett szülők 40%-a nem tudta, hogyan reagáljon, ha gyermeke kibermegfélemlítés célpontjává válik, hogyan kell beállítania szűrőket a napi szinten használt számítógépeken, tableteken, mobiltelefonokon. Korábban is volt tizenévesek között konfliktushelyzet, ez nem új jelenség. A mára már mindenki által elérhető technikai eszközök és internetes alkalmazások azonban felerősítették a folyamatot. A jelenségre korszerű válaszokat kellett adni. A cyberbullying – eltérően a közvetlenül megvalósuló atrocitásoktól – folyamatos nyomás, nem ér véget akkor, ha a bántalmazott eltávolodik az őt támadó környezettől. Ez a zaklatási modell, bár szándékolt, nélkülözi a konfliktushelyzetet, nincs szükség konkrét nézeteltérésre, bármi alapján lehet bárkiből pillanatok alatt kipécézett áldozat. Harmadik ismérve az újfajta módozatnak, hogy mindenféle erőegyensúlyt felborít, százak, ezrek léphetnek fel támadóan egyetlen, védekezésre ilyen túl­erővel szemben teljesen esélytelen fiatallal szemben.

Az előadáson az érintett felső tagozatosok és a pedagógusok mellett több, a területtel időről időre kapcsolatba kerülő rendőr is részt vett. Tomis Károly főtörzszászlós, körzeti megbízott és Sebőkné Barad Márta törzszászlós, bűnmegelőzési előadó a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságról látogatott el a programra, Budai Zoltán főtörzszászlós, körzeti megbízott csoportparancsnok a szomszédos XV. kerületből vendégeskedett a zuglói rendezvényen. Tapasztalataikat közösen fogalmazták meg:

– Ismerjük a problémát. Iskolarendőrként, bűnmegelőzési szakemberekként, és nem pedagógusként szólítjuk meg a gyerekeket. A számukra új rendőri hangnem a legtöbb esetben bizalmat idéz elő. Volt, hogy család, tanárok értesítése helyett egyenesen nekünk szóltak számukra félelmetes helyzetekben. Sikerült már megakadályoznunk családon belüli bántalmazást, úgy, hogy eljutott hozzánk egy diák segélykérése: nem írta meg konkrétan rettegését, de beszédes fotókat tett közzé apja nadrágszíjáról.


Szilágyi Attila
Fotó: André Ildikó


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Egy nap alatt két drogdíler

A józsefvárosi rendőrök a nő és a férfi autójában, valamint lakásaikban is kábítószergyanús-anyagot találtak.

 

Páncélszekrényt loptak

A budaörsi rendőrök egy tavasszal történt betörés feltételezett elkövetőit fogták el a napokban.

 

Egy órára csökkent a várakozási idő Röszkén

Több mint 342 ezer utazó használta a hétvégén a Csongrád megyei határátkelőhelyeket, akik mintegy 106 ezer járművel lépték át az országhatárt. A várakozási idő Röszkén kilépő irányban meghaladta a négy órát is, ami hétfő reggelre egy órára csökkent.

 

Átszerelte a rendszámot

Pogány közelében igazoltatták a rendőrök azt a férfit, aki jogosulatlanul szerelt fel autójára egy próbarendszámot.