Szimatokról értekeztek

2019. 07. 03., sze - 11:00
Zsaru Magazin

Utolsó eseményéhez érkezett június 4–5-én a Kynopol konferenciasorozata Dunakeszin.

A járőrkutyák kiképzését és feladatait mutatták be részletesen a részt vevő államok képviselői. Ezúttal Magyarország kiképzési módszereit is megismerhették a jelenlévők.

Az Európai Unió 2011-ben Kynopol néven hozta létre a rendvédelmi kutyavezetők hálózatát, hogy a tagállamok bűnüldöző szervei a szolgálati kutyák alkalmazásával kapcsolatos tevékenységeiket megfelelően koordinálni tudják. A hálózat hozzájárulhat a szervezett bűnözés, illetve a súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni egységesebb fellépéshez. Magyarországon több típusú feladatra képeznek ki kutyákat, de csak az az állat láthatja el mindezeket, amelyik már elvégezte az alaptanfolyamot. A rendőrebeket Dunakeszin, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) kiképző telepén trenírozzák. A járőrkutyaképzés három és fél hónapos, a keresők négy hónapig, a nyomkövető ebek pedig fél évig tanulnak. A képzések végén négylábú és vezetője egyaránt vizsgát kell tegyen, mivel együtt fognak dolgozni.

– Magyarország jó irányba halad a rendőrkutyás szolgálatban – emelte ki köszöntőjében Less Ferenc alezredes, a ROKK Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ főosztályvezetője. – A kollégák főként német és belga juhászkutyákat képeznek Dunakeszin. Fontos, hogy az őrző-védő feladatokban is kiemelkedjenek. Ha kell, egy vezényszóra elbánnak a kocsmai verekedőkkel is. Az eb kitűnő segítség, barát, illetve kolléga is egyben, kiegészíti az embert a tudásával, képességeivel, például a szaglásával és az erejével is. Különösen nagy kincsnek számítanak a napi munkában.

– A követelmények a járőrkutyák esetében a legmagasabbak – vázolta a képzési rendszer felépítését Hajdu Tamás főtörzsőrmester. – Teljesen amatőr vezetővel indul az általános kutyavezető-képzés nálunk, és teljesen gyakorlatlan kutyussal az ebek oktatása. A járőrkutya kiképzése több hétig tart. Ez idő alatt történik a szocializáció és az engedelmességre való képzés. Azaz a behívás, lábnál követés és egyéb pozíciók. Ugyancsak elengedhetetlen a megerősítés, a játékosság, a vadászösztön erősítése. A kutyáknak meg kell tanulniuk mindenféle időjárási körülmény esetén, éjszaka, esőben, hóban is dolgozni. A gyakorlat mellett elméleti órák is vannak. Ezeken például állategészségtani ismeretekre tesznek szert a résztvevők. Tekintettel arra, hogy a kutyákat többnyire szájkosárral alkalmazzák, ebben is speciális tréningek folynak. Sok kiképzésünk csoportos. Az a legfontosabb, hogy az így kiképzett ebek alapvetően közrendvédelmi feladatokat látnak el. Erre a modulra épül gyakorlatilag a magyar csapatszolgálati kutyák kiképzése is. Fontos kiemelni, hogy amelyik eb járőrfeladatra alkalmas, nem biztos, hogy csapatszolgálati kutyának is az. Az állat kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vesznek. Jelenleg a magyar rendőrségnél két alegységnél vetnek be ilyen jellegű kutyákat: a Készenléti Rendőrségnél és a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A fővárosban egy külön osztályban és az ahhoz tartozó külön alosztályban van kutyás egység, és járőrkutyával dolgoznak. A speciális felállásban két vezető mellett két eb dolgozik. Csak a főváros területén látnak el a kutyákkal tartalékként szolgálatot. Jellemzően csapatszolgálati feladatot is végeznek ezek a négylábúak. Mindegyiküknek magas a minősítése, komoly munkát bíznak rájuk. Jól ismerem a kiképzésüket, nyolc évig én is ott dolgoztam.

Az elfogó kutyák képzése már más módszer alapján történik. Jelenleg egy ilyen kutya szolgál a magyar rendőrség állományában. A tréning az előző év végén fejeződött be. Az elfogó- és járőrkutyaképzés közötti különbség a szájkosaras módszer alkalmazásában van. Ezeknek az állatoknak ugyanis veszélyes bűnözőket kell elfogniuk, ugyanakkor a szájkosár nélküli munkában is nagyon ügyesnek kell lenniük. Amíg egy járőrkutyának nem kell csoportban dolgoznia, addig az elfogónak ez nagyon is szükséges. A képzés másik fontos része: a járőrkutyáktól elvárják, hogy automatikusan váltsanak, ha látják, hogy vezetőjük életveszélyes helyzetbe kerül. Speciális képzési szakterületet, az általános rendőrkutyákét is említette a főtörzsőrmester. Ők nyomkövetésre is ki vannak képezve. Ez esetben „duál kutyákról” beszélünk. Hajdu Tamás videón is bemutatta azokat a helyzeteket, amelyekben az eb munkája kiemelkedik, és amelyekre különösen büszkék.

Habony Csaba törzszászlós, a Készenléti Rendőrség (KR) kutyás alosztályának egyik kiképzője és kutyavezetője vázolta a munkájukat.

– A KR országos hatáskörrel látja el azokat a feladatokat, amelyekben csapaterőre van szükség. Többek között nagyobb rendezvények, futballmeccsek biztosítása is hozzánk tartozik – magyarázta a ­törz­s­zászlós, majd átfogó képet adott a munkájukról.

Összesen 23 fő kutyavezetőjük van, és mindegyiküknek járőrkutyája. Ezenkívül léteznek még általános rendőrkutyáik, illetve személy- és kábítószer-keresők is. Fő feladataik közé tartozik a járőrszolgálatok megerősítése. Jellemzően 2-3 zsaru 2-3 ebbel lát el szolgálatot. Kicsit elmozdult a KR kutyás szolgálata az utóbbi időkben a bűn­ügyi felderítés irányába is. A szolgálati állatok feladatait több mint tíz éve részletesen szabályozták. Ugyancsak szabályozott rendszer szerint folyik a kölyökkutyák kiválasztása is.

Nagyon sokat fejlődött a kiképzési technika az elmúlt 15 év során, a taktikák kidolgozásában pedig többféle nemzetközi segítséget kaptak. Ezeket átdolgozták a magyar jogrendnek megfelelően. Ma már a kutyák gyorsan, szakszerűen dolgoznak az alkalmazott metodikák alapján. Természetesen hazánkban továbbra is figyelemmel követik más országok kiképzéseit, hiszen mindenből lehet tanulni. Ma már külön szabályzat van arra, hogy mennyi ideig lehet bevetni a kutyákat napi szinten. Évről évre fejlesztik a módszereket. Minderről látványos videobemutatót is láthattak a résztvevők, amelyből jól kivehető, hogyan alkalmazzák nálunk éles helyzetben a négylábú társakat. A jó rendőrkutya bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között képes feladatokat megoldani, azaz nemcsak a kiképzőpályán ügyes, hanem éles bevetéseken is megbízható. Ehhez önmagában kevés a kiváló kiképzés, fontosak a kutya adottságai is: kiváló idegrendszer és nagy teherbírás is szükséges hozzá.


Kun Mónika
Fotó: Marosfalvi Péter


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Életmentés Kecskeméten

A megyeszékhelyen szolgálatot teljesítő járőrök is közreműködtek a férfi életének megmentésében.

 

Ruhákat rabolt

A Kalocsai Rendőrkapitányságon őrizetbe vették a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, egy fiatal nőt.