Szezonőrök

2021. 08. 11., sze - 14:17
Zsaru Magazin

A balatoni szezon nagy részén már túl vagyunk, és két jelentős versenyt is rendeztek a Magyar tengeren, ahol idén nyáron rendkívüli melegeket mértek.

Talán még soha nem rendeltek el ilyen sokszor hőségriadót. Ettől függetlenül több százezren voltak egyszerre a vízben a hétvégéken. Sajnos tragédiák is történtek, de a magyar tenger rendőrei helytálltak.

.

A hőhullámok ebben a szezonban alapvetően meghatározták a vízirend­őrök munkáját. Valószínűnek tűnik, hogy a Balatonon tapasztalt legmelegebb június és július van a hátunk mögött. Ennyi hőségriadót még nem rendeltek el, mint az elmúlt két hónapban.

– Ez a körülmény a vízbe fulladások első számú oka – magyarázza Horváth László ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK) vezetője. – A 13 vízbe fulladásból 8 esetben látszik, hogy valamilyen alapbetegségből adódó rosszullét vagy eszméletvesztés volt az oka. Nem a Balaton a veszélyes, ez nem a Balaton biztonságáról szól, hanem arról, hogy nagyon nagy az embertömeg egy-egy hétvégén. Olvasni lehetett, hogy a magyar tenger veszélyes. Valóban, ha valaki csak azt nézi, hogy eddig mennyi vízbe fulladás történt, akkor ezt gondolhatja. De eleve a teljes hazai vízfelület több mint felét a Balaton teszi ki. Ráadásul, amíg a Dunán vagy a Tiszán alig van kijelölt fürdőhely, addig 155 kijelölt fürdőhely található a Balaton körül, és összesen 300 olyan strand, ahol nem tiltott a fürdés. Számítások szerint egy hétvégi napon egyszerre 300-350 ezer ember van a vízben, ami azt is jelenti, hogy statisztikailag is nagy egy esetleges rosszullét vagy eszméletvesztés esélye.

.

Horváth László szerint rosszullétek és ájulások a parton is vannak, de ott közel a segítség. Ha ugyanez a tóban történik, máris nagyobb a baj, mert ha az illető elájul, akkor előfordulhat, hogy elmerül, és innentől minimálisra csökken a túlélés esélye. Ezeket a baleseteket a vízirendőrök sem tudták volna megelőzni, mert a part közelében történtek, és ők oda nem mehetnek. A BVRK zsarui a parti sáv közelében hajóznak. Négy esetben el lehetett volna kerülni a tragédiát, mert ezeknél sajnos szerepet játszott az emberek felelőtlensége, a helyismeret és a megfelelő úszástudás hiánya.

– Mi a nyílt vízfelületeken dolgozunk, azokon próbáljuk fenntartani a vízi közlekedés, illetve a fürdőzés biztonságát – mondja az ezredes. – Betartatjuk a viharjelzést, illetve az eltávolodást a parttól. Idén 115 kivonulásunk volt és 280 ember életét mentettük meg. Nem volt egyetlenegy sikertelen életmentési kivonulásunk sem.

Ilyenkor, amikor már a szezon vége felé tartunk, csak a tájékoztatás, a figyelemfelhívás és az evidens dolgok sulykolása marad a rendőröknek. A jogszabályban például nincs benne, hogy aki nem tud úszni, az ne menjen a mély vízbe, és aki idős vagy valamilyen betegségben szenved, az se merészkedjen egyedül a tóba, valaki mindenképpen tartson vele. A nagypapát, nagymamát ne hagyja senki a nyílt vízen a 40 fokos melegben. Ha elsodródik egy gumimatrac vagy egy felfújható labda, akkor ne ússzanak utána, mert aki ezt teszi, az közben elfáradhat, és ha az eszközt nem éri utol könnyedén, akkor egyszer csak a nyílt vízen találja magát. Előfordulhat, hogy ott azt sem fogja tudni, hová kellene visszaúsznia. Arra is ügyelni kellene, hogy egy nagy evés és ivás után ne menjen senki a vízbe, de azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy felhevült testtel senki ne ugorjon a Balatonba. Mindezek mellett alapvető fontosságú, hogy mindenki figyelje a viharjelzéseket.

Horváth László ezredes két nagy versenyről is beszámolt.

– Az 53. Kékszalag nagy kihívás volt, mert az indulók döntő többségének szélcsendes időben kellett vitorláznia – mondja a kapitányságvezető. – Hősiesen próbáltak helytállni, de azért voltak, akik feladták. Ezen a versenyen rang elindulni, de idén kevesebb hajó állt rajthoz.

Valóban csak 555 hajóegység indult el a nemzetközi távolsági vitorlásversenyen 2600 fővel. A csúcsévekben 670 hajó is rajthoz állt, csaknem 4500 fős legénységgel. Érdekes módon a szélcsend ellenére a mezőny viszonylag hamar célba ért. Akik átjutottak a nyugati-medencébe, azok már szerencsés helyzetben voltak, mert azzal a széllel már meg tudtak fordulni.

A hajózási zárlat idején a rend­őrségnek az általános biztosításon kívül még két feladata van a verseny alatt: biztosítani és zárni az egyik fordulóbója területét Balatonkenesénél, illetve a balatonfüredi befutónál. Ez csak két éve van így, de azóta látványosan javult a fordulás és a befutás biztonsága. Az idei Kékszalag nem adott különleges feladatot a vízirendészeknek, de a magyar tenger július 10-én is nagy verseny helyszíne volt. Rendkívül sokan indultak a Balaton-átevezésen.

– Nagyon mozgalmas volt ez a verseny, 47 esetben kellett menteniük a rendőröknek, több mint 141 főt – meséli Horváth László. – A sárkányhajók borulása okozta a legtöbb problémát. Tudni kell, hogy egy kisebb sárkányhajón tízen szoktak tartózkodni, a nagyobb változaton pedig húszan. A gondot az okozza, hogy a hajók oldalprofilja nagyon alacsony, így behullámzik a víz, ami egy idő után boruláshoz vezethet. A profik persze próbálták kimerni a beömlő vizet, és úgy haladtak tovább. Azért azt el lehet képzelni, hogy amikor felborul egy ilyen hajó, akkor ott milyen koncentrált életmentésre lehet szükség. Egy időre le is kellett állítani néhány osztály indulását, mert annyira hullámzott a tó.

A Balaton-átevezés nagy volumenű verseny, de összességében sikeres volt. A Badacsony és Fonyód közötti korábbi versenyeken is sokan indultak, de ez biztosítási szempontból is nagyobb kihívás volt. A Zamárdi és Tihany közötti rész a tó legforgalmasabb szakasza. Ezt szombat délelőtt nem olyan könnyű megoldani, de a nagy és a kishajók átvezetésére is találtak megoldást.

MÁTYÁSI GYÖRGY

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA, RENDŐRSÉG

 


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam