TATABÁNYAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG        

Tisztelt Látogató!

Köszöntjük Önt Web oldalunkon Tatabánya Megyei Jogú Város Rendőrkapitánysága vezetése és személyi állománya nevében

                                                                Tatabánya a megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árokban) fekszik, a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva nem csak megyei, hanem regionális és országos forgalmi csomópont is. Az M1-es (E60, E75) Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest – Hegyeshalom – Rajka vasútvonal átszeli a várost. A környék minden településével és az ország nagyobb városaival autóbuszjáratok kötik össze. Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy a kőkorszak óta folyamatosan élnek itt emberek. Az egykori tatai erődítéshez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Környékén, hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.

A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a XVI. században elfoglalták a törökök. A török hódítás után az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be. Az 1785-ben fedezték fel a kb. 100 évre becsült szénvagyont rejtő szénmezőket . Ettől egy csapásra megváltoztatta az itt lakók élete. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, amely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és a fémipart. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet. A bánya körül kialakult kolónia önálló községgé vált, majd 1903-ban a Tatabánya nevet kapta.

Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jó néhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jött létre. Az élet felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kultúrális szervezeteket alapítottak.

Már az 1920-as 1930-as években felmerült a négy bányaközség egyesítése, amelyre végül 1947. október 10-én – a várossá nyilvánítással egy időben – került sor. Tatabányát 1950-ben avatták megyeszékhellyé.

Ezek a változások jelentős hatással voltak a népesség alakulására. A lakosság lélekszáma az 1980-as évek közepére megközelítette a nyolcvanezret.  A település 1991-ben megyei jogú városi rangot kapott.

A rendszerváltás utáni években lassú fokozatos gazdasági-szerkezetátalakítás ment végbe, amely során ipari park került kialakításra. Itt műanyagipari, orvosi segédeszközöket gyártó vállalatok, valamint autóipari beszállítók (autóüveggyár, felnigyár, gumiabroncsgyár) telepedtek meg. 2009-re ~500ha területen több mint 2 tucat közepes- és nagyvállalat foglalkoztat ~13.000 környékbeli munkavállalót.

A XX. század végére a megyeszékhelyen megalapították a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját és néhány évre rá megjelent a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata is. Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye a Jászai Mari Színház. Ezen kívül számos kultúrház, ifjúsági központ, könyvtár és múzeum biztosítja a szórakozást.

Az 1910-ben alapított Tatabányai Bányász Sport Club (TBSC) országszerte ismert. Jelenleg számos sportegyesület található a városban, sportolói Európa-szerte ismertek. A város híres szülöttei között találhatóak a válogatott sportolókon, olimpikonokon kívül, neves énekesek és színművészek is.

A rendőrkapitányság épülete a város szívében, Tatabánya-Újvárosban, a Kós Károly utca 26-28. szám alatt található, az ezredfordulón végzett felújítás óta korszerű ügyfélfogadást és munkakörülményeket tesz lehetővé. Megközelíthető az Álmos vezér, illetőleg az Ond vezér utca felől.