Tisztázzák az okokat

2017. 11. 02., cs - 10:21
Zsaru Magazin

Zsarut akkor hívunk, ha baj van.

A BRFK rendkívüli halálesetek osztályát pedig akkor riasztják, ha ez a baj már nem lehet nagyobb. Ők állnak az út végén. Velük soha nem szegülnek szembe, és nekik soha nem mondanak köszönetet egyetlen intézkedés után sem.

Létezik egy szervezeti egység a fővárosban, melynek tagjai bizonyos szempontból mindig befejezett és kivétel nélkül különleges ügyeken dolgoznak. Elnevezésükben is benne van, ők a rendkívüli haláleseti osztály munkatársai. Munkájuk nyomán fontos, olykor megnyugvást hozó, olykor felkavaró és feltáró igazságok derülnek ki.

– Egyetlen halál oka sem maradhat felderítetlenül, a rendkívüli haláleseti osztály, illetve annak csoportszintű jogelődje 1976 óta dolgozik ügyek feltárásán – beszélt az egység felállításáról és munkájáról Köbli Mihály alezredes, osztályvezető. – A főváros illetékességi területén nyomozunk balesetek, öngyilkosságok, ismeretlen körülmények közt bekövetkezett, továbbá fogvatartottak haláleseteinek körülményei után. Egy korábbi holttá nyilvánítási pert követően, 1993-ban bíróság rendelte el, hogy a rendőrség első és másodfokon is megállapítási kompetenciával bírjon. Ezért, valamint szűrőfeladatok ellátására került felső szakmai irányítás mellett szervezetileg a főváros V. Kerületi Rendőrkapitányságához a REHALO, míg a másodfokú megállapításokat a BRFK életvédelmi osztályához sorolták.

A haláleseteknél nem mindig állapítható meg elsőre, hogy van-e abban valakinek felelőssége, az elhalton kívül más magatartása közrejátszott-e a visszafordíthatatlan folyamat bekövetkeztében. A REHALO sokféle eljárást magába foglaló tevékenységével és szakértőkkel együttes munkával rámutat korábban elsikkadó körülményekre vagy büntetőjogi vonzatokra is.

– Tipikus példa a zuhanásos haláleset, ahol alapos eljárás szükséges annak kiderítésére, hogy fentről ugrott vagy esett az áldozat, esetleg a mélybe lökték – folytatta az alezredes. – Ilyenkor vizsgáljuk az áldozat egész­ségügyi állapotát, személyiségét, kórtörténetét, tárgyi bizonyítékok után kutatunk. Látszólag nehezen megfejthető ügyekben is tudunk eredményt produkálni. Példáznám egy másik jellemző, hatáskörünkbe tartozó halálozási formával, a vízbe fúlással. Idegenkezűséget nem állapítottunk meg, de az eset után egy kocsmai diskurzusban egy szemtanú elmondta, ő ugyanabban a baráti körben tartózkodott, látta a haláltusát, de nem foglalkozott vele. Állítását ellen­őriztük, a megadott helyen cigarettacsikkek, italosüvegek tanúsították, a férfi valóban ott tartózkodott, ezért ellene segítségnyújtás elmulasztása miatt kezdeményeztünk eljárást. Dolgozunk egészen egyszerűnek tűnő ügyeken is. Egy falatbeékelődéses fulladás körülményeit is megfelelő aprólékossággal vizsgáljuk. A bal­esetnek tetsző elhalálozás gyorsan más megvilágításba kerül, ha feltárjuk az áldozat viszonyait.

A télhez és a fűtési szezonhoz közeledve oszt meg korábbi eseteken alapuló aktuális gondolatokat Törteli Eszter főhadnagy, főnyomozó. Az utcán, fűtetlen szükségalvóhelyeken élőkre leselkedő hőmérsékleti veszélyekről sok ismeretünk van. Mi a helyzet az ingatlanokban? Aki elég régóta dolgozik a REHALO-n, az tudja, hogy ultramodern és békés célra szánt berendezések is ölnek, továbbá vannak megengedhetetlenül rossz nyílászárók. Fagyások és fulladások. A hideg évszak felé fordulás előtt a főhadnagy bizarr érdekességként egy figyelmeztető ellenpólust is megemlít. A nyár is szedi áldozatait, avagy lehet-e kihűlésbe belehalni 43 Celsius-fokban?

– Lehet, jártunk kollégáimmal ilyen esetnél. A rekkenő hőségre tekintettel a zárt lakásban a klímaberendezés 16 fokra volt beállítva. A lakásban egyedül tartózkodó tulajdonos elesett, és mozgásképtelenné vált, segítséget kérni nem tudott. Alulról a padló, felülről a mesterségesen túlhűtött levegő vitte le a testhőmérsékletét. Az alacsony környezeti hőmérsékletre a szervezet adta reakció, a keringés lelassulása okozta a kihűlését, boncolás után a gyomornyálkahártyán talált Wischnewsky-folt igazolta feltevésünket – külső behatás nélkül, forró nyári napon kihűlés okozta a halálát. Már téli időszakban szembesültünk a leírt eset egy másik változatával, a fűtött ingatlanban bekövetkezett kihűléssel. Itt többen is éltek, és úgy szellőztettek, hogy figyelmen kívül hagyták a beáramló hideg levegő hatásának kitett, ágyhoz kötött idős rokon lakáson belüli elhelyezkedését. A magatehetetlen ember belehalt a tartós szellőztetésbe, hozzátartozói felelőssége megállapítható volt.

A szellőztetés kiváltása, sőt a túlfejlesztett ajtók-ablakok meggondolatlan alkalmazása is szedett már áldozatokat:

– Egyszerre üzemelt a fürdőszobában egy szabad égésű fali gázfűtőtest, és a konyhában egy páraelszívó. A konyhai berendezés az égésterméket összegyűjtötte, majd a lakás belterébe, egy zárt helyiségbe juttatta, és halált okozott. Többkamrás, kiváló hő- és hangszigetelő képességet mutató, fokozott légelzárású ablakok esetében kötelező megfelelő szellőztetésről gondoskodni, mert az ilyen nyílászárók beszerelésénél nem megy végbe elégséges légcserélődés, és károsan megnőhet a szén-monoxid-koncentráció. Rosszul bekötött gázfűtőtestek gyakran okoznak halált, ezeknél az eseteknél igazságügyi műszaki szakértő, a gázszolgáltató, a kéményseprő és a nyomozóhatóság közös szemlén állapítja meg a felelős kilétét. Eljárás indult az ellen a szülő ellen is, aki az elemes szénmonoxid-riasztót a lemerülését jelző zavaró csipogás miatt kikapcsolta, így hozzájárult gyermeke és felesége halálához.


SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: ANDRÉ ILDIKÓ, RENDŐRSÉG


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam