Végleg bezárva

2019. 09. 18., sze - 11:13
Zsaru Magazin

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai az Aradi utcai épületből a Labanc utcai objektumba költöztek.

Az immár üres épületet Nagy Marianna alezredes zárta be, aki ott kezdte a szolgálatot harminc évvel ezelőtt. A múltról, a költözésről és a munkájáról kérdeztük.

A KR NNI Aradi utcai objektumában a jelen idő már csak néhány óráig érvényes, mert Nagy Marianna alezredes, a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság őrzési osztályának vezetője rövidesen végleg bezárja az épületet. Elfordul a kulcs, és a KR NNI munkatársai a Labanc utcai objektumban folytatják a munkát.
 

KÖLTÖZÉS NEHÉZSÉGEKKEL

Az NNI a KR irányítása alá tartozó, bűnügyi feladatokat ellátó nyomozó hatóság. A KR NNI mint országos hatáskörű, speciális illetékességű nyomozó hatóság feladata a szervezett bűnözéshez, a nemzetközi vonatkozású, határon átnyúló kapcsolatokra épülő, a kimagasló kárértékű gazdasági jellegű bűncselekményekhez, valamint a nagy súlyú, a társadalom érdeklődésére számot tartó bűncselekményekhez kapcsolódó büntetőeljárások lefolytatása. Kábítószer-bűnözés, embercsempészés, bűnszervezetek, emberkereskedelem, kiberbűnözés, fegyverkereskedelem, nemzetközi korrupció, emberiesség és állam elleni bűntettek, szerv- és műkincskereskedelem, mind-mind az iroda fókuszában lévő bűncselekmények.

A Nemzeti Nyomozó Irodát szokták úgy is nevezni: a magyar FBI. Az NNI Aradi utcai épülete ma már kissé leharcolt, noha a különféle helyiségeket és az infrastruktúrát mindig az új igények szerint és a jogszabályoknak megfelelően alakították. A KR NNI munkatársai innen az újonnan kialakított Labanc utcai objektumba költöznek. Ez persze kényes ügy, csak megfelelő előkészítés, koordinálás és biztosítás mellett történhet, hiszen az iratok, a számítógépek, a szolgálati gépjárművek vagy a fegyverek elszállítása nem bízható akárkire: természetesen ezeket a feladatokat a KR munkatársai végzik. Az Aradi utcai épület rendőrségi szempontból talán nem volt a legjobb helyen, mert szűk utcák veszik körül, és sűrű a lakókörnyezet. Amikor kiemelt fogvatartottat kísértek, akkor külön terv alapján érkeztek a speciális szolgálati gépjárművekkel.
 

A LEGBIZTONSÁGOSABB FOGDA

Erről már Nagy Marianna alezredes mesél, aki 1989-ben őrmesterként lépett be először az Aradi utcai objektumba, ami akkor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság épülete volt. Fogda-, objektumőrként és járőrként is teljesített szolgálatot. Ma már a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság őrzési osztályának vezetője. Büszke arra, hogy itt kezdte pályafutását, itt lett vezető, és ő zárhatja be az épületet, valamint arra is, hogy az újonnan kialakítandó fogda tervezésébe is bevonták.

– Pályafutásom során mindig kiváló parancsnokaim és vezetőim voltak, de mindenképpen szeretném kiemelni Lippai Vilmos nyugállományú alezredest, akitől a fogdaőri munka csínját-bínját tanultam – mondja. – A fogdákban 2005 előtt akár évekig is raboskodhattak a fogvatartottak, azóta már legfőképpen csak a 72 órás őrizet jellemző. Jönnek-mennek a fogvatartottak, amolyan forgószínpadszerűen. Őrzésbiztonsági szempontból is a KR fogdája a legbiztonságosabb Magyarországon, innen az elmúlt évtizedekben nem szökött meg fogvatartott, még csak kísérletet sem tettek rá. Rendkívüli esemény is csak elvétve akadt. A fogva tartás körülményeit illetően a jog- és a szakszerűség mindig a fókuszban volt, embertelen, megalázó bánásmódra sosem volt panasz, annak ellenére, hogy a büntetés-végrehajtási ügyészek folyamatosan árgus szemekkel kísérték a munkánkat. Kiemelendő, hogy megfelelő biztosítás mellett, az országban egyedülálló módon, speciálisan erre a célra kialakított kísérőfolyosón lehetett eljutni a fogdáról az épületbe.

Mesél aztán arról is: mivel a nemzetközi ügyekkel kapcsolatban külföldi elkövetők is megfordultak a fogdában, az étkezési, vallási szokásaikra is figyelemmel kellett lenniük. Ha pedig a fogvatartottnak epe-, májkímélő vagy az orvos által javasolt roboráló étrendet írtak elő, azt is biztosítaniuk kellett. Ha a fogvatartott valamilyen ételintoleranciában szenvedett, akkor a betegségének megfelelő étrendre is ügyelni kellett, végül, ha muzulmán vagy zsidó vallású, akkor a vallásának megfelelő étrendet kapta. Ha már étel: az Aradi utcai fogdában a rács mögött ülők ugyanazt ették, mint a Készenléti Rend­őrség munkatársai, azaz nem sok panasz lehetett rá… De a rendőrorvosnak és a felcsernek nagyon pontosan kell tudnia, hogy a fogvatartott milyen egészségügyi állapotban van. Ezen túlmenően szükséges, hogy a fogvatartók szakszerűen tudják kezelni a fogvatartott lelki problémáját is. Egy picit pszichológusnak és jogásznak is kell lenniük, ismerniük kell a szlenget, a tolvajnyelvet, a kábítószer- vagy a cigarettaelvonás hatásait, tüneteit és még ezernyi apró részletet. Meg kell tanulniuk kezelni a manipulációt, az erőszakos és az agresszív viselkedést. A fogvatartottak őrzése pszichés készenlétet igényel, magas szintű tűrőképességet, jó kondíciót, amire folyamatos oktatással készítik fel az állományt. Mondjuk, a kiemelt ügyekhez kiemelt elkövetők is tartoztak, így aztán a fentebb soroltak valóban nagyon fontosak.

 

ELFORDUL A KULCS

Nagy Marianna amúgy is mindig szabálykövető volt, már az első intézkedése is azt bizonyította: abban az épületben, amit ő őriz, rend lesz. Az első munkanapján például az akkori Pest megyei rendőrfőkapitánytól is elkérte az igazolványát. A rendszeretete azóta is végigkíséri a munkáját.

– Egy fárasztó kihallgatás után még éjjel kettőkor vagy hajnali négykor is csak szabályszerűen lehetett a fogvatartottat befogadni, és ezt mindig szem előtt tartjuk – folytatja. – Mert a jogszabályok betartása közös érdek. Fontos még elmondani: a fogvatartó nem ítélkezik, ideális esetben azt sem tudjuk, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják azt, aki átmenetileg hozzánk kerül, az emberséges bánásmód mindenkinek jár.

Lehetetlen kérésekről faggatjuk, voltak ilyenek, persze. Volt olyan fogvatartott, aki a feleségét néhány órára bekérte volna, a legtöbben a számítástechnikai eszközöket hiányolták, nyilván hiába.

Váratlan helyzetekről kérdezzük: ilyen is akadt.

– Három-négy évvel ezelőtt egy hirtelen jött fővárosi vihar megbénította egész Budapest infrastruktúráját, még a fogdából is azonnal ki kellett menekíteni mindenkit – emlékezik Nagy Marianna. – Nem volt egyszerű, hiszen vészhelyzet ide vagy oda, abban az esetben is mindent szakszerűen és szabályszerűen kellett végrehajtanunk. Úgy a kísérők számát, a fogvatartottakat szállító járműveket, azaz a tárgyi feltételeket, mint a kiürítés szabályait és a vele járó adminisztrációt, valamint a jelentési kötelezettségeket illetően.

Végül elérkezik a nagy pillanat: az épület bezárása. Mivel azonban a rendőrségi objektumban huszonnégy órán keresztül nem állt meg az élet, így az ajtaján lévő zár évtizedek óta nem volt használatban. Kicsit tehát izgulunk is. Nagy Marianna beteszi a kulcsot a zárba, elfordítja, működik.

A kapu végleg becsukódott. Egy korszak lezárult.  


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: BÉRES ATTILA


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Bódult állapotban vezetett

A Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság járőrei Alsóregmecen egy férfit szűrtek ki a közúti forgalomból, aki bódult állapotban vezette járművét.

 

A lakásban érték tetten a tolvajt

A Szikszói Rendőrőrs munkatársai elfogták azt a férfit, aki alsóvadászon több családi házból és azok melléképületeiből lopott el különböző tárgyakat.