Zsaruk a gólyák városában

2020. 03. 11., sze - 16:15
Zsaru Magazin

Nagybajom Somogy közepén, a Balatontól és a Drávától szinte ugyanolyan távol, Kaposvártól 25 kilométerre nyugatra fekvő település.

Hiába kisváros, mégis sokrétű a zsaruk napi munkája. Ez egyrészt a település adottságainak is köszönhető, hiszen illetékességi területük több mint 40 százaléka erdő. Így a napi munkák mellett majdnem minden hétre jut egy vadelütéses baleset, és bár a falopások visszaszorultak az elmúlt tíz évben, azért mindig akad próbálkozó.

A Nagybajomi Rendőrőrshöz tíz település tartozik, és a két legtávolabbi pont közti távolság 50 kilométer.

– Az állománynak szinte teljesen feltöltött a létszáma – ismertette Völgyi Gábor százados, a Nagybajomi Rendőrőrs parancsnoka. – Még egy kollégát várunk, és egy tanuló is érkezik, ami nagy segítség lesz, hiszen lassan indul a balatoni szezon. Ilyenkor Siófokon is teljesítünk szolgálatot, a bűnügyi és a közterületi megerősítésben segítünk. Ahhoz, hogy ott is helytálljunk, szükség van erre a létszámra. Jelenleg egy járőrparancsnokunk, három járőrünk és nyolc körzeti megbízottunk van. Naponta kell ellen­őrizni az összes települést, de a polgárőrök is segítenek, akikkel nagyon jó a kapcsolatunk, ahogy az önkormányzatokkal is. Nagybajom az ország rendszerváltás utáni első rendőrőrse, és a létszám mellett a technikai felszerelése is igen jó. Sőt, a nagybajomi önkormányzat több évvel ezelőtt térfigyelő kamerarendszert is kiépített a közterületeken, ami nagy segítség. Errefelé sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, és jó páran komoly gépparkkal rendelkeznek. Ezekre is ügyelni kell. Nyáron jellemzőek a sport- és edzőtáborok a sportcsarnokban, ilyenkor több a gyerek a településen, az arra közlekedőknek érdemes figyelniük. A turizmust tekintve a kirándulók szép számmal megjelennek minden évben. Ez a gólyák városa, és sokan csak azért utaznak ide, hogy fotót készítsenek róluk. A 61-es főút miatt nagy az átmenő forgalom. A napi feladatokon felül figyelünk az illegális migrációs ellenőrzésre is, hiszen az M7-es autópálya sincs messze. Ha építkezés, útkarbantartás vagy mezőgazdasági munka zajlik, ugyancsak ott a helyünk. A második világháború idején itt húzódott a frontvonal. Nem ritka, hogy aknavető gránátot találnak, így volt ez február 18-án is. A munka további része ilyenkor természetesen a tűzszerészeké, akik gondoskodnak a szakszerű kiemelésről és a hatástalanításról. Nagybajomban széles spektrumot fednek le a feladatok. Szerencsére tapasztalt kollégáink mellett a fiatalok is rutinossá válnak.

Aznap délelőtt, amikor megérkeztünk Nagybajomra, egy szarvas vágott át az egyik úton, és balesetet okozott. A többmázsás állat nem figyelt az autósokra, és az egyik gépjármű szélvédőjére, majd a tetejére csapódott az esőben, de sérülten is továbbfutott. A sofőr szerencsére sérülés nélkül megúszta az ütközést, de az autója összetört. A zsaruk azonnal a helyszínre érkeztek, a mentőkkel egy időben.

– A legtöbb alkalommal, ahogy most is, a személyautók a részesei a vadbaleseteknek – magyarázta a helyszínen Paréj Attila törzs­zászlós, a Nagybajomi Rendőrőrs körzeti megbízottja. – A vadbaleseteket nagyon nehéz, olykor lehetetlen elkerülni, mivel az állatok váratlanul képesek felbukkanni a járművek előtt. A féktávolságon belül észlelt vad megjelenése esetén nemigen lehet mást tenni, mint erőteljesen fékezni, és használni a kocsi hangjelzését.

A vadászokkal és a városi polgárőrökkel rendszeresen közös szolgálatot is ellátnak a zsaruk. Ebben az időszakban az agancshullásra is figyelnek. Az agancsokat csak az adott terület vadászatra jogosult szervezetének engedélyével lehet összeszedni. Enélkül a gyűjtés lopásnak minősül. Minden erdő, minden külterület Magyarországon vadászterületnek számít. Az erdős területekre a körzeti megbízottak és a járőrök egyébként is fokozottan figyelnek, és amennyiben szabálytalanságokat látnak, azonnal intézkednek. Segítik a hatóság munkáját a számos helyen felállított vadkamerák is.

– Ezeken a területeken csak a szervezetek, azaz rendszerint a vadásztársaságok jogosultak a vadgazdálkodásra – fogalmazott Nagy László főtörzszászlós. – Sajnos nemcsak a vadak szoktak féktelenül haladni, de az autósok egy része sem tartja be a kellő sebességet.

Emiatt a 61-es főúton, Pálmajornál most is a gyorshajtókat próbálták kiszűrni az ott dolgozó kaposvári zsaruk. Törzsök Csaba őrmester elmondta, hogy valószínűleg a rossz időnek köszönhetően, de ezúttal mindenki szabálykövető. Jó lenne, ha ez a jövőben is így lenne mind az autósok, mind a tehergépkocsi-vezetők részéről.

– Általában az eső és a hó lassításra készteti a rutinos sofőröket is, a jó időben azonban meglódulnak, és nem vezetnek kellő figyelemmel – tette hozzá Cser Andrea törzsőrmester.

Tíz település négy iskolája és nyolc óvodája tartozik a Nagybajomi Rendőrőrshöz. Általában a körzeti megbízottak tartanak bűn-, illetve baleset-megelőzési előadásokat a gyerekeknek. De a falunapokat is kihasználják erre, amikor a kisebbek a szüleikkel együtt jelennek meg a rendezvényeken. Amikor ott jártunk, akkor is egy iskolás gyermek miatt tett bejelentés kapcsán érdeklődnek a körzeti megbízottak a körülményekről. A gyerek édesanyja szerint a kisiskolás fiát megfenyegette egy idősebb diák, és fél egyedül iskolába menni. A zsaruk, miután tájékozódtak az iskolában az osztályfőnöktől, a fenyegetőző fiút is megkérdezték. Aztán ismét meglátogatták az édesanyát, hogy megnyugtassák: nincs gond, nyugodtan engedje el a gyereket egyedül, csupán hangosabb szóváltás történt az iskolások között.

– Minden ügyet azonnal kivizsgálunk, mert így sokkal könnyebb bármiben eljárni, és az emberek is érzik a biztonságot – jelentette ki ennek kapcsán Radics Zsolt hadnagy, a Nagybajomi Rendőrőrs nyomozója.

Szabó Tibor zászlós, nyomozó már egy másik területről beszélt az elmúlt hetek ügyeit áttekintve:

– Hiába vége lassan a télnek, nemrég fejeződött be egy ugyancsak a településre jellemző ügyben a nyomozás. Január 11. és 16. között a közeli erdőterületről tettek bejelentést, hogy csaknem 4 köbméter fa tűnt el egy ottani lerakatból. A szálak a 44 éves pálmajori O. Sándor házához vezették a rendőröket február 18-án. A férfi azt állította, azért van a portáján fa, mert jogosult volt rá, és az önkormányzattól kapta. A nála lévő tűzifa azonban jellegzetes módon volt megjelölve egytől egyig, ugyanúgy, ahogy a megtizedelt lerakatban is az erdőben. A férfi ellen lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, szabadlábon védekezik. A sértett a lefoglalás után hiánytalanul visszakapta tulajdonát.          


KUN MÓNIKA
FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam