Toloncjárat

2017. 01. 11., sze - 10:21
Zsaru Magazin

Vannak, akik jogellenesen tartózkodnak nálunk, és nem akarnak hazamenni. A migránsválság fokozta e problémát. Akiktől nem várható el önkéntes távozás, kényszerrel is visszaviszik oda, ahonnan jöttek.

Bíróság mondhatja ki jogerős határozatában, hogy a vádlottat kiutasítja az országból, másrészt az idegenrendészeti hatóság is dönthet így. Nálunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) jogosultsága határozni, ám döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

 

– Az érintettnek lehetővé teszik, hogy önként eleget tegyen a döntésnek, és elhagyja hazánkat. Ha megteszi, nincs következmény, ha nem, nekünk kell elkísérni, és átadni a származási ország hatóságainak – magyarázza Reményi László alezredes, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) tolonc alosztályának vezetője. – Azokat is a mi gondjainkra bízza a BÁH, akiktől nem várható el önkéntes jogkövetés.

 

 


Reményi László alezredes

 

A kitoloncolási eljárások a rendszerváltást követően kezdődtek, 2007-től a Budapesti Határőr Igazgatósághoz kerültek e feladatok, amelyeket a 2008-as integrációval az RRI vett át.

 

– Sokan azt gondolják, hogy a toloncjárat jutalomutazás, pedig ez igencsak stresszes munka – teszi hozzá Kovács Balázs alezredes, kiemelt főelőadó. – Az előkészítő munka a BÁH-ra hárul, munkatársaik végzik a külföldi állampolgárok meghallgatását. Egyik legfontosabb céljuk azonosítani azt, aki menekültstátuszért folyamodik, miközben nincsenek személyazonosításra alkalmas vagy utazásra jogosító okmányai. Általában Nyugat-Európába akarnak továbbmenni, de olyan is akad, aki itt maradna.

 

Az évek óta húzódó menekültválság miatt a feladatok megsokasodtak. Évekkel ezelőtt örmény menekültek jöttek, aztán a koszovói válság miatt számos albán nemzetiségű érkezett hazánkba. Most a Közel-Keletről, az arab államokból utaznak ide legtöbben, valamint Afrika északi és középső részéről, de akadnak ázsiai, sőt, dél-amerikai migránsok is.

 

– A mi feladatunk ott kezdődik, amikor átvesszük az embert, mi kísérjük haza – avat be a részletekbe Tóth Árpád főtörzs­zászlós. – Rögtön kiderül, ha nem vagy kevéssé együttműködő, azt is borítékolni lehet, hogy kifejezetten balhézni akar. Ahogy fogadja a közeledésünket, amit mond, a testbeszéde elárulja, mit tervez. Fel kell készülnünk arra, hogy bármely pillanatban akár erős fizikai ellenállásba is ütközhetünk. A külföldi „feltérképezése” már a kiutazás előtti napon megtörténik, találkozunk és beszélgetünk vele, az utazás részleteit is megismertetjük. Próbálunk olyan kapcsolatot kialakítani, ami a lehető legkevesebb konfliktussal jár, és nem terheli jobban az amúgy is stresszes légi utat.

 


Ruhaátvizsgálás

 

A legtöbb érintettet menetrend szerinti polgári repülőjárattal utaztatják – egy gép, egy kitoloncolt –, ez alapszabály, a kapitány szinte soha nem fogad többet, neki a légi jármű biztonsága a legfontosabb. Ha a pilótának a legcsekélyebb aggálya van, nem engedi utazni őket, meg sem kell indokolnia döntését. Ilyenkor teljesen át kell szervezni az utazást.

 

– 2015-ben 63 esetben 416 külföldi kitoloncolását hajtottuk végre, december közepén még csak 299 főnél jártunk, de már jóval a 120 fölötti utazási esetszámnál tartottunk – folytatja az alosztályvezető. – Amíg az érintettekről nem születik jogerős döntés, hat hónapig idegenrendészeti őrizet rendelhető el, ezt legfeljebb egyszer meg lehet hosszabbítani, de azt meg kell indokolni. A BÁH szerzi be a befogadó nyilatkozatot a származási országból, ezt alapos, körültekintő vizsgálat előzi meg.

 

 


Kísérés a járathoz

 

A külföldi azonosítása gyakran nem egyszerű, ha nincs okmánya, az ő bemondására indul meg a procedúra. Az egyik arab állam polgára nemritkán vallja magát a másikénak, szakembernek kell megállapítania, igazat mond-e. Természetesen vannak jó módszerek, minden országra egy 50 kérdéses „teszt”. Ha valaki az adott állam polgárának vallja magát, akkor ismernie kell hazája jelképeit, himnuszát, kultúráját, nagyjait, emlékhelyeit és az államférfiakat, ezen meg lehet bukni. A kikérdezés minden esetben a legkülönfélébb, akár törzsi nyelvjárásokat is tudó tolmácsok közreműködésével történik. Ha a külföldi nem ismeri saját „népe” nyelvjárását, akkor nem tartozhat oda. Hosszú huzavona lehet, de a migránsnak látnia kell, nem járhat túl a hatóságok eszén.

 

– Barátsággal próbálunk hozzájuk viszonyulni, hogy a végén ugyanígy lehessen egymástól elköszönni – oszt meg velünk egy fontos alapelvet Tóth főtörzs­zászlós, aki számos kalandot élt meg külföldi szolgálati útjai során. Azt mondja, ha nincs semmi gond, akkor is megnő a kísérő zsaruk pulzusszáma, amikor az érintett mellett ülnek a repülőgépen.

 

A toloncszolgálatot polgári ruhában látják el, a repülőgépre és az idegen állam területére sem vihet a rendőr maroklőfegyvert, egyes arab államokba még bilincset sem. A kitoloncolandó és a zsaruk szállnak fel elsőként a gépre, majd ők mennek le utoljára. Ahol megfelelő a kapcsolat a származási országgal, várják őket az ottani kollégák, akik mindenben segítenek. A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) is számos kitoloncolási projektet visz, anyagilag is támogatja a tevékenységet, ami az EU érdekében áll. Nemzetközi tanfolyamokat és továbbképzéseket is indítanak a légi toloncolási gyakorlat egységesítése céljából, amin az alosztály tagjaiból kiválasztott zsaruk is részt vesznek. Az alosztály szolgálatát az igénybevételnek megfelelően alakítják, mindenki beszél angolul, de vannak térségek, ahol muszáj pár szót tudni spanyolul vagy arabul is. Szinte mindennap van teendő. A kollégák legalább havonta egyszer összeülnek teljes létszámban, képzéseket tartanak nekik, összehangolják feladataikat, ilyenkor minden fontos dolgot megbeszélnek, ami az elmúlt utazásaik során történt, aztán hajrá tovább!              

 

 

TAKÁTS LÁSZLÓ
FOTÓ: SZABÓ LÁSZLÓ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Specialista

A szolnoki rendőrök elfogták azt a 26 éves helyi férfit, aki kétkerekűekre szakosodott, és városszerte többet is ellopott az elmúlt időben.

 

Eltűnt Kiss Dominik

A pécsi rendőrök a lakosság segítségét kérik a 15 éves fiú eltűnése kapcsán.