Bevezetés, előzmények

Büntetőpolitikánk elengedhetetlen célja és feladata, hogy a bűnözés okozta káros hatásokat csökkentse. A bűncselekmények áldozataival való törődés, jogaik érvényre juttatása alapvető társadalmi érdek. Valamennyi jogalkalmazó szerv kiemelt feladata, hogy lehetőségeihez, kompetenciájához mérten segítse azokat, akik a személyükben, javaikban, vagy jogaikban sérelmet szenvedtek.

2006. január 1-jén lépett hatályba a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást). A törvény összhangban áll az európai jogrenddel, egyszersmind kifejezi azt, hogy a magyar állam szolidáris mindazokkal, akiket az erőfeszítései ellenére sem tudott megvédeni attól, hogy bűncselekmény áldozatává váljanak.

A rendőrség és határőrség áldozatsegítő feladatait a 2007 tavaszán életbe lépett, 17/2007. (III.17) IRM rendelet szabályozza. A rendeletben foglaltak maradéktalan végrehajtására az Országos Rendőrfőkapitány kiadta az 50/2008. (OT 29.) ORFK utasítást a rendőrség áldozatsegítő feladatairól, mely 2009. január 1-jén lépett hatályba.

E jelentés a hatályos norma rendelkezései értelmében, a területi szervek által készített részjelentések felhasználásával készült.

I. A bűnügyi helyzet rövid jellemzése

A  2008-ban bekövetkezett gazdasági válság negatív hatása még napjainkban is érzékelhető. Egyrészről hozzájárult egyes társadalmi csoportok, rétegek leszakadásához, elszegényedéséhez, a létbizonytalansága fokozódásához, másrészről hozzájárult  új bűnelkövetési módok, bűnözési formák megjelenéséhez. Az elmúlt években a regisztrált bűncselekmények számában folyamatos emelkedés volt tapasztalható.  Míg a szociálisan nehéz helyzetben lévők, alacsonyan iskolázottak, munkanélküliek leggyakrabban vagyon és közrend elleni bűncselekményeket követtek el, addig a tanult, jobb anyagi helyzetben lévők főleg gazdasági deliktumok elkövetőjévé váltak. Az elmúlt években mind a személy, mind a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében tendenciaként érzékelhetjük az elkövetői magatartások erőszakosabbá, durvábbá válását, amelyet részben a válság miatti elbizonytalanodás, részben annak hatására bekövetkezett morális fellazulás következményeként értékelhettük. A felgyűlt indulatok kezelése kapcsán többször vált szükségessé a rendőri erők átcsoportosítása –a jellemzően különböző identitású csoportok– vélt vagy valós sérelmektől vezérelt összeütközésének megelőzésére, megszakítására. Egyes bűncselekménytípusoknál megfigyelhető a szervezettség, az elkövetési módok finomodása.  Főleg fiatalkorú elkövetőknél tapasztalható az egyre gyakoribbá váló, motiválatlan agresszió megjelenése. A jogsértések számának emelkedésében szerepet játszott még az országosan növekvő számot mutató utazóbűnözés terjedése, továbbá mai társadalmunkat nagymértékben jellemző, környezet közömbössége.   

2010-ben a regisztrált bűncselekmények száma 394.024-ről, 447.186-ra emelkedett, amely 13,5%-os emelkedés az előző,  2009. év azonos időszakához viszonyítva. Az emelkedés mértéke Somogy, Csongrád és Tolna megyében a legjelentősebb. A százezer lakosra jutó bűnesetszám alapján a lakosság bűnözés érintettsége Somogy, Hajdú-Bihar megyében, valamint Budapesten volt a legmagasabb.

A bűncselekményi csoportok tekintetében elmondható, hogy a személy elleni (+16,7%), a közrend elleni (+35,7%), a gazdasági  (+26,1%), valamint a honvédelmi kötelezettség  elleni  (+94,6%)  deliktumok tekintetében regisztrálhattuk a legnagyobb fokú emelkedést az elmúlt esztendőben.

II. A bűncselekmények áldozatainak jellemzői, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetettekre, esetleges közreható magatartásukra

2010-ben az ismertté vált természetes személy sértettek száma 267.519 fő volt, amely az előző év adataihoz (232.524 fő) viszonyítva 15,1%-os emelkedést mutat.

2010-ben az ismertté vált természetes személy sértettek 2,47%-át alkották az össznépességnek, ami az előző év adataihoz viszonyítva alig változott.

A sértettek országon belüli megoszlását tekintve megállapíthatjuk, hogy legnagyobb részben Budapesten, Hajdú-Bihar, Pest megyében váltak áldozattá, de jelentős még arányuk Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Fejér megyében. Az ismert természetes személy sértettek száma az előző év adataihoz viszonyítva legjelentősebben Fejér (+53,2%), valamint Somogy (+30,8%) megyében növekedett.

A nemek szerinti megoszlás alapján az áldozatok 55,7%-a férfi, (149.006 fő),  37,07%-a  nő (99.164 fő) nő, 7,23%-a  ismeretlen volt. A 2009-es év adataihoz viszonyítva a nők áldozattá válása (+19,8 %)  nagyobb fokú emelkedést mutatott, mint a férfiaké  (+13,8%).

A korcsoport szerinti bontást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mérséklődés csak a csecsemőkorú áldozatoknál tapasztalható. Jelentősen emelkedett a gyermekkorúak (+30,4%), a fiatalkorúak (+23,8%), a fiatal felnőttek (+25, 8%), valamint a 60 év felettiek (+27, 3%) áldozattá válása.

A viktimizációban meghatározó szerepe van az életkornak, életstílusnak, családi környezetnek, baráti-ismertségi körnek, otthontól távol eltöltött időnek, óvatosság hiányának, vagyonvédelem elmulasztásának, vagyontárgyak kihívó mutogatásának, a sértett provokáló magatartásának, tudatmódosító szer általi befolyásoltságnak.  A bűncselekmények áldozatai továbbra is elsősorban a fizikailag kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, nők, gyermekek, egyedül élő idősek, valamint a testi, szellemi adottságaik miatt hátrányban lévők közül kerülnek ki. Annak ellenére, hogy a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a különböző célcsoportok sérelmére elkövetett bűncselekmények létrejöttét segítő okokra, körülményekre, az ellenük való védekezés módjára a figyelmet felhívja, még mindig jelentős szerepe van a bűncselekmények létrejöttében a sértett közreható magatartásának.

Leginkább veszélyeztetett csoportok

2010. évben a sértett természetes személyek körében a nők aránya jelentős emelkedést mutat (99.164/82.752) [1] az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek ellenére még mindig messze elmarad az azonos időszak férfi sértetteinek számától. (149.006/130.909). 

A nők leginkább családon belüli erőszak, zaklatás, valamint vagyon elleni bűncselekmények áldozatává váltak a vizsgált időszakban.

A családon belüli erőszak jelenségkörébe tartozó bűncselekmények számának emelkedésében szerepet játszott a gazdasági helyzetből adódó elszegényedés, tartós munkanélküliség okozta feszültség, a kilátástalan élethelyzetből adódó alkoholista életmód, valamint a média szerepvállalása a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény ismertetéséről. A törvény ismerete, nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bántalmazottak bátrabban fordultak segítségért a hatóságokhoz, amely következményeként egyre több családon belüli erőszak vált ismertté.

Ennek ellenére még mindig nagyon magas a látenciában maradt áldozatok száma, miután azon esetekben, ahol az elkövető a családfenntartó, az áldozat számára ez visszatartó erő abban, hogy feljelentést tegyen, hiszen ennek megtörténte esetén veszélybe kerülhet létfenntartása az elkövető bosszúja miatt.

Emelkedést mutatott a nők körében a zaklatás miatt indított eljárások száma (7.777/6.400). Az elmúlt év tekintetében ezen deliktumoknál  gyakori sértetti közreható magatartásként értékelhetjük az Interneten, kellő körültekintés nélkül kialakított kapcsolatokat, személyes adatok felelőtlen közzétételét.

A vagyon elleni bűncselekmények nagy része a sértett közreható magatartása nélkül létre sem jöhetett volna. A sértetti közreható magatartások közül ki kell emelnünk a gondatlanságot, óvatlanságot, figyelmetlenséget, idegenekbe fektetett túlzott bizalmat, szükséges vagyonvédelem elmulasztását.

A gyermekkorúak (6.521/5.056), valamint fiatalkorúak (8.970/7.246) sértetté válása a vizsgált időszak adatait tekintve, országos viszonylatban emelkedést mutat.  

A gyermek- és fiatalkorúak leginkább családon belüli erőszak, iskolai erőszak, vagyon elleni bűncselekmények, a fiúk erőszakos bűncselekmények, a lányok nemi erkölcs elleni bűncselekmények áldozatává válnak.

A gyermekek áldozattá válása szempontjából ki kell emelni a családon belül elszenvedett, különböző fokú és súlyú bántalmazásokat, amelyek látenciája igen nagy. Leggyakoribb deliktumok körébe tartozik a testi sértés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, személyi szabadság megsértése.

Az áldozattá válás okaként jelölhetjük meg az elkövetővel – többnyire szülő, családtag – szembeni kiszolgáltatottságot, az életvitelből adódó veszélyeztetettséget, védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotot, a kortársak negatív befolyásoló hatását. Vagyon elleni deliktumok tekintetében jellemző közreható áldozati magatartás, hogy nem vigyáznak értékeikre, nem egyszer hivalkodnak azokkal, így felhívják magukra a figyelmet. Gyakori az egymás sérelmére elkövetett lopás, zsarolás, könnyű testi sértés, rablás, garázdaság. Elsősorban pénzt, mobiltelefont, MP3, MP4 lejátszót, márkás ruhákat tulajdonítanak el. Az elkövetők többsége szintén kiskorú, gyakran csoportosan, fiatal felnőtt, szülő vagy más hozzátartozó közreműködésével követik el tettüket. Jellemző még, hogy a fiatalkorúak sérelmére hétvégi szórakozásuk alkalmával, a szórakozóhelyen vagy annak környékén követnek el bűncselekményt, ahol gyakran alkoholos befolyásoltság alatt válnak erőszakos deliktumok áldozatává. A számítástechnikai rendszerek terjedésével fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a gyermek- és fiatalkorúak gyakran minden kontroll nélkül, olyan internetes oldalakat látogatnak, amelyek személyiségük fejlődését negatívan befolyásolják, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy áldozattá - elkövetővé váljanak. Az elmúlt évek tekintetében folyamatosan terjed és erősödik az iskolai erőszak, amely áldozati körként már nem csak a fiatalokat, hanem pedagógusokat, szülőket, hozzátartozókat is érint. Az agresszivitás mértéke egyre nagyobb, amelyet a pedagógusok már nem tudnak kezelni.

Az áldozattá válás szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a  60 év feletti korosztály.

2010-ben, az előző év adataihoz viszonyítva jelentősen emelkedett (46.735/36.715) a körükből kikerült áldozatok száma, annak ellenére, hogy országos szinten kiemelten kezeltük a sérelmükre elkövetett bűncselekmények megelőzését. Folyamatosan elemeztük, értékeltük az áldozattá válást elősegítő szubjektív, objektív okokat, a média felhasználásával felhívtuk a figyelmet a megelőzés, módjára, bemutattuk a védekezés formáit, eszközeit. Legnagyobb mértékben (+50,3%)  Csongrád megyében, legkisebb mértékben (+9,5%) Baranya megyében nőtt az idős áldozatok száma az össznépességen belül. Saját népességarányukon belül Nógrád megyében nőtt leginkább e korcsoporthoz tartozó férfiak (+14,7%) és  nők (+6,44%)  sértetté válása.  Áldozattá válásukban nagy szerepet játszik hiszékenységük, naivitásuk, idegenekbe vetett túlzott bizalmuk, figyelmetlenségük, szellemi leépülésük, mentális betegségük. Gyenge látásuk, hallásuk, mozgáskorlátozottságuk, rossz memóriájuk szintén megkönnyíti az elkövetők dolgát. Nehezíti a rendőrség megelőzési munkáját, hogy az idős emberek, mindaddig míg ők maguk nem válnak áldozattá,  nem hiszik el, hogy az adott bűncselekménynek ők is sértettei lehetnek.

Az időskorúak sérelmére elkövetett deliktumuk legnagyobb része még mindig vagyon elleni bűncselekmény. Legjellemzőbbek a sérelmükre elkövetett besurranásos, trükkös, betöréses, zseb- lopások, trükkös csalások, rablások, e mellett azonban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a családon belüli erőszak kiterjed az idős szülőkre, nagyszülőkre is. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az idősek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények, főleg rablások száma, amelyet elkövetői oldalról a túlzott agresszió jellemzett. 

Az ismertté vált külföldi állampolgárságú természetes személy sértettek száma jelentős mértékben  nőtt (7.831/5114) az előző év adataihoz képest. A külföldi sértettek 70%-a férfi, 30%-a nő volt.  Áldozattá válásuk jelentős hányada az idegenforgalmi szezonra tevődik. Legnagyobb arányban (44,64%) a fővárosban, elsősorban vagyon elleni bűncselekmény áldozatává váltak.   Esetükben az idegen környezet, a helyismeret hiánya, a nyelvi nehézségek jelentenek potenciális veszélyt. Leginkább jellemzően zseblopások, strandlopások, gépjárműből történő lopások, trükkös lopások, gépjárműlopások, az általuk vásárolt ingatlanok vonatkozásában a betöréses lopások áldozatává váltak a vizsgált időszakban. Említést érdemelnek még, a külföldi kamionosok által bejelentett gázolajlopások, amelyeket a parkolókban töltött pihenőidejükben követnek el sérelmükre. Esetükben a sértetté válás szubjektív okaként leginkább az óvatosság hiányát emelhetjük ki.

A testi vagy szellemi fogyatékossággal élők áldozattá válása, annak ellenére, hogy állapotukból adódóan fokozottan kiszolgáltatottak, veszélyeztetettek, mégsem jellemző, mivel többségük zárt, ellenőrzött életkörülményeket biztosító intézetben él.

Körükben leggyakrabban a látásukban korlátozott egyéneknél fordul elő, hogy érzékszervi fogyatékosságukat kihasználva próbálják őket becsapni, megkárosítani. Az értelmi fogyatékosok körében leggyakoribb veszélyeztető tényező az elkóborlás, eltűnés.

A hajléktalanok áldozattá válására jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére követnek el bűncselekményt. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hajléktalanná vált emberek társadalomba történő beilleszkedését segítsük, megakadályozva azt, hogy bűncselekmények áldozatává, vagy elkövetőjévé váljanak.

A sértetté válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. Testi sértések esetében gyakori az alkoholos befolyásoltság miatti agresszív, provokáló magatartás, sajnos egyre gyakoribb a motiváció nélküli, vagy bosszúból történő elkövetés. A fiatal korosztály tagjai gyakran hivalkodó magatartásuk következményeként váltak vagyon elleni bűncselekmények áldozatává.

III.  Az elkövetők és elkövetési magatartások jellemzői

2010-ben 9,7%-kal több bűnelkövetőt (122.529/111.736) rögzített a bűnügyi statisztika a megelőző évhez képest. A regisztrált bűnelkövetők száma legjelentősebben (+20,4%) Vas megyében, legcsekélyebb mértékben (+1,8%) Veszprém  megyében nőtt.

A bűncselekménycsoportok tekintetében mérséklődés csak a közlekedési bűncselekmények vonatkozásában tapasztalható. Emelkedés látható a személy elleni bűncselekményt (+13,7%), a közrend elleni bűncselekményt (+16,2%), a gazdasági bűncselekményt (+6,1%), valamint a vagyon elleni bűncselekményt (+11,7%) elkövetők körében.

A bűnelkövetők életkorát tekintve minden korcsoportban emelkedés tapasztalható. A bűnelkövetők 67%-a felnőtt, 21%-a fiatal felnőtt, 9%-a fiatalkorú, 3%-a 60 évnél idősebb. Az elkövetők 83%-a férfi, 17%-a nő. Az elmúlt évben jelentősen nőtt (+24,8%) a fiatalkorú női elkövetők aránya. 

Az ismertté vált elkövetők jellemzően 25-60 éves korosztályból kerülnek ki, főként férfi személyek. A férfi elkövetők legnagyobb arányban azonos neműek sérelmére, míg a női elkövetők leginkább családon belül (férj, élettárs, volt férj, barát) vagy gyermek sérelmére (kiskorú veszélyeztetése, testi sértés, emberölés) követnek el erőszakos cselekményt.

Az elkövetők tekintetében az elmúlt évben is megfigyelhető volt a büntetett előéletű személyek ismételt elkövetővé válása, a bűnismétlések, visszaesések gyakorisága. Ugyanakkor Somogy megye jelzése szerint egyre több új alapon szerveződő családi bűnözői kört jelent meg a megyében.   Az elkövetői oldalon gyakran tapasztaltunk alkoholos, vagy valamilyen pszichotrop anyag általi befolyásoltságot tettük elkövetésekor. A bűncselekmények elkövetésében az elmúlt évben is jelentős szerepet játszott a sértett közreható magatartása, a kínálkozó alkalmak kihasználása, jellemző volt az elkövetői magatartások erőszakosabbá, durvábbá válása. Megnőtt az Internet felhasználásával megvalósított csalások száma, amelyben a jellemző elkövetői tevékenység a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.

A bűnelkövetők között az előző év adataihoz képest 11,2%-kot emelkedett a fiatalkorúak aránya (25.561/23.068). A fiatalkorúaknál jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére, vagy szülővel, hozzátartozóval közösen követnek el bűncselekményt. Az elkövetések hátterében sokszor a rosszul megválasztott baráti kör, az egymás előtti bizonyítási kényszer, a csoporton belüli rangsorban való pozíció kivívása, az egymás közötti versengés áll. Cselekedeteikre jellemző, hogy azok egyre erőszakosabbak, egyre agresszívebbek, továbbra is megfigyelhető, hogy gyakran használnak olyan eszközt, amely a cél eléréséhez szükséges erőszak jelentős túllépéséhez vezet. Gyakori elkövetési eszköz a kés, valamint a  teleszkópos acélbot,  amelyek komoly sérülés okozására alkalmasak. Az iskolás korosztály elkövetőire jellemző cselekményük súlyának téves megítélése, fel nem ismerése, mely hozzájárul ahhoz, hogy elkövetési magatartásuk gyakran agresszívabb mint a felnőtt korú elkövetőké.

Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények során az elkövetők azt használják ki, hogy az áldozatok jószívűek, hiszékenyek, egyedül élnek. Az óvatlanság, a túlzott bizalom még mindig gyakori áldozati magatartás. Az idős emberek korukból, egészségi állapotukból, életmódjukból, szokásaikból, hiszékenységükből adódóan könnyebben megtéveszthetőek.

Idősek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél esetlegesen jó megjelenéssel, határozott fellépéssel idősek számára hihető, életszerű, az idősek mindennapjaiban szerepet játszó történetek (nyugdíj, földbérlet, villanyszámla, fakivágás, eladás stb.) előadásával kívánnak az áldozatok bizalmába férkőzni.  Az idősek gyakran maguk hívják, engedik be az elkövetőket lakásukba, ahol nem figyelnek értéktárgyaikra, készpénzükre. Leginkább vagyon elleni bűncselekmények áldozatává válnak, amely ellenállás esetén könnyen személy elleni erőszakos cselekménnyé fajulhat.

A személy elleni erőszakos bűncselekményekre jellemző, hogy az elkövetők több mint 80%-a a sértett szűk környezetéből kerül ki.  Az elkövetés hátterében gyakran a vélt vagy valós sérelmek felhánytorgatása, a házastársak vagy szomszédok egymás közötti nézeteltérése, vagy egy már hosszabb ideje fennálló konfliktushelyzet kirobbanása áll.

IV. Újfajta, eddig nem tapasztalt vagy az utóbbi időben gyakorivá vált áldozati magatartások, bűnelkövetési módszerek

Az elmúlt évek tendenciáját követve az új bűnelkövetések tekintetében a legdinamikusabban fejlődő terület a számítógép, Internet felhasználása a bűncselekmények elkövetésében.  

Szinte valamennyi területi szerv jelezte, hogy jelentősen megszaporodtak az Internet felhasználásával elkövetett bűncselekmények, illetve az azon keresztül történt áldozattá válások.

A BRFK Bűnmegelőzési Osztály jelzése szerint, tovább terjed az interneten történő adatlopás, amikor is az elkövetők kémprogram segítségével klónlapokat hoznak létre, amelyről hozzáférhetnek a sértett adataihoz. Ennek egyik megjelenési módja, mikor már a számítógép használata közben felajánl a rendszer egy vírusirtó programot, amelynek letöltésével egy kémprogram (spam, trójai stb.) kerül a memóriába, ami a rendszerfile-ba beférkőzve az elkövető számítógépére küldi a személyes információkat.

Veszprém megye tájékoztatása szerint gyakorivá vált, hogy az internetes szexpartner keresés során, a hamis nevet használó elkövető a kiszemelt áldozat bizalmába férkőzik, és eléri, hogy az áldozat felhívja lakásába, ahonnan, annak készpénzével, értékeivel távozik.

Jelentősen megnőtt az elmúlt években az Interneten keresztül megvalósuló zaklatások, becsületsértések száma. Továbbra is jellemzőek az ismerősöket, barátokat nyilvántartó közösségi portálokon a személyes adatokkal való visszaélések. Tovább nőtt a száma a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel történő visszaéléseknek, illetve az „internetes vásárok” (Teszvesz, Vatera) során elkövetett csalásoknak.

Heves megye jelzése szerint az elmúlt évben növekedett azon személyek száma, akik valótlan feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen, (betörés, rablás miatt) mert pénztartozás, hitel miatt „kényes” helyzetbe kerültek, és rendőrségi feljelentéssel próbálták magukat kivédeni a fizetési kötelezettség alól. Ugyancsak a nehéz anyagi helyzetnek köszönhetően  megszaporodtak az élelmiszer és ruhanemű  lopások is a megyében.

Győr-Moson–Sopron megye jelzése szerint elszaporodtak a megyében a fiatalkorú elkövetők által végrehajtott csoportos rablások, garázdaságok. A területi szervek nagy része arról számolt be, hogy az iskolai erőszakot elkövetők száma emelkedést mutat, az elkövetői módszerek durvultak.

Nógrád megye beszámolója szerint a fiatalok körében elkövetett garázdaságok, testi sértések oka nem egyszer félreértés, ami olyan konfliktushoz vezet, amelynek feloldását az erőszak alkalmazásában látják. 

A Baranya megyei RFK arról számolt be, hogy megjelentek az árvízkárosultak javára gyűjtő szélhámosok a megyében.

A Komáromi Rendőrkapitányság illetékességi területén történt, hogy az elkövetők a sértettek nevében valótlan tartalmú megbízási szerződéseket írtak  egy  munkaerő-közvetítő cégnek, arra kérve a közvetítőt,  hogy a sértettek munkabérét a megbízáson szereplő folyószámlára utalja.

A Bács-Kiskun megyei RFK jelentésében felhívta a figyelmet a megyében viszonylag nagy számban előforduló, úgynevezett „olasz” módszerrel elkövetett lopásokra. A módszer lényege, hogy a kerékpáros elkövető viszonylag nagy sebességgel halad el a járdán gyalogosan közlekedő idős személy mellett,  majd mellé érve annak táskáját letépi válláról.

Több területi szerv tájékoztatása szerint az előző év adataihoz viszonyítva jelentősen megnőtt a zaklatásos (Btk. 176.§ a. pontja) ügyek száma.

Továbbra is gyakoriak az úgynevezett „trükkös” módszerrel elkövetett lopások, csalások, amelyeket elsősorban idős emberek sérelmére követnek el.  Az ország szinte minden területén gyakori, hogy az elkövetők, gyakran utazó árusokként, vagy egészségügyi, szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézőnek kiadva magukat értéktelen egészségügyi készüléket kínálnak „kedvezményes” áron megvásárlásra. Ugyancsak gyakori, hogy az elkövetők a karácsonyt megelőző napokban segélycsomag, vagy ajándékcsomag kézbesítése címén jutnak be a lakásba és tulajdonítják el a sértett értékeit. Országszerte elterjedtek az úgynevezett ”unokás” csalások, amikor is az elkövető az idős ember unokájának adja ki magát telefonon keresztül, és balesetre hivatkozva, az idős embert megtévesztve pénzt csal ki tőle.  

V. Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülése

A büntetőeljárás rendőrségi szakaszában az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesítésére minden területi szerv nagy hangsúlyt fektet.

 Az Országos Rendőr-főkapitányság a szakirányítás során, megkülönböztetett figyelemmel kíséri a sértetti jogok érvényesülésének betartását. Az elmúlt esztendőben a jogok sérülésével kapcsolatos panasz benyújtásáról nincs tudomásunk.

A sértettek adatainak védelme fokozott figyelmet kap a rendőrségi objektumokban. Az eljárás során az áldozat írásban nyilatkozik adatainak (zárt, vagy nyílt) kezeléséről. Biztosítva van az iratmegismerés, a felvilágosítás kérés, a bűnügyi iratokból jogszabály által meghatározott mértékben történő másolatkérés, a polgári jogi igény előterjesztésének lehetősége, valamint az indítvány, észrevételtétel és a jogorvoslat lehetősége, továbbá az anyanyelv használata, és a jelenléti jog. Jogaik biztosításával egyidejűleg megtörténik a sértettek kioktatása is a büntetőeljárás során őket terhelő kötelezettségekről.

A sértett tájékoztatást kap arról is, hogy érdekeinek védelmében védő járhat el, ha ezt szükségesnek tartja. A többszintű tájékoztatást elősegíti az is, hogy a Robotzsaru-Neo rendszerben szereplő jegyzőkönyvekben is rögzítésre kerül a kihallgatás során az áldozatsegítő szolgálat tájékoztatójának átadása és az áldozatsegítés külön törvényben foglalt lehetőségeire történő figyelem felhívás az igazolás kiadásával együtt.

A kapitányságok épületén belül a bűncselekmények áldozatainak meghallgatása, panaszaik felvétele kultúrált körülmények között, az áldozat kíméletével, személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, szakszerűen, az erre a célra kialakított irodákban történik. A meghallgatások során a helyiségben csak azon személyek tartózkodnak, akiknek jelenlétét a jogszabályok lehetővé teszik, vagy nem tiltják, és az áldozat érdeke ezt megkívánja.

Valamennyi területi szerv sajtóreferensi feladatokkal megbízott munkatársa, megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az áldozatok és a hozzátartozóik magánéletét, emberi méltóságát, adatvédelmi, személyiségi jogait.

VI. Az áldozatvédelmi referens által tett intézkedések jellemzői, eredménye

A megyei és a helyi szervek bűnmegelőzési egységeinek áldozatvédelmi referensei a napi munkatevékenységük részeként folyamatosan nyomon követik a bűnügyi helyzet alakulását, a hatóság tudomására jutott bűncselekmények esetében a jellemző elkövetői- és áldozati magatartásokat. A megyei referensek szakirányítással segítik a kapitányságok áldozatvédelmi referenseinek munkáját. A napi jelentések adatainak figyelemmel kísérése által, az állami kárenyhítésre jogosító bűncselekmények esetében személyesen vagy tájékoztató levél formájában felveszik a kapcsolatot a kárenyhítésre jogosult személyekkel. Napi kapcsolatban állnak a bűnügyi és közrendvédelmi állománnyal, az elemző-értékelő egységekkel. Áldozatvédelmi referensként fő feladatuk a megelőző intézkedések megtétele mellett a tanácsadás, az információszolgáltatás, felvilágosítás a segítséget nyújtó állami és civil szervezetek elérhetőségéről.   

Említést érdemel, hogy a Veszprém Megyei RFK Bűnmegelőzési Osztályának áldozatvédelmi feladatokkal megbízott munkatársa, egyéb feladatai ellátása mellett, három hétig személyesen jelen volt a vörösiszap katasztrófa által sújtott településeken, és segítette az áldozattá vált állampolgárokat.

Az áldozatvédelmi referensek az áldozatsegítési szolgáltatások, támogatások iránti kérelmek előterjesztéséhez szükséges hatósági igazolásokat a vonatkozó időkorláton belül kiállítják.

A mozgásában korlátozott sértett esetén a rendőrség a sértett által aláírt kérelmet közvetlenül juttatja el az Áldozatsegítő Szolgálatnak. 2010-ben a központi, területi  és  helyi rendőri szervek munkatársai  áldozatsegítés céljából összesen 11.497  db igazolást állítottak ki az áldozatok kérésére.

VII. Az áldozatsegítő szolgálatokkal, más állami, önkormányzati, civil szervezetekkel való együttműködés és esetmegbeszélések tapasztalatai

Az elmúlt évek viszonylatában valamennyi területi szerv illetékességi területén a bűnmegelőzési szakemberek napi munkakapcsolatot építettek ki az állami, önkormányzati, és civil szervezetekkel egyaránt. Folyamatosan részt vesznek egymás rendezvényein, konferenciáin valamint a konkrét ügyek kapcsán kezdeményezett esetmegbeszéléseken, munkaértekezleteken. Kialakultak a kölcsönös tájékoztatás módszerei, csatornái.

A civil szervezetekkel való együttműködés alapvető célja, hogy a tevékenységek koordinálásával a lakosság életminőségét javító szolgáltató rendszer teremtődjön meg. Ennek érdekében országos, területi és helyi szinten állandó és eredményes együttműködés valósul meg a polgárőrség szervezeteivel, gyakori a közös pályázatokon, rendezvényeken való részvétel.

A bűnmegelőzési területen tevékenykedő szakemberek folyamatosan kapcsolatban állnak a jelzőrendszer tagjaival. A gyermek- és fiatalkorúak áldozattá válásának megelőzése érdekében kiemelkedő és széleskörű együttműködést építettek ki a tanintézetekkel, Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Gyámhatósággal, Családsegítő Szolgálattal. Az Áldozatsegítő Szolgálat helyi képviselőivel közvetlen, egymás segítésén, tájékoztatásán alapuló zökkenőmentes kapcsolat alakult ki. A bűnmegelőzési előadók mellett a körzeti megbízottak, a rendőrőrsök parancsnokai kiemelkedő segítséget nyújtanak abban, hogy a sértettek kevesebb utánajárással, fáradtsággal jussanak el az áldozatsegítő szolgálatokhoz. A parancsnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az áldozatsegítés, az áldozatokkal való empatikus bánásmód, összrendőri szemléletté váljon.

VIII. Az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések, propagandamunka, médiával való együttműködés

Az áldozattá válás megelőzése érdekében a területért felelős áldozatvédelmi referensek folyamatosan figyelemmel kísérik a bűnügyi helyzet alakulását. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyakorivá váló, vagy ezzel a veszéllyel fenyegető deliktumokra, a gyakori elkövetési módszerekre, az áldozattá válást elősegítő szubjektív és objektív okokra, a célcsoportok érintettségére.

A megelőzés érdekében az intézkedések az aktuális bűnügyi helyzetre tekintettel, külön intézkedési tervek alapján, a bűnügyi, bűnmegelőzési, közrendvédelmi egységek munkájának összehangolásával  valósultak meg. A bűnmegelőzési akciók során a rendőrség munkáját folyamatosan segítik a polgárőrség helyi szervezetei, alkalmanként az állami és civil szervezetek. Annak érdekében, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására a kommunikációs szakemberek közreműködésével, minden megyében nagy hangsúlyt helyeztünk az információk átadásának fontosságára, annak csatornáira.  Ezt a célt szolgálták a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, képzések, lakossági hírlevelek. Az idősek áldozattá válásának megelőzésével kapcsolatos bűnmegelőzési tevékenység szélesítése, hatékonyságának fokozása érdekében felvettük a kapcsolatot a történelmi egyházak vezetőivel, így prevenciós ajánlásainkkal még szélesebb körét érjük el ezen célcsoportnak.

IX. Egyebek (képzés, pályázat, javaslat)

Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztálya a Rendőrség bűnmegelőzési feladatairól szóló 20/2010. (OT.10) ORFK utasításban megfogalmazottak szerint, elkészítette módszertani útmutatóját, a kiemelt kockázatú csoportok áldozattá válásának megelőzésére.

Az Országos Rendőr-főkapitányság 2010. május 18-án együttműködési megállapodást kötött a Fehérgyűrű Közhasznú Egyesülettel, a bűncselekmények áldozatainak mind szélesebb ellátásba kerülése érdekében.

Az ORFK Oktatási Főosztálya által az ügyeletes tisztek, tiszthelyettesek részére szervezett oktatásba beépítettük a Rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 50/2008. (OT 29.) utasítás állománnyal történő megismertetését, abból a célból, hogy ezzel is hozzájáruljunk ahhoz, hogy az áldozatsegítés összrendőri szemléletté váljon.

Az Országos Rendőr-főkapitányság koordinálásával 2010 őszén országos képzéssorozatot indítottunk annak érdekében, hogy a rendőri állomány és a társadalom körében a mediációt, közvetítői eljárást ismertté tegyük, népszerűsítsük. Ennek kapcsán a bűnügyi, közrendvédelmi területen dolgozó rendőrök, ügyeletes tisztek és tiszthelyettesek részére az Igazságügyi Hivatal szakemberei minden megyében képzést tartottak a mediáció módszeréről és a közvetítői eljárás folyamatáról.

Az ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztálya 2010.- ben, az  „Idősek és Bűnözés kapcsolata” címmel, az idősek áldozattá válásának megelőzését célzó bűnmegelőzési tematikát állított össze a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére. A tematika részét képezte a minisztérium által szervezett „Idősek Akadémiája” című képzéssorozatnak.  A régiónként megvalósult képzésekbe valamennyi megyei szerv bűnmegelőzési előadót delegált.

Az Országos Rendőr-főkapitányság európai uniós támogatással a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni speciális programon belül, minden megyében oktatást tartott a végrehajtó állomány részére „Képzés az áldozatvédelem és a családon belüli erőszak területén” címmel, melynek célja az áldozatvédelem szerepének növelése, valamint szemléletváltás elősegítése a családon belüli erőszak területén.

A Hanns Seidel Alapítvány (HSA) anyagi támogatásával 2010. november 18-án az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztálya 100 fő részvételével konferenciát szervezett az iskolai erőszak témakörben.  Az országos konferencia életre hívásával igyekeztünk az  erőszak okainak feltárásával, a társadalmi problémára adott válaszok, megoldási javaslatok összegezésével, a jó gyakorlatok bemutatásával hozzájárulni a jelenlegi helyzet javításához.

Az Országos Rendőr-főkapitányság részt vesz az Európai Unió támogatásával megvalósuló, a társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása elnevezésű TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kódszámú kiemelt projektben. A projekt célja, a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, az áldozatok segítése és az elítéltek társadalmi integrációja. A 2008-ban indult, és 2012 tavaszáig tartó 6 alprojketből álló program átfogó célja a társadalmi kohézió erősítése.

Azon megyékben, ahol még nem készült el a helyi bűnmegelőzési koncepció a területi szervek felvették a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, és segítséget nyújtottak annak elkészítésében, ezzel is hozzájárulva az áldozattá válás megelőzéséhez.

Valamennyi megye, anyagi lehetőségeihez mérten, speciális bűnmegelőzési programokat, projektet indított, vagy részt vett azokban.  Az elmúlt évben minden területi szerv kiemelten kezelte a gyermek- és fiatalkorúak, az idősek, a külterületen egyedül élők, turisták áldozattá válásának megelőzését, több megyében prioritást élvezett az iskolai erőszak kérdésköre.

Számos kapitányság indított „Biztonságos szórakozóhely program”-ot, amelynek keretében a rendszeres ellenőrzéseken túl, hangsúlyt helyeztek a szabadidő hasznos eltöltését célzó lehetőségek megteremtésére is.

A Magyar Posta Zrt. felkérésére, a postai alkalmazottak, illetve a kézbesítők részére a területi szervek munkatársai bűnmegelőzési képzést tartottak, az alkalmazottak ellen irányuló bűncselekmények megelőzéséről, a megelőző vagyonvédelemről, illetve az esetlegesen bekövetkező rablás során tanúsítandó magatartási szabályokról.

A kapitányságok delegáltjai rendszeresen részt vesznek a Közbiztonsági Egyeztető Fórumok munkájában, egyeztetve a bűnmegelőzés, áldozattá válás megelőzése érdekében az együttműködés lehetőségeiről.

Néhány rendőrkapitányságnak sikerült megvalósítania, hogy Bűnmegelőzési Irodát működtessen, ahol részben folyamatos ügyfélfogadásra, tanácsadásra, részben bűnmegelőzési előadások tartására nyílik lehetőség.

Értékelve a Rendőrség áldozati jogok érvényesülésével, áldozatsegítéssel kapcsolatos 2010. évi munkáját, elmondhatjuk, hogy mind az áldozatvédelmi törvényből, mind az annak végrehajtására kiadott miniszteri rendeletből adódó rendőrségi feladatokat az állomány teljesítette.  

[1] A továbbiakban az első adat a vizsgált 2010-es évet, a második adat a 2009-as évet mutatja.