Ujjnyomok – új módszerek

2018. 05. 25., p - 12:58
Zsaru Magazin

Ma már természetes, hogy a bűnüldözésben fontos szerepet kapnak az ujjnyomok, ám vizsgálatuk sokkal korszerűbb berendezéseken történik, mint akárcsak néhány éve.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Daktiloszkópiai Szakértői Intézetében szóba kerül egy bibliai idézet és a pillanatragasztó fontossága is.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) objektumában, a Daktiloszkópiai Szakértői Intézetében járunk. Ezért Lontai Mártont, az NSZKK bűnügyi igazságügyi szakértői főigazgató-helyettesét és Nagyné Bánovics Szilviát, a Daktiloszkópiai Szakértői Intézet igazgatóját – lévén mind a ketten igaz­ságügyi ujjnyomatszakértők – arra kérjük, röviden vázolják föl a daktiloszkópia, vagyis az ujjnyomvizsgálat múltját. A még vázlatosan is érdekes történet előtt érdemes kitérni egy Bibliában olvasható, meglepő mondatra, mely szerint az Úr „minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje minden halandó, hogy az Ő műve.”

Már a XII. században

Előbb tehát a múlt. Az emberek már a XII. században rájöttek arra, hogy az emberi ujjnyom, vagy ahogy hivatalosan említeni kell, az emberek ujján található bőrfodorszálak rendszere mindenkinél különböző. Egyediségét az ókori Kínában, Japánban, Tibetben is felismerték, és használták különféle okiratok hitelesítésére. A daktiloszkópia tudományának megalapítójaként Galton angol antropológust, polihisztort tekintik, aki 1892-ben lefektette a daktiloszkópia két tudományos alaptételét. Az első szerint két ember ujjnyomata semmilyen esetben, még egypetéjű ikreknél sem egyezhet meg teljes mértékben, ennek esélye nagyjából 1 a 64 milliárdhoz. Másodszor: a bőrfodorszál rajzolatai az embrionális kortól egészen a halál beálltát követően a szövetek bomlásáig változatlan formában találhatók meg az ujjakon. Európában először 1901-ben a londoni rendőrség kezdte el bűnüldözési célokra használni az ujjnyomokat. 1902-ben éppen londoni látogatáson tartózkodott Pekáry Ferenc rendőrtanácsos (későbbi budapesti rendőrfőkapitány-helyettes), ott találkozott az ujjnyomat gyakorlati alkalmazásával és hasznosságával a bűnügyi nyomozásokban. Hozta magával a tudást, de hozott az ujjnyomatvételhez szükséges kellékeket (horganylemezt, gumihengert, festéket, nyilvántartási lapot), valamint bőségesen angol nyelvű szakirodalmat is. 1904-ben Pekáry közbenjárásával Magyarországon is megalapították az országos daktiloszkópiai nyilvántartást. A hazai daktiloszkópia első sikere volt, amikor az 1907-es, Dános község határában történt rablógyilkosság tetteseit egy a helyszínen talált poháron rögzített véres ujjnyom alapján azonosították.

Vegyszeresen hívják elő

Ugorjunk most egy jókorát az időben, és fókuszáljunk a korszerű daktiloszkópiára, amelyben már a technika által kínált legújabb lehetőségek is szerepet kapnak. Kémiai eljárások például. Míg a bűnesetek helyszínén hagyományos módszerekkel, különféle porokkal hívják elő az ott hátrahagyott és még friss ujjnyomokat, az NSZKK Daktiloszkópiai Szakértői Intézetének Vegyszeres Nyomelőhívó Laboratóriumában vegyszerekkel. Korszerű vegyi fülkék alkalmazásával és speciális fényforrásokkal teszik láthatóvá a szabad szemmel nem látható nyomtöredékeket.

– Erre azért van szükség, mert több hét is eltelik, amíg hozzánk kerülnek a nyomok, így azok már nem frissek – mondja Nagy Krisztina bűnügyi technikus. – Leggyakrabban cián-akriláttal dolgozunk, ami, bármilyen furcsa, nem más, mint a pillanatragasztó anyaga. A kifejezetten erre a célra kifejlesztett kabinban első körben visszapárásítjuk a nyomot, majd azt követően a cián-akrilát lép reakcióba az „izzadmány” anyagával. Ezt követően speciális festékkel lefújjuk a tárgyat, amelyen aztán UV-fényben gyönyörűen előbukkannak, láthatóvá válnak a nyomok. Nagyon leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, hogy a régebbi nyomokat felfrissítjük, és így tesszük láthatóvá. Ez azonban csak azokra az anyagokra alkalmas módszer, amelyek nem porózusak. Ha porózus, azaz légáteresztő anyagokkal dolgozunk, például papíron vagy textilen keresünk nyomokat, akkor más vegyszert, más fényforrást és egy másik vegyi kabint kell használnunk. Ezekhez a kémiai folyamatokhoz máshol adott esetben hosszú napok is kellhetnek, míg az NSZKK fejlesztéseinek köszönhetően a modern vegyszeres nyomelőhívó laborban, a folyamatokat gyorsító vegyi fülkék akár pár órára rövidítik le a nyomok előhívását. Nagy előrelépés az is, hogy 2017-ben az ISO 17025 szabvány szerint sikerült minőségbiztosítani a labor tevékenységét, így jelenleg az NSZKK-ban van az ország egyetlen akkreditált daktiloszkópiai nyomelőhívó laborja.

Több ezer bűnjel

Beszélünk még arról is, hogy az NSZKK objektumában annyival az ország más bűnügyi technikai laborjához képest abban is többet tudnak, hogy ebben az intézményben közös bűnjelszemlével több szakterületet is át tudnak fogni. Ha egy bűnjelről DNS-t és ujjnyomot is szeretnének rögzíteni, akkor nagyon fontos az együttműködés, hogy egyik terület szakértői ne tegyék tönkre a másik terület számára fontos nyomot.

Az ujjnyomok előhívását követően ezeket le kell fényképezni, majd a képeket a szakértők veszik birtokba; számítógépes feldolgozásuk következik. Az ujjnyomokon úgynevezett sajátossági pontokat keresnek, ilyen lehet, amikor a bőrfodorszál megszakad, elágazik, kis szigetet vagy pontot képez. Ha ebből találnak legalább tízet, akkor a nyom alkalmas egyedi azonosításra. Már csak egy gombnyomás, és a számítógépes program másodperceken belül megmutatja a saját könyvtárában tárolt hasonló ujjnyomatokat. Jön a precíz összehasonlítás, és ha minden egyezik, sikeres volt a munka.

– A beérkezett ügyek 30 százalékában eredményesen lehet ujjnyomokat azonosítani – állítja Nagyné Bánovics Szilvia, a Daktiloszkópiai Szakértői Intézet igazgatója. – Egy évben vegyszeres nyomkutatásra 3-400 ügy kerül hozzánk, ez több ezer bűnjelet is jelenthet. Még olyan ügy is akadt, amelyhez kétezer bűnjelet kellett volna megvizsgálni. Ráadásul néha összetorlódnak a teendők. Érkezik, mondjuk, egy kábítószeres esetből több száz bűnjel, azaz több száz kicsi zacskó, és valamennyiről ujjnyomokat kell rögzíteni, hiszen ezek az eset számos résztvevőjéhez elvezethetnek. Közben beesik egy-egy soron kívüli történet, akkor mindent félretéve azt kell vizsgálni. Majd újra a kábítószeres tasakok, közben persze érkeznek az új ügyek…

Végül említsük meg az elmúlt időszak sikertörténetét: egy győri fegyveres rablás elkövetőjét az NSZKK villámgyors daktiloszkópusainak (és az általuk használt új vegyszeres előhívó kabinoknak) köszönhetően sikerült elfogni néhány óra alatt. Az ujjnyomok régiek, de a módszerek újak.


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
Fotó: TRENCSÉNYI


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam